Mi segítheti a nők foglalkoztatását vidéken?

Az Európai Bizottság értékelése szerint 2020-ig magas munkaerő-piaci bővülési potenciállal bíró ágazatok, azaz a foglalkoztatási "kulcságazatok" a szociális és egészségügyi terület, az infokommunikációs terület és a zöldgazdaság. A zöldgazdaságban a recesszió alatt is emelkedett a munkahelyek száma, s az EU várja ennek a tendenciának a folytatódását.

- "Fontos szempont a vidék megtartó erejének az erősítése, mely a munkalehetőségek bővülésével, a foglalkoztatottság emelkedésével, a megélhetés biztosításával érhető el. Egyben a természettel való harmonikus együttélés a fenntartható fejlődés, a vidék kulturális örökségének védelme hozzájárul a település és a régió versenyképességének megtartásához" - fogalmazott Ékes Ilona országgyűlési képviselő, az Európai Regionális Szervezet (ERGO) elnöke a Nők a nemzetgazdaságban - A vidéken élő nők munkaerő-piaci helyzetének javítása címmel a minap tartott kecskeméti konferencián.

- "Az Európai Mezőgazdasái és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló vidékfejlesztési program keretében megnyílt jogcímek nagymértékben hozzájárultak az agrárszektor és a vállalkozói réteg fejlesztéséhez a 2007-2011 közötti időszakban - emelte ki Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a résztvevőknek írt köszöntő levelében. - Az esélyegyenlőség irányelveit követve 2011 év végéig a vidékfejlesztési támogatások négy tengelyének jogcímein keresztül 28.8 milliárd forint jutott el 27.723 kedvezményezetthez, akiknek mindegyike nő volt. A 2012-es női foglalkoztatás bővüléséhez jelentős mértékben járult hozzá az agrárgazdaság, ahol emelkedett a nők aránya a foglalkoztatottak körében."

A zöldgazdaságban múltunk, tapasztalataink vannak, így könnyen tudunk csatlakozni az EU kezdeményezéséhez - hangsúlyozta előadásában Szalai Piroska, az NGM nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosa. Elmondta, hogy a 2012-es intenzív bővülés a női foglalkoztatásban több tényező együttes jelenlétének köszönhető. Egyrészt megállt a 25 év alatti fiataloknál korábban jellemző csökkenés, mely annak köszönhető, hogy ennek a korosztálynak a problémái is végre a kutatók és döntéshozók érdeklődésének fókuszába kerültek. Másrészt nőtt a részmunkaidős foglalkoztatás is, ami a bővülés egyharmadát adta.

Ezt elősegítette, hogy az új Munka törvénykönyve definiálja a különböző atipikus foglalkoztatási formákat, valamint az, hogy elindult egy közös gondolkodás, hogy mikroszinten mit tehetnek a gazdaság szereplői a női foglalkoztatás bővítéséért. Ezeket a törekvéseket makroszinten támogatja meg 2013-tól a munkahelyvédelmi akcióterv, amely a női foglalkoztatottak 30 százalékát érinti (25 év alattiak, 55 év felettiek és kisgyermekes nők).

A női foglalkoztatás növelése elsősorban a családok biztonságát szolgálja, emelte ki a miniszteri biztos. A válság miatt megnőtt az anyagi biztonság iránti igény, és ennek megteremtésére két keresőre van szükség. Éppen ezért abban kell segíteni a nőket, hogy ne család vagy munka, hanem család és munka viszonyban tudjanak gondolkodni. Különösen érinti ez a problémakör a 30-40 éveseket, mivel ebben a korosztályban a legmagasabb a gyermeket vállaló, kisgyermeket nevelő nők aránya. A látható és láthatatlan munkát Magyaországon jelenleg sokkal nehezebb összeegyeztetni, mint az EU centrumországaiban, ahol az elmúlt évtizedben megteremtették a rugalmasságot a munkaerőpiacon.

Becsey Zsolt volt EP-képviselő kiemelte, hogy az EU női foglalkoztatásban érvényesülő esélyegyenlőségi programjai, irányelvei növelik a nők munkahelyi esélyeit, új munkahelyeket azonban nem teremtenek, ezért fontos direkt módon is támogatni a vállalkozások alapítását, fejlesztését.

Mágori Józsefné országgyűlési képviselő a makói nők példáján keresztül mutatta be a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetét a rendszerváltástól napjainkig. A rendszerváltás után, amikor a téeszek és a felvásárló üzemek megszűntek, nők ezrei váltak munkanélkülivé a térségben, akiknek semmilyen szakképesítésük nem volt, hiszen mindig is a mezőgazdaságban dolgoztak. Ráadásul a következő évtizedekben egyrészt fokozatosan szűkültek be a külföldi piacok, csökkentek az exportlehetőségek, másrészt az EU-csatlakozás óta áramlanak be Magyarországra a külföldi rossz minőségű, de olcsó termékek, így a belföldi piac is egyre szűkül. A képviselőasszony szerint nem lesz változás addig a vidéken élő nők helyzetében sem - a kiváló termőföldek és a szaktudás ellénre -, ameddig piacokat nem építünk a termékeknek. A kormány intézkedéseit a családi gazdaságok megerősítése és a feldolgozó üzemi háttér visszaépítésére mindenképpen pozitívan, a vidéken élők pozícióját erősítőként értékelte.

A délelőtt utolsó előadásában a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) képviselője, Sasi-Prokriva Eszter ismertette azokat a szolgáltatásokat, melyekkel a hivatal a külföldi piacokra kilépő vállalkozásokat segítik. Exportfejlesztési programjaik keretében segítik a hazai cégek külföldi kapcsolatfelvételét, partner keresést, üzletember találkozókat, gazdasági fórumokat szerveznek, külföldi vásárokon vesznek részt saját standdal, amelyhez hazai vállalkozások kedvezményesen csatlakozhatnak, de képzésekkel, és pályázat- ill. tenderfigyeléssel is segítik az exportőrré válást. A hivatalnak kilenc régióban vannak irodái, szolgáltatásaik ingyenesek, bármely hazai vállalkozás fordulhat hozzájuk kérdéseivel.

Délután a konferencia résztvevői jó gyakorlatokat, inspiráló példákat hallgathattak meg sikeres vidéki vállalkozónőktől, sikeres vidéki kezdeményezésekről.