Leginkább Nagy-Britanniába készülnek a magyarok

Éppen a héten hárult el szinte minden akadály az előtt, hogy a magyar munkavállalók szabadon vállalhassanak munkát az Európai Unióban: már csak öt tagországban követelik meg a munkavállalási engedélyt. Félni azonban nem kell a nagy arányú munkaerő-kivándorlástól, tekintve, hogy a 2004-es uniós csatlakozás óta sem növekedett számottevően a migráció.

Sokkal kevésbé vándorló típusú a magyar, ellentétben az ebben rekorder Lengyelországgal vagy a balkáni államokkal (pl. Románia, Bulgária stb.). Feltehetően a sanyarúbb anyagi helyzet, illetve a magasabb munkanélküliségi adatok késztetik erre őket - nyilatkozta a HR Portalnak Pellényi Gábor, az ICEG Európai Központjának tudományos munkatársa. (Bulgáriában például tíz év után tavaly novemberben csúszott 6,7 százalék alá, Lengyelországban pedig folyamatosan 11 százalék körül alakul.)

Nagy-Britannia csábítja legjobban a magyart

A szakember szerint leginkább Nagy-Britannia veszélyezteti a magyar munkaerő-állományt, de közelsége és a közös történelmi múlt folytán Németország és Ausztria is vonzó célállomás a hazai szerencsevadászok körében. Különösen az informatikusok és az építőipari munkások kelendőek ezekben országokban, az egészségügyben dolgozókról nem is beszélve, akik iránt egyre nő az igény a társadalmak elöregedése miatt. Attól azonban nem kell félnünk, hogy Magyarország munkaerő nélkül marad, a magyar migránsok többsége ugyanis nem végleges letelepedési szándékkal utazik külföldre, inkább csak egy biztos anyagi bázis megteremtése reményében próbál szerencsét, hogy abból pár év elteltével itthon vehessen házat vagy indíthasson el egy vállalkozást.

Problémás hazánk munkaerőpiaca

A foglalkoztatási adatok szerint egyébként is jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkezik hazánk, akiket jobb foglalkoztatás-politikával és a munkaerőpiac igényeit figyelembe vevő oktatási rendszerrel vissza lehetne csábítani az "aktív szolgálatra" - véli Pellényi Gábor. Elsősorban a szakmunkások alacsony száma okoz gondot Magyarországon, többek közt az esztergályosokat vagy éppen a henteseket hiányolja gazdaságunk.

További probléma, hogy regionális szinten rekednek a munkaerő-piaci különbségek, mivel Magyarország keleti és nyugati része között továbbra is hatalmas szakadék tátong: hiába akar ugyanis valaki például Miskolcról Győrbe költözni, az alacsonyabb fizetése folytán alig engedheti meg magának az álláskeresés költségeit, sőt, még ingatlanjának eladásából sem tudna fedezni semmilyen győri lakást. Pellényi Gábor szerint ezen segíthetne egy bérlakás-építési program, ennek költségei azonban alaposan felborítanák az államháztartást.

Munkaerő-megtartás vállalati gondoskodással

A munkaerő jobb megoszlásáért azonban a vállalatok is tehetnek, például komplex letelepedési programmal, amelynek keretében segítenek a költözéssel járó költségeket minimalizálni. Természetesen ezzel még nem tettünk meg mindent azért, hogy ne külföldön próbáljon szerencsét az illető, a kíváncsisága ugyanis még így is hajtani fogja. A szakértő szerint sokszor a pár hónapos külföldi utak, kiküldetések is kielégíthetik a dolgozót, aki így amellett, hogy világot lát, továbbra is a cég számára termel profitot. Igaz, ez annak a veszélyét is magában hordozza, hogy az alkalmazottunk külföldön marad, de kellően csábító munkakörnyezettel, juttatással, gondoskodó vállalati kultúrával gyakran jobb belátásra lehet bírni.

Végső esetben a cégtől korábban elment munkatársakkal érdemes próbálkozni, ehhez viszont elengedhetetlen a velük való folyamatos kapcsolattartás, elvégre egy "hideg hívásra" senki sem ugrik oly szívesen, mint egy kellemes emlékeket idéző baráti invitálásra - emlékeztet Pellényi Gábor.

Paraszt Imre, HR Portal