Megjelent: 12 hónapja

Mennyit keresnek a pedagógusok? - bajban a nemzet napszámosai

Legalább 30-40 százalékos béremelés kellene, hogy vonzó legyen a pálya egy fiatalnak - mondják szakszervezeti vezetők. Ugyan tavaly a 10% ágazati szakmai pótlékkal valamelyest nőttek a bérek, ám egy pályakezdő tanár most körülbelül a szakmunkás bérminimumra számíthat. Ha többet akar keresni, az már pihenése kárára mehet és megy is. Pedagógusbérek az iskoláktól a bölcsődékig.

“Most a diplomás átlagbér bruttó 360 ezer forint Magyarországon, míg egy pályakezdő pedagógus körülbelül bruttó 230 ezer forintra számíthat. Ahhoz, hogy vonzó legyen a pálya a fiataloknak, a fizetéseket a diplomás átlagbér legalább 80 százalékára fel kellene zárkóztatni. Ehhez 30-40 százalékos emelésre lenne szükség mielőbb” - kezdi a tanárok bértrendjének bemutatását Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Azért is lenne fontos vonzóvá tenni a pályát a fiatalok számára, mert tavaly nagyjából 7 ezren kezdték el tanulmányaikat a hazai felsőoktatásban, és az eddigi tapasztalatok szerint csak negyedük marad a pályán. A nyugdíjba menő pedagógusok száma azonban ennél jóval nagyobb lesz 2024 után. “A fiatalokat az alacsony bér és a sok munka taszítja, így a kormánynak gyorsan kell lépnie” - figyelmeztet a szakszervezeti vezető.

A pedagógusfizetésekkel a fő probléma hat évvel ezelőttre datálható. Ekkor vált el az előmeneteli rendszer a minimálbértől, azaz a bérek nem követték a legkisebb bér emelésének ütemét. A szaknyelvben “vetítési alapként” hívott elem máig a 2014-es minimálbér, azaz 101 500 forint, miközben a most hatályos már 161 000 forint. Főiskola végzettségnél ennek 180, egyetemistáknál 200 százalék az illetményalap. Ehhez jön még a tavaly júliusban bevezetett 10 százalékos ágazati pótlék. Ha ez nem változik, akkor idén csak a garantált bérminimumot (most 210 600 forint) el nem érők bérei emelkednek.

“Ha ismét az aktuális minimálbér lenne a számítás alapja, akkor nem csúsznának össze a bérek, versenyképesek lennének a fizetések. Már most lasszóval fogjuk a nyelvszakosokat, a kémia-, a biológiatanárokat” - magyarázza Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete(PDSZ) Országos Választmányának tagja. A PDSZ egyébként tavaly készített egy látványos táblázatot, hogy hol tartanának a pedagógusbérek, ha nem a hét évvel ezelőtti, 101 500 forintos minimálbérrel számolnák azokat, hanem a tavaly hatályos 161 000 forinttal. A táblázatban sárgával jelölve látható, mennyi pénztől esnek el a tanárok az új számítással. (a bekarikázott oszlopokban látható bérek azóta a 2020. júliustól bevezetett 10 százalékos ágazati szakmai pótlékkal egészültek ki.) Ahogyan látható, a 4-es kategóriában egy tíz éve a pályán levő általános iskolai pedagógusnak bruttó 144 ezer forinttal kellene többet keresnie.

Pedagógus bértábla 2020-ban (a bekarikázott oszlopokban a tavaly tavaszi számok, melyek a 10 százalék szakmai ágazati pótlékkal bővültek nyáron. Sárgával jelölve: mennyivel kellene többet keresniük a régi számítás szerintPedagógus bértábla 2020-ban (a bekarikázott oszlopokban a tavaly tavaszi számok, melyek a 10 százalék szakmai ágazati pótlékkal bővültek nyáron. Sárgával jelölve: mennyivel kellene többet keresniük a régi számítás szerint


Sok az iskolai ingyenmunka és utána még magánórák...


Nem csupán a fizetések okoznak bosszúságot a nemzet napszámosainak, hanem az iskolában végzett ingyenmunka. Nagy Erzsébet a kifizetetlen helyettesítések kérdéskörét is húsba vágónak tartja. Elmondta, hogy kötött munkaidőben eseti helyettesítés írható elő plusz fizetség nélkül például akkor, ha nincs vagy kiesik egy tanár az adott órára/tantárgyra. A neveléssel, oktatással lekötött munkaidő heti 22-26 óra között mozoghat. Ha 26 fölé megy, akkor még 30 napig lehet eseti helyettesítés, és csak utána kell kifizetni. “Munkaügyi perek vannak folyamatban, amelyek tudomásom szerint jól állnak. A Munka törvénykönyve ugyanis előírja, hogy a munkaidő-beosztást egy héttel előre közölni kell és a munkavégzés megkezdése előtt négy nappal lehet módosítani. Ha azon belül is módosul, az rendkívüli munkaidőnek minősül. A tanárokat pedig akár aznap is beoszthatják helyettesíteni és ezt nem fizetik ki rendkívüli munkaidőként” - panaszolja a szakszervezeti vezető.

