Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 3 éve

Megéri belehalni a munkába?

Forradalomra van szükség a munkahelyi egészségvédelem terén, véli Jeffrey Pfeffer, a Stanford Egyetem professzora, aki a szervezeti viselkedés témakörével foglalkozik. Mint mondja a jelenlegi gyakorlat, ami a túlmunkát és a munka-magánélet egyensúlytalanságát illeti, megöli a munkavállalókat. Ez pedig végsősoron a cég teljesítményének és az egyén jóllétének sem tesz jót, írja tavasszal megjelent Dying for a Paycheck (vagyis a „Meghalni a fizetésért”) című könyvében.

Három tényező is alátámasztja, hogy a munkahelyeknek tenniük kellene ebben a témakörben, ezek közül az egyik, hogy a fejlett világban az egészségügyi rendszerekre a krónikus betegségek róják a legnagyobb terhet, ezek főként a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek.

Ezek a betegségek, amelyeket a túl sok evés, a kevés mozgás, a túlzott alkohol és adott esetben a drogfogyasztás okoznak, általában a stresszből eredeztethetők, ami pedig immár nagyon sok adatból kikövetkeztethetően, elsősorban a munka, a munkahelyi megterhelés következménye, mondta el a professzor az egyetemi Insightsnak adott interjújában.

Vagyis megöl a munka, de ez senkit nem érdekel?

Ez a hármas összefüggés mindig is megvolt, de a mértéke, úgy tűnik növekszik. A Gallup felmérése szerint az emberek nem elkötelezettek a munkájuk iránt, egy másik felmérés szerint nem bíznak a cégük vezetésében, nem szeretik a munkájukat, az utóbit nyilatkozók aránya pedig egyre nő. A munkahelyek, a professzor szerint egyre kevésbé humánusak, a rengeteg túlóra, a stressz, az elbocsátások, a gazdasági bizonytalanság és a munkahely-magánélet egyensúlyának hiánya miatt. Mindennek pedig „társadalomszennyező” hatása van végeredményben, ugyanis a korábban felsorolt tényezők miatt házasságok bomlanak fel, a gyereknevelés szenved csorbát és egyáltalán a családi élet szenved hátrányt, pedig ez az, ami komoly hátországot, támogatást jelenthet az egyénnek. Így a vállalatoknak nem csak a környezet, hanem a társadalmi fenntarthatóságukra is figyelemmel kellene lenniük.

Jeffrey PfefferJeffrey Pfeffer: Emberek felmondanak a munkahelyi stressznek köszönhetően, úgyhogy a gazdasági költsége ennek a problémának óriási.
A professzor szerint számos dolog van, amit a környezettel szemben már nem követhetnek el a vállalatok, (elvileg) nem szennyezhetik büntetlenül vegyszerekkel a folyókat, vagy mérgező anyagokkal a levegőt. Azonban a munkavállalókkal szemben még mindig sok mindent elkövethetnek, amit sokkal inkább számon kellene kérni rajtuk. Mikor tavaly Jeffrey Pfeffer Magyarországon beszélt a témáról felvetette, hogy a legtöbbet ártó, legrosszabb munkáltatókról „szégyen listát” kellene közzétenni, ami az employer branding korában talán visszatartó erőt jelentene.

Hogy mi ennek a kiszolgáltatottságnak az oka? A professzor csak találgatni tudott, de úgy véli, hogy míg az állatok, a természet esetében úgy gondoljuk, hogy képesek magukat megvédeni, felszólalni önmagukért, addig az emberrel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy képes az érdekeit képviselni, a saját jóllétéért felelni. Ma különösen könnyen mondjuk, hogy akinek nem tetszik egy munkahely, vagy nem érzi ott jól magát, mondjon fel. Ezt egyre többen meg is teszik, de azért a helyzet gyakran nem ennyire egyszerű. Például állást találni önmagában komoly munkát jelent, így az, aki fizikailag és lelkileg el van fáradva egy munkahelyen, ahol sok stressz éri, az nem biztos, hogy megfelelő állapotban van az álláskeresésre, pláne a sikeres váltásra. Sok esetben a munkáltató a dolgozó önértékelésével is játszik, mert azt mondja, ha nem teljesítesz elég jól nálunk, miközben mi nagy dolgokat viszünk véghez, akkor nem vagy elég jó, nem vagy ide való, ilyesmit pedig ki szeret beismerni?

Ugyanígy a többiek viselkedése is befolyással van ránk, vagyis, ha a többiek kidolgozzák a belüket, akkor úgy érezzük, nekünk is ki kell. Vagyis normalizálódik a szélsőséges viselkedés. És Jeffrey Pfeffer számára egyelőre úgy tűnik, hogy a szélesebb nyilvánosság ebben az ügyben egyelőre kevesebb nyomást helyez a vállalatokra, mint a környezetvédelem kérdésében, mert sokan talán nem is veszik észre, vagy nem tudatosul, hogy mi zajlik a munkahelyeken valójában. (Azért van, ahol már előfordul némi mozgolódás.)

