Mi lesz a következménye annak, hogy egyre kevésbé számít a munka a gazdaságban?

A milliárdos vállalkozó Elon Musk szerint a mesterséges intelligencia előbb-utóbb megszünteti az emberi munka szükségességét és fejlődése olyan helyzet kialakulásához vezet, amelyben az embereknek nem lesz szükségük munkára. A techguru mondatain jót derült a HR Portal Facebook oldalán a kommentelők többsége. Az OecoNews oldalon megjelent elemzés viszont segít jobban megérteni, miből indulhat ki a techguru polgárpukkasztó gondolata. Cikkünkben a tanulmány legfontosabb megállapításait közöljük.

Az elmúlt évtizedekben zajló folyamatok – a globalizáció, az automatizáció, a digitalizáció, a globális nagyvállalatok piaci erejének erősödése – világszinten mérsékelték a munka GDP-n belüli arányát. A tőke szerepe egyre inkább felértékelődik a termelésben és a munka kiváltásában is, tekintve az új trendeket mint a digitalizáció és az automatizáció.

Több ok is meghúzódik globálisan a munka részarányának csökkenése mögött, melyek közül a leginkább meghatározóak:

• a technológiai forradalom (digitalizáció, automatizálás, robottechnológia stb.),
• globalizáció,
• a nagyvállalatok pozíciójának erősödése,
• a munkavállalók alkupozíciójának gyengülése.

A munka részarányának GDP-n belüli változása a munkajövedelmek megtermelt nemzeti jövedelmen belüli részarányának változásával is együtt jár: amennyiben csökken a munka és nő a tőke GDP-n belüli aránya, annyival lesz kevesebb a munkások, illetve több a tőke tulajdonosainak a jövedelme.

Ezek az elosztási hatások a társadalmi egyenlőtlenségek éleződéséhez is vezethetnek.

Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy a technológiai fejlődés bizonyos vívmányai kiegészítik, megkönnyítik a munkát és növelhetik a munkatermelékenységet.

Így pozitívan hathat a jólétre, az általános életszínvonalra a munka részarányának csökkenése,

- amennyiben egy hatékonyabb termelési technológiára áll át a vállalat, vagyis az automatizáció, a robotizáció egyre inkább elterjed az adott gazdaságban – növelve a hatékonyságot, a termelékenységet.

A bemutatott oksági tényezők alapján akár várható is a munka részarányának további csökkenése, de egyes tényezők árnyalják a jövőképet az elemzés konklúziója szerint: a jelenlévő és várhatóan továbbra is velünk maradó munkaerőhiány növeli a munkavállalók alkuerejét a bértárgyalásokon, így jobb fizetési lehetőségeket alakíthatnak ki a munkavállalók. Kérdés továbbá, mennyire tekinthető átmenetinek a jelenség és nemcsak egy alkalmazkodási mechanizmus a globalizációhoz kapcsolódó új technológiához, az internetforradalomhoz.

fotó: freepik