Megtagadhatom-e jogszerűen a munkáltató utasítását és a munkavégzést?

A munkáltató kötelezettsége

A munkáltató fő kötlezettsége az, hogy a munkavállalót foglalkoztassa (munkát biztosítson számára) és azért munkabért fizessen. Ez olyan alapvető kötelezettség, amelyből több dolog is következik. Egyrészt, amennyiben a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, akkor az a munkavállaló azonnali hatályú felmondását is megalapozhatja (pl: BH1996.127.). Másrészt pedig a munkabér akkor is jár a munkavállalónak, amennyiben a munkáltató nem tudja foglalkoztatni. Az Mt.146.§ (1) bekezdés alapján ez alól az elháríthatatlan külső ok jelenti az egyetlen kivételt (az új Mt. "vívmánya"). Ezen túlmenően a munkáltató biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket, megtéríti a munkavállaló szükségképpen felmerült költségeit, illetve biztosítja - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit.

A munkavállaló kötelezettsége

A munkavállaló fő kötelezettsége értelemszerűen a rendelkezésre állás az előírt helyen és időben, munkaképes állapotban. Fontos az is, hogy a munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal a vonatkozó szabályok, utasítások, szokások alapján kell ellátnia. Köteles továbbá a szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani és a munkatársakkal együttműködni.

Mikor lehet megtagadni?

Innen jutunk el oda, hogy mely esetekben is lehet az utasításokat jogszerűen megtagadni. Láthatjuk, hogy a munkát a munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása, utasításai szerint végezni [Mt. 42. § (2) bek. a) pont, 52. § (1) bek. c) pont]. A munkáltató utasításának a megtagadása a bírósági gyakorlat szerint kifejezetten súlyos kötelezettségszegés, különösen, ha a teljesítésnek egyébként nincsen akadálya (BH1999.532.). Ezen túlmenően a bírói gyakorlat szerint egyes munkaköri feladatok munkavállaló általi továbbadása is felveti a munkavállaló felelősségét, és az adott esetben egy azonnali hatályú felmondást is megalapozhat (BH2000.466.). Bizonyos esetekben azonban az utasítás teljesítését a munkavállaló köteles megtagadni, más esetekben azt megtagadhatja, s bizonyos körülmények között pedig az utasítástól eltérhet. Vegyük sorra ezeket a lehetőségeket.

Köteles megtagadni az utasítás teljesítését a munkavállaló, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ebben az egy esetben, ami lényegében a munkavédelmi előírások betartásával kapcsolatos, köteles az utasítás teljesítésének a megtagadására. A saját egészség vonatkozásában az Mt. "gáláns", és a megtagadás lehetőségét a munkavállalóra bízza.
A munkavállaló akkor tagadhatja meg az utasítás teljesítését (nem köteles), ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik (Mt., kollektív szerződés, üzemi megállapodás), vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Amennyiben az utasítás munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, de azt a munkavállaló teljesíti, nem változtat az utasítás érvénytelenségén (például fiatal munkavállalót, várandós nőt, 2 éves gyermekét egyedül nevelő munkavállalót éjszaka dolgoztatnak). Az Mt. ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző megállapodás és egyoldalú jognyilatkozat semmis. Fontos, hogy a munkavállaló ugyanakkor az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni és a jogszerű utasításokat teljesíteni ! A munkavállalót a jogszerűen megtagadott utasítás miatt esetlegesen kiesett időre is megilleti a munkabére.

Veszélyhelyzet esetében pedig a bírói gyakorlat szerint az utasítás abban az esetben is megtagadható, amennyiben a veszélyhelyzet utóbb még sem realizálódik (BH2008.97.).

Végezetül a munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató (több munkáltatós munkaszerződésnél bármelyik munkáltató) károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell érvényesülniük! Ezzel összefüggésben az is előfordulhat, hogy a munkavállaló téved, mert a helyzetet nem jól méri fel. Felelősségre akkor nem vonható, ha a magatartása nem volt felróható. Amennyiben nem ilyen magatartást tanúsított, a károkért (a munkajogi kárfelelősség általános szabályai szerint) felel. Ha az utasítás megtagadása miatt nem végzett munkát, a kieső időre, munkabérre nem jogosult. A kommentár arra is rámutat, hogy adott esetben ez a magatartás a munkajogviszony megszüntetésének jogkövetkezményét is maga után vonhatja. Ha a munkavállaló a megismételt munkáltatói utasítás teljesítését a nélkül tagadja meg, hogy erre jogszerű indoka lenne, ez alapjául szolgálhat a munkáltatói azonnali hatályú felmondásnak, illetve felmondásának (LB. Mfv. II.10.743/1995., BH1996. 286.).

Az utasítás megtagadásával összefüggésben még két dologra érdemes még felhívni a figyelmet:

- Egyrészt az Mt. 6.§(3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet azonban nem okozhat.

- A másik fontos dolog pedig az, hogy a munkavállaló az Mt.22.§ (1) bekezdése alapján jogosult a szóbeli utasítást írásban kérni. Amennyiben ezt a munkáltató megtagadja, az utasítás érvénytelen ! Amennyiben azonban az utasítást utóbb ennek ellenére teljesíti, az alaki hibára tekintettel nem hivatkozhat többé az utasítás érvénytelenségére. Ezzel összefüggésben ne felejtsük el, hogy amennyiben viszont az utasítás munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik (nem alaki hibás), azt az sem orvosolja, amennyiben az utasítást teljesítették!

Fontos, hogy az utasítás kötelező megtagadásának szabályától kollektív szerződés és a felek megállapodása sem térhet el (lsd. Mt.57.§(1)(c)). Minden egyéb szabálytól (megtagadás lehetséges esetei, utasítástól való eltérés szabályai) azonban kollektív szerződés akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet.

Dr. Kéri Ádám
jogi szakértő