Beperelni a munkáltatókat?

Az interjú során az is felmerült, hogy az egyik út a perek irányába vezethet (ennek az Egyesült Államokban komoly nyomásgyakorló ereje lehet, a precedens jog és néhány nagy nyilvánosságot kapó jelentős kártérítési összeg fényében), a dohánygyárak ellen indított eljárásokhoz hasonlóan. Itt is emberek egészsége károsodott, lesznek perek, amit a jogászok megnyernek, és az megnyithatja a gátakat, a professzor szerint.
Komoly probléma, hogy a cégeknél sok esetben még mindig a jelenlét számít. Vagyis, hogy a munkaerő ott legyen a munkahelyén, akkor is, ha nem hatékony, mert mondjuk beteg. Egy felmérés válaszadóinak 7%-a került már kórházba a stressz miatt, és fele maradt már otthon szintén ennek következtében. Emberek felmondanak a munkahelyi stressznek köszönhetően, úgyhogy a gazdasági költsége ennek a problémának óriási, hangsúlyozta. Ráadásul minél alacsonyabban képzett egy munkavállaló annál kiszolgáltatottabb ebből a szempontból is, hiszen anyagilag bizonytalanabb a helyzete, és a magasabban képzett munkaerőhöz képest a munkaidejét is kevésbé tudja kontrollálni.

A Stanfordi Egyetem professzora rá akarja ébreszteni az embereket, hogy ez egy nagyon komoly probléma, amelynek döntő hatása van az üzleti eredményekre és az emberek jóllétére.
  • 2021.03.092 Napos Scrum Master Képzés, Élő videokonferenciás A Scrum Master az agilis transzformációk kulcsembere. Olyan Servant Leader szerepkört takar, amelyben a fejlesztő csapatok segítőjeként, mentoraként a jó hangulatú, eredményes munkavégzés megteremtéséért felel e szakember és módszertani szakértőként segíti a projekt munka előrehaladását, jó minőségben, határidőre történő teljesítését. Képezd át magad Scrum Masterré! Részletek Jegyek
  • 2021.03.11 Toborzás a LinkedIn-en és a Facebook-on - ONLINE (live) Képzésünkön fél napban a LinkedIn, fél napban pedig a Facebook toborzási praktikáiról tanulhat. Délelőtt kitérünk a LinkedIn személyes profil szerepére, a vállalati oldal fontos elemeire, a karrieroldalra, oldal analitikákra, továbbá megtanulhatja, hogyan kell felépíteni a kapcsolati hálót, és hogy hogyan érdemes a tartalmakat előállítani. Facebook témánkban szó lesz a hiteles és hatékony kommunikálásra alkalmas Facebook oldalról és a kampánykezelés előtti lépésekről. Mindezt interaktív, gyakorlatias módon, egyéni kérdések megválaszolásával bonyolítjuk le. Részletek Jegyek
  • 2021.03.302 Napos Agilis Képzés HR szakembereknek, élő videokonferenciás A képzés elsősorban toborzással, talent managementtel és képzéssel foglalkozó, agilis átalakulást segítő HR szakembereknek szól, akik szeretnék megérteni, mi az üzleti és IT területek elvárása az agilis transzformáció során. Bemutatjuk, hogyan tudnának hatékony támogatói és partnerei lenni az agilis átalakulásban részt vevő csapatoknak, és hogyan tudják megtalálni a szervezethez leginkább illő, megfelelő kompetenciákkal bíró agilis jelölteket. Részletek Jegyek
  • 2021.04.01A sikeres interjúztatás Képzésünk fő célja, hogy a résztvevők képesek legyenek a szervezetükhöz legjobban illeszkedő, a munkakörben legjobban teljesítő munkatárs kiválasztására. A képzési napon szó lesz -az interjú felépítéséről, -szituációs gyakorlatról, -az információk rögzítéséről, -döntéshozatali csapdákról, -továbbá a kiválasztás további eszközeiről sablonokkal színesítve. Lehetőséget adunk továbbá a saját területüket érintő kérdések átbeszélésére is. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az építőiparban a legnagyobb az alkoholfogyasztás kockázata

Brit kutatók összefüggést találtak bizonyos szakmák, munkakörök és az erős alkoholfogyasztás nagyobb valószínűsége között. Teljes cikk

Csak minden negyedik dolgozó kérné biztosan a Covid-oltást

Bizonytalanság és ellenállás jellemzi a munkavállalók oltáshoz való hozzáállását. A munkáltató nem kötelezheti, csak ösztönözheti a vakcina... Teljes cikk

Íme, Az Év Irodája verseny döntősei!

Lezárult Az Év Irodája verseny közönségszavazása, amely minden eddigi rekordot megdöntött, hiszen több mint 13 ezren voksoltak. A szakmai zsűri már... Teljes cikk