Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 4 éve

A jegesmedvékért aggódunk, a munkavállalókért miért nem?

Ahogy az országok és a vállalatok gazdagodnak többet áldoznak például a környezet fenntarthatóságára, a levegő, a víz tisztaságára, a zöld irodákra, hogy kisebb legyen az ökológiai lábnyomuk és sorolhatnánk, ugyanakkor mintha ez - tisztelet a kivételnek - saját munkavállalóikra kevésbé vonatkozna. Miért kell meghalni a fizetésért? - teszi fel a kérdést Jeffrey Pfeffer a Stanford University professzora, aki a szervezeten belüli hatalom, a munkahely és munkahelyi stressz, a menedzsment-stílus, az erőforrás-függőség témaköreit kutatja. Az amerikai professzor Budapesten járt, hogy átvegye a Rajk László Szakkollégium diákjai által évente odaítélt Herbert Simon díjat.

images

Jeffrey Pfeffer professzor szerint összefüggés van a vezetői gyakorlatok, a munkahelyi stressz és az ezek következtében bekövetkező betegségek, a gyógyításukra fordított egészségügyi kiadások között. Vagyis, ha a munkahely, a humán erőforrás menedzselése fenntarthatóan működne, ezek a költségek is csökkenthetőek lennének. Az Egyesült Államokban az ötödik halálozási tényezőnek számítanak a munkahelyi betegségek. (A listát ott is a szív és érrendszeri betegségek, valamint a rák vezetik.) Egy év alatt 120 ezer ember hal meg ezen betegségek következtében, a munkáltatók mégsem hajlandóak változtatni a munkaetikán.

A professzor hangsúlyozta, hogy nem annyira az számít, hogy valaki mely területen, iparágban dolgozik, vagy melyik generációhoz tartozik, mint inkább az, hogy mennyit dolgozik. Miközben a technológiai fejlődés következtében dolgozhatnánk akár egyre kevesebbet, rövidebb munkanapokkal, munkahetekkel, ennek éppen az ellenkezője történik. Meg kellene győzni a menedzsereket - ez ma egyébként már számos tudományos kutatás és felmérés eredményével is megtámogatható érvelés -, társadalmi mozgalommal nyomatékosítva, hogy a mai gyakorlat nem csak a munkavállalóknak nem tesz jót, hanem a teljesítménynek, és így a profitnak sem.

A legfontosabb „megbetegítő” tényezők:

  • munkanélküliség
  • munka feletti kontroll hiánya
  • munka-magánélet közötti egyensúly hiánya
  • túlzott munkahelyi megterhelés/elvárások
  • túlórák
  • többműszakos munkavégzés
  • a szervezet nem fair működése
  • leépítések (melyek után megemelkedik az öngyilkosságok száma is)
  • gazdasági bizonytalanság
  • alacsony társadalmi támogatottság


(Mindezt az Egyesült Államokban súlyosbítja, hogy nem jár mindenkinek egészségügyi ellátás, hanem a munkáltatón múlik, hogy fizet-e egészségbiztosítást a munkavállalójának.)


„Ki ölte meg a legtöbb munkavállalót?”



Ugyanakkor a mai munka és szervezeti kultúra kialakulásában mi dolgozók is „vastagon” benne vagyunk, hiszen - erről már nem egyszer írtunk korábban - manapság valakinek a státuszát, fontosságát az befolyásolja, hogy mennyit dolgozik. Ez a történelem folyamán éppen az ellenkezőjére fordult, hiszen néhány évszázaddal ezelőtt pont a társadalmilag legmagasabb státuszban lévőknek nem kellett dolgozniuk, emelte ki a professzor. Manapság azonban szinte „kérkedik” a munkavállaló a túlórákkal és pótolhatatlanságát bizonyítja az vezérigazgató, amikor éppen csak megszületett gyermekei mellől rohan vissza a cégvezetésbe.
Jeffrey PfefferJeffrey Pfeffer szerint a mai munkahelyi gyakorlat nem csak a munkavállalóknak, a profitnak sem tesz jót

A megoldás vagy legalábbis lépést jelenthetne ebben az irányban, ha például a munkáltatókat „szégyenpadra” lehetne állítani. Nem csak a legjobb, hanem a legrosszabb munkáltatókról is lista készülne. Ez talán visszatartó erőt jelentene, hiszen ki akarna egy ilyen listán szerepelni az employer branding korában. A lista címének a professzor egyenesen azt javasolta: „Ki ölte meg a legtöbb munkavállalót?” Erre példaként a kanadai kormányt említette, amely a legkörnyezetszennyezőbb cégekről hoz nyilvánosságra listát az elrettentés jegyében. (Magyarországon végül is ilyen célt szolgálhatnának az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának vizsgálati eredményei, amelyek a foglalkoztatási visszaélésekről, szabálytalanságokról, munkabiztonsági kockázatokról szólnak.)

Mit gondol a saját egészségéről?