Totyik Tamás (PSZ) szintén a rendkívüli leterheltséget hangsúlyozza. "2019 novemberében végeztünk egy munkaterhelés-mérést. 6000 pedagógus válaszai alapján az körvonalazódott, hogy az átlagosan heti 58 órát dolgoznak (ez öt munkanapos héttel számolva közel napi 12 óra - a szerk). Ebben benne van a dolgozatjavítás, az órára készülés, kapcsolattartás a szülőkkel, a táborszervezés, a továbbképzésen való részvétel stb., viszont nincsenek benne a magánórák és az egyéb keresetkiegészítő munkák, ilyen például a takarítás, a tanárok harmada vállal ilyen munkákat” - sorolja Totyik Tamás (PSZ).

Az egy pedagógusra jutó tanulószám ugyan alacsony az EU átlagához képest (9,7 körül), sok feladatot viszont a szociális szférából vett át a magyar közoktatás (egész képnapos iskola, napközi, tanulószoba, ebédeltetés). Ha ezt is beleszámoljuk, akkor a 9,7 tanuló/pedagógus szám felmegy 11,5-re, ami már magasabb az uniós átlagnál.

“Kormányzati ígérettel tele a padlás. 2019 márciusában Bódis József államtitkár 30 százalékos béremelésről beszélt, azóta is keressük azt a 30 százalékot…” - mondja keserűen. Hogy valami pozitívumot is említsen, elmondta, örül annak, hogy a koronavírus-helyzet ellenére megmaradtak az álláshelyek.

Álom a tanároknak a 100 százalék táppénz


A koronavírus-járvány okozta nehézségekről Nagy Erzsébet is beszélt. “Maszkban és arcpajzzsal tanítok napi 6-8 órát, és úgy érzem magam mint egy űrhajós” - kezdi. Hozzáteszi, a szülők nyomására voltak gyerekek, akik nem viselték a maszkot és több kollégája így fertőződött meg, súlyosan megbetegedtek. Magunkra vagyunk utalva. Sokan kiesnek a munkából, vagy elmenekülnek táppénzre, ezzel a helyettesítés nő. A politikától kapjuk az olyan cinikus megjegyzéseket, hogy “a gazdaságnak működnie kell”, pedig más uniós országokban a gazdasági károkat az állam sokkal bőkezűbben kompenzálja a vállalkozásoknak és a gyermekükkel otthon maradó munkavállalókat is támogatják.”

A koronavírusos megbetegedésre fizetett 100 százalék táppénz is fából vaskarika a szakszervezeti vezető szerint. Még nem látott olyan kollégát, aki megkapta volna. “A protokoll szerint PCR-teszttel lehetne igazolni a fertőzöttséget, ám nálunk gyorsteszteket használnak, ezért sokszor a háziorvos le sem adja a 100 százalék táppénz iránti kérelmet. Ha ez megtörténne, akkor a munkaügyi felügyeletnek kellene ellenőriznie az iskolát. Az igazgatónak pedig nyilatkoznia kellene, hogy a tanár a munkahelyen fertőződött meg. Ezt a felelősséget sokan nem akarják magukra vállalni, mert ez azt is jelentené, hogy az intézményvezető nem biztosította az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.”

Nagy Erzsébet nem lát nagy előrelépést a digitális oktatásra való átállásban. “Nyáron nem történtek az iskolákban informatikai eszközbeszerzések és digitális tananyagfejlesztések. Saját magunknak szerveztünk tanfolyamokat, osztottunk meg jó gyakorlatokat, ehhez semmilyen kormányzati támogatást nem kaptunk.”

Ennyit keresnek a bölcsődei pedagógusok


Megnéztük azt is, hogyan áll a bölcsődei diplomás dolgozók bére. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a 11 500 bölcsődei dolgozóból körülbelül 1400-an diplomás kisgyermeknevelők (a többségük b.a. diplomás kisgyermeknevelő, de m.a.-sok is vannak már néhány százan). Az ő bérük három elemből tevődik össze: a bértábla szerinti alapilletmény (ez a gyakornokok esetében kevesebb mint a garantált bérminimum, ezért ki kell egészíteni alapilletményüket a garantált bérminimum mértékére), 10 %-os szakmai ágazati pótlék, bölcsődei pótlék. A bölcsődei pedagógus munkakörben foglalkoztatott az óvodapedagógusnál és az általános iskolai tanárnál a bölcsődei pótlékkal kap többet (olyan pótlékokat, mint például osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, vagy gyógypedagógiai nem számolva). Január 1-től, a bölcsődei pótlék lépcsőzetes emelése következtében, a diplomás kisgyermeknevelőknél 9 - 14 százalékkal, a nem diplomás kisgyermeknevelőknél 5 - 22 százalékkal emelkedhetnek a keresetek, a pályakezdőtől a nyugdíj előtt állókig. Nehezíti a bölcsődei bérek átláthatóságát, hogy hétféle bértáblát kirajzoló szabályokat kell egyidőben alkalmazni munkakörtől és iskolai végzettségtől függően, amiből négy pedagógus bértáblát is el lehet készíteni, főiskola-egyetemi illetve főszabály szerinti - ”értékeléses” (Nkt. 65. § 2. bekezdés szerint) bontásban. Az “értékeléses” tábla 2017. szeptemberében lépett hatályba és valamennyivel magasabb bért juttat a pedagógus munkaköröknek teljesítményértékelés alapján (egy 12 éve a pályán levő pedagógusnál ez havi bruttó 8 ezer forint). Mivel teljesítményalapú értékelési rendszer részleteiről szóló korábban tervezett végrehajtási rendelet máig nem kidolgozott, a legtöbb intézményvezető az “értékeléses” bért számolhatja.

