A jegesmedvékért aggódunk, a munkavállalókért miért nem?
Ahogy az országok és a vállalatok gazdagodnak többet áldoznak például a környezet fenntarthatóságára, a levegő, a víz tisztaságára, a zöld irodákra, hogy kisebb legyen az ökológiai lábnyomuk és sorolhatnánk, ugyanakkor mintha ez - tisztelet a kivételnek - saját munkavállalóikra kevésbé vonatkozna. Miért kell meghalni a fizetésért? - teszi fel a kérdést Jeffrey Pfeffer a Stanford University professzora, aki a szervezeten belüli hatalom, a munkahely és munkahelyi stressz, a menedzsment-stílus, az erőforrás-függőség témaköreit kutatja. Az amerikai professzor Budapesten járt, hogy átvegye a Rajk László Szakkollégium diákjai által évente odaítélt Herbert Simon díjat.
Jeffrey Pfeffer professzor szerint összefüggés van a vezetői gyakorlatok, a munkahelyi stressz és az ezek következtében bekövetkező betegségek, a gyógyításukra fordított egészségügyi kiadások között. Vagyis, ha a munkahely, a humán erőforrás menedzselése fenntarthatóan működne, ezek a költségek is csökkenthetőek lennének. Az Egyesült Államokban az ötödik halálozási tényezőnek számítanak a munkahelyi betegségek. (A listát ott is a szív és érrendszeri betegségek, valamint a rák vezetik.) Egy év alatt 120 ezer ember hal meg ezen betegségek következtében, a munkáltatók mégsem hajlandóak változtatni a munkaetikán.
A professzor hangsúlyozta, hogy nem annyira az számít, hogy valaki mely területen, iparágban dolgozik, vagy melyik generációhoz tartozik, mint inkább az, hogy mennyit dolgozik. Miközben a technológiai fejlődés következtében dolgozhatnánk akár egyre kevesebbet, rövidebb munkanapokkal, munkahetekkel, ennek éppen az ellenkezője történik. Meg kellene győzni a menedzsereket - ez ma egyébként már számos tudományos kutatás és felmérés eredményével is megtámogatható érvelés -, társadalmi mozgalommal nyomatékosítva, hogy a mai gyakorlat nem csak a munkavállalóknak nem tesz jót, hanem a teljesítménynek, és így a profitnak sem.
A legfontosabb „megbetegítő” tényezők:
- munkanélküliség
- munka feletti kontroll hiánya
- munka-magánélet közötti egyensúly hiánya
- túlzott munkahelyi megterhelés/elvárások
- túlórák
- többműszakos munkavégzés
- a szervezet nem fair működése
- leépítések (melyek után megemelkedik az öngyilkosságok száma is)
- gazdasági bizonytalanság
- alacsony társadalmi támogatottság
(Mindezt az Egyesült Államokban súlyosbítja, hogy nem jár mindenkinek egészségügyi ellátás, hanem a munkáltatón múlik, hogy fizet-e egészségbiztosítást a munkavállalójának.)
„Ki ölte meg a legtöbb munkavállalót?”
Ugyanakkor a mai munka és szervezeti kultúra kialakulásában mi dolgozók is „vastagon” benne vagyunk, hiszen - erről már nem egyszer írtunk korábban - manapság valakinek a státuszát, fontosságát az befolyásolja, hogy mennyit dolgozik. Ez a történelem folyamán éppen az ellenkezőjére fordult, hiszen néhány évszázaddal ezelőtt pont a társadalmilag legmagasabb státuszban lévőknek nem kellett dolgozniuk, emelte ki a professzor. Manapság azonban szinte „kérkedik” a munkavállaló a túlórákkal és pótolhatatlanságát bizonyítja az vezérigazgató, amikor éppen csak megszületett gyermekei mellől rohan vissza a cégvezetésbe.
A megoldás vagy legalábbis lépést jelenthetne ebben az irányban, ha például a munkáltatókat „szégyenpadra” lehetne állítani. Nem csak a legjobb, hanem a legrosszabb munkáltatókról is lista készülne. Ez talán visszatartó erőt jelentene, hiszen ki akarna egy ilyen listán szerepelni az employer branding korában. A lista címének a professzor egyenesen azt javasolta: „Ki ölte meg a legtöbb munkavállalót?” Erre példaként a kanadai kormányt említette, amely a legkörnyezetszennyezőbb cégekről hoz nyilvánosságra listát az elrettentés jegyében. (Magyarországon végül is ilyen célt szolgálhatnának az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának vizsgálati eredményei, amelyek a foglalkoztatási visszaélésekről, szabálytalanságokról, munkabiztonsági kockázatokról szólnak.)