Jeffrey Pfeffer professzor szerint minden más felmérésnél jobb előrejelzője a megbetegedéseknek és a halálozásnak az az egyszerű kérdés, hogy egy egytől tízig tartó skálán értékelje az egyén, hogy érzi magát, hogyan értékeli a saját egészségét, és ez az érték hosszú távon hogy változik.

A halálozást a munkanélküliség 44%-al, a hosszú munkaórák 25%-al, míg a munka feletti irányítás hiánya 20%-al növeli. Míg a munka-magánélet egyensúlyának felborulása megduplázza a valószínűségét annak, hogy valaki rossznak értékeli saját egészségét. A munkahelyi tényezők által okozott megbetegedések az Egyesült Államokban 180 milliárd dolláros költséget jelentenek. A munkahelynek az egészségre a passzív dohányzással összemérhető negatív hatása van.

A képzettség mértéke is fontos előrejelző lehet, hiszen például a magasabban képzett munkavállalóknak általában ritkábban kell műszakban dolgozniuk, így kevésbé vannak kitéve bizonyos káros foglalkoztatási gyakorlatoknak. Ahogy a magasabb képzettséggel Amerikában nagyobb valószínűséggel jár a munkakörrel együtt az egészségbiztosítás is. A várható élettartamban jelentkező egyenlőtlenségeket 10-38%-ban magyarázhatják a munkakörülmények eltérései.

A profit érdekében kellene vigyázni a dolgozók egészségére


Miközben a rövidebb munkaórák javítják a termelékenységet, a motiváció pedig akkor a legerősebb és a produktivitásra is az van a leginkább pozitív hatással, ha valaki autonómiát kap a munkájában, és saját feladata felett kontrollal bír. Így a fizikai környezet túl el kell kezdeni foglalkozni a munkahelyi wellbeinggel, hogy a munka kevésbé legyen „életveszélyes”, ehhez pedig csökkenteni kellene a szervezeti stresszt, és a nemzetközi szinten jellemző tendencián fordítani, hogy mindenütt kevesebb emberrel próbálják meg megoldani a munkát, mint ahányan azt el tudják végezni, hangsúlyozta a Stanford University professzora.

A legfontosabb következtetés a munkáltatók és a társadalom számára, hogy a gazdasági érdekek nem ellentétesek a munkavállalói élet értékével.

  • 2021.05.25HBLF Nemzetközi XMentor Program 4. Kick-off esemény 2021. májusában a HBLF szervezésében negyedszerre indul el díjnyertes Nemzetközi XMentor Programunk, a legbefolyásosabb magyar üzleti vezető nők és nemzetközi mentorok támogatásával. A 2017-ben indult, szervezetek és szektorok közötti programot a női vezetők támogatására hoztuk létre és immár angol és magyar nyelven is elérhető! Open Spotlight Award díjat nyert programunk az út elején járó és már úton lévő női vezetők személyes és szakmai fejlődését támogatja. Nemzetközi, befolyásos és elismert mentor hálózatunkon keresztül a mentoráltak számára vállalatok és szervezetek közötti tudás- és tapasztalatmegosztást biztosítunk, emellett önismereti és szakmai fejlődést, valamint a kapcsolatrendszer bővülését. Részletek Jegyek
  • 2021.05.28Vegyen részt Ön is az EU Sokszínűségi Hónapján! Az Európai Sokszínűségi Hónap az Európai Unió egészében felhívja a figyelmet a munkahelyeken és a társadalmon belül a sokszínűség és a befogadás fontosságára. Elismeri a szervezetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a munkahelyeken előmozdítsák a sokszínűséget és befogadó munkakörnyezetet alakítsanak ki. Az Európai Bizottság jogalkotási intézkedések révén hosszú ideje elkötelezetten támogatja a sokszínűség és a befogadás előmozdítását, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelmet. Az említett intézkedések hozzájárultak az egyenlőség javításához, és emberek milliói számára tették lehetővé, hogy a lehető legjobban kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket. Az EU Sokszínűségi Karta Magyarország - az EU kizárólagos partnerszervezeteként Magyarországon - szeretettel invitál meg mindenkit az EU Sokszínűségi Hónap ingyenes eseményeire. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A cégek maguk is megszervezhetik dolgozóik oltását

Azok a vállalatok, amelyek vállalják, hogy az üzemorvosuk bevonásával megszervezik dolgozóik oltását, a fővárosi és megyei kormányhivataloknál... Teljes cikk

Kerékpárral a munkába: környezettudatos új juttatási forma

A biciklis munkába járás egyre népszerűbb közlekedési forma Európában és Magyarországon is. A koronavírus-járvány erre a tendenciára tett rá... Teljes cikk

Negyedével-harmadával többen bringáznak munkába a járvány miatt

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megbízásából országszerte több mint 100 helyszínen elvégzett kerékpáros forgalomszámlálás... Teljes cikk