Lesújtó eredmények: három iskolaévnyi előnyt jelent a családi háttér Magyarországon

Megjelent a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet által kiadott „Munkaerőpiaci Tükör” című évkönyv-sorozat legfrissebb kötete, amelynek tanulmányai idén a hazai társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi mobilitási lehetőségek kérdését járták körül. Pető Rita, a kötet egyik szerkesztője, a Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa a kiadvány bemutatóján elmondta: az elemzéseket úgy válogatták össze, hogy azok minél szélesebb körben tárják fel az egyenlőtlenségeket a magyar társadalom különböző szegmenseiben - írja a portfolio.hu. 

A kötet egyik kérdőíves felmérésének érdekessége, hogy a szegényebbek, az alacsony jövedelemmel rendelkezők felülbecsülték jövedelmi helyzetüket, míg a gazdagok, a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében ennek a fordítottja igaz. Egy másik megállapítás, hogy az emberek globális kitekintésben szegény országnak tartják Magyarországot a tényleges helyzettel szemben.

A kötet egy másik – Varga Júlia által jegyzett – tanulmánya arra tér ki, hogy miként alakulnak Magyarországon a családi háttér szerinti oktatási egyenlőtlenségek, és ezen a téren miként áll Magyarország a nemzetközi összehasonlításban. „Minden országban megfigyelhető, hogy a jobb, illetve a rosszabb anyagi hátterű gyerekek között az oktatásban egyenlőtlenséget látunk, a teszteredményeikben különbség mutatható ki. Ennek a különbségnek a mértéke azonban országonként eltérő.

A hazai oktatási rendszer pedig az egyik legegyenlőtlenebbnek számít Európában – jegyezte meg Pető Rita.

Varga Júlia tanulmánya bemutatja, hogy a 2018-as PISA-felmérés szerint a 15 éves diákok esetében a szövegértésiteszt-eredményekben 113 pontnyi különbség mutatható ki a legjobb, illetve a legrosszabb családi hátterű diákok között. Ez három iskolai évnek felel meg, vagyis ez olyan mintha a jó családi hátterű 15 éves diákok három évvel többet jártak volna iskolába, mint az ugyanennyi idős, de rosszabb családi háttérrel rendelkező diákok. Ez a különbség nagyon magas – magyarázta az adatokat Pető Rita. Továbbá az adatokból az is kiderül, hogy 113 pontnyi tesztpontszám-különbségnek 20 százalékát magyarázza a családi háttér Magyarországon, ami nagyon magas szintnek számít európai összehasonlításban.

A felnőttkori egészségben megmutatkozó egyenlőtlenségekről is külön – Kollányi Zsófia által írt – tanulmány szól a kötetben. Az mondható el, hogy míg a hazai magas státuszú emberek életkilátásai is rosszabbak valamennyivel, addig az alacsony státuszú emberek egészségi állapota sokkal rosszabb, mint a nyugat-európai társaiké – emelte ki Pető Rita.

A kötet utolsó fejezete a társadalmi mobilitás kérdésével foglalkozik. Az elmúlt évtizedek adatai azt mutatják, hogy mind a horizontális, mind pedig a felfelé irányuló mobilitás az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent Magyarországon. Míg az 1980-as években a mobilitás azt jelentette, hogy a gyermekek jobb helyzetbe kerültek az szüleiknél, addig ma már egyre nagyobb arányban a mobilitás azt jelenti, hogy a gyermekek rosszabb helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest – elemezte az adatokat Pető Rita. Lefelé mobilnak azokat nevezik, akik alacsonyabb presztízsű foglalkozást választanak az elődeiknél. 

Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2022 és Portfolio

kép: freepik