Mi történt a magyar álláspiacon az első negyedévben? Fizetések, állások számokban

A foglalkoztatotti létszám növekedését elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak körének 18 ezer fős bővülése eredményezte, de a külföldön dolgozók