Mit gondol a saját egészségéről?
Jeffrey Pfeffer professzor szerint minden más felmérésnél jobb előrejelzője a megbetegedéseknek és a halálozásnak az az egyszerű kérdés, hogy egy egytől tízig tartó skálán értékelje az egyén, hogy érzi magát, hogyan értékeli a saját egészségét, és ez az érték hosszú távon hogy változik.
A halálozást a munkanélküliség 44%-al, a hosszú munkaórák 25%-al, míg a munka feletti irányítás hiánya 20%-al növeli. Míg a munka-magánélet egyensúlyának felborulása megduplázza a valószínűségét annak, hogy valaki rossznak értékeli saját egészségét. A munkahelyi tényezők által okozott megbetegedések az Egyesült Államokban 180 milliárd dolláros költséget jelentenek. A munkahelynek az egészségre a passzív dohányzással összemérhető negatív hatása van.
A képzettség mértéke is fontos előrejelző lehet, hiszen például a magasabban képzett munkavállalóknak általában ritkábban kell műszakban dolgozniuk, így kevésbé vannak kitéve bizonyos káros foglalkoztatási gyakorlatoknak. Ahogy a magasabb képzettséggel Amerikában nagyobb valószínűséggel jár a munkakörrel együtt az egészségbiztosítás is. A várható élettartamban jelentkező egyenlőtlenségeket 10-38%-ban magyarázhatják a munkakörülmények eltérései.
A profit érdekében kellene vigyázni a dolgozók egészségére
Miközben a rövidebb munkaórák javítják a termelékenységet, a motiváció pedig akkor a legerősebb és a produktivitásra is az van a leginkább pozitív hatással, ha valaki autonómiát kap a munkájában, és saját feladata felett kontrollal bír. Így a fizikai környezet túl el kell kezdeni foglalkozni a munkahelyi wellbeinggel, hogy a munka kevésbé legyen „életveszélyes”, ehhez pedig csökkenteni kellene a szervezeti stresszt, és a nemzetközi szinten jellemző tendencián fordítani, hogy mindenütt kevesebb emberrel próbálják meg megoldani a munkát, mint ahányan azt el tudják végezni, hangsúlyozta a Stanford University professzora.
A legfontosabb következtetés a munkáltatók és a társadalom számára, hogy a gazdasági érdekek nem ellentétesek a munkavállalói élet értékével.
- 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek
- 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők. Részletek Jegyek
- 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
2021/22-ben a 18 és 24 év közti korosztály 34 százaléka számolt be róla, hogy mentális zavarral küzd. Teljes cikk
A munkafüggőség kognitív jellemzőit tárták fel az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) kutatói úttörő vizsgálatukban. Eredményeik... Teljes cikk
Luxemburg, Reykjavik és Berlin is szerepel az első tíz európai város között, melyekben az emberek a legelégedettebbek a munkájukkal - derül ki az... Teljes cikk
- Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy 1 hete
- Kortárs bántalmazás, bullying és elvárások szorításában - 2000 gyerek tartozik hozzá: Karikó Rita iskolapszichológus egy napja 2 hete
- Újabb 15 milliárdos szakaszra pályázhatnak a cégek munkahelyi képzéseik megvalósításához 2 hete
- Hatályos a kollektív szerződésünk? - Egy probléma, amire kevés figyelem vetül 2 hete
- Egyre inkább nőhet az érdeklődés a mentális egészségügyi támogatások iránt 3 hete
- Melyek a legnagyobb egészségpénztárak? 3 hete
- Lelki egészség nélkül nincs testi jóllét sem 3 hete
- Egyre rosszabb a fiatalok egészségi állapota, többen esnek ki a munkából, mint idősebb társaik 3 hete
- Jön a 4 napos nyári munkahét a PwC-nél, de később le kell dolgozni 3 hete
- Mentális munkahelyi jóllétet támogató programokra vágynak a munkavállalók 3 hete
- Megérkeztek az eredmények - Így vizsgázott a négynapos munkahét az Egyesült Királyságban 4 hete