Íme a BDDSZ által összeállított egyik bértábla a hét közül, a b.a. diplomás "értékeléses". Ha a bölcsődei pótlékot kivesszük belőle, akkor az általános iskolai tanárok bérét is megkapjuk.
pedagógusfizu

A nem diplomások a garantált bérminimumot kapják


A legtöbb bölcsődei munkakör nem diplomás, így a Kjt. hatálya alá tartozik. Mivel a Kjt. illetménytábla 2008 óta be van fagyasztva, ezért szinte minden munkakörnél - 10 ezer főnél - az emelést a garantált bérminimum változása jelenti, sőt a gyakornoki besorolású diplomásoknál is. Emellett keresetemelő hatása van a 2017-ben bevezetett, fent már említett bölcsődei pótlék, vagy a gazdasági, adminisztratív, élelmezési munkakörökre 2014-ben bevezetett szociális ágazati pótlék emelésének is, bár az intézményen belüli bérfeszültségek csökkentése érdekében ez utóbbi kapcsán nagy adóssága van még a kormánynak.

A járványhelyzet a bölcsődékben is változásokat hozott. “A pandémiás zárások, szolgáltatáskiesések okán sajnos sok szülő elveszítette állását, vagy félve a megfertőződéstől otthon maradt gyermekével, aminek következtében több helyen csökkent az igénybe vevői létszám, így a működő bölcsődei csoportok száma. Ebből adódóan most nem akkora a munkaerőhiány, mint egy-két évvel ezelőtt, jóval 10 százalék alatti a betöltetlen álláshelyek aránya. A vírus nem kerüli el a terület dolgozóit, az utóbbi hónapokban egyre több tagunktól kaptuk a hírt, hogy - vélhetően a munkahelyen - megfertőződött” - magyarázza Szűcs Viktória.

Hozzáteszi, hogy a kormánynak és az uniónak is prioritása a bölcsődefejlesztés, így láthatóan a fejlesztések ebben az évben is folytatódnak. “Mi pedig a társadalmi közfelelősségvállalás jegyében szeretnénk segíteni az intézményfenntartó önkormányzatoknak, annak érdekében, hogy ne legyenek finanszírozási problémák és esetleges bezárások.”
  • 2021.12.07Babér Panoráma - Online bérszámfejtési konferencia Tekintsen ki velünk a legfontosabb tb- és bérszámfejtést érintő jogszabályváltozásokra a BaBér és az Abacus szervezésében megvalósuló Panoráma 2022 Bérszámfejtési Konferencián. Az egész napos szakmai előadások során neves előadók értelmezik a 2022. évre vonatkozó szja, kötelező egészségbiztosítás, tb fedezeti rendszer és a munkáltatói járulékbevallások vonatkozó jogszabály-változásait. Részletek Jegyek
  • 2021.12.10joee tesztesemeny2 tesztesemény2 Részletek Jegyek
  • 2021.12.13Mentorált képzési forma – Jó a munkavállalónak, jó a munkáltatónak Ha egy kollégát megkérdezünk arról, hogy miből van egyre kevesebb, akkor nagy valószínűséggel az „idő” hangzik el válaszként. Részletek Jegyek
  • 2022.01.04HAPPY NEW WORK! meetup Vajon 2022 milyen kihívásokat tartogat a számunkra, ki hogyan látja a munka(végzés) jövőjét, milyen akadályokkal szembesülhetünk és hogyan készülhetünk fel mindezekre? Ha érdekel a téma, akkor regisztrálj a KÜRT Akadémia ingyenes, online meetupjára! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hiába nőnek a bérek, az infláció és a gyenge forint szinte mindent elvisz

Az átlagkeresetek évente valóban 10-15 ezer forinttal nőnek, de az infláció és a gyenge forint miatt a kereset vásárlóértéke messze elmarad az... Teljes cikk

Jövőre is kétszámjegyű lehet a bérnövekedés, de jókora inflációval

A bérkiáramlás továbbra is magas, a jövő évi emelésekkel és juttatásokkal pedig további emelkedéssel számolnak az elemzők, akik azonban arra is... Teljes cikk

KSH: 428 ezer forint a bruttó átlagkereset

Szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi... Teljes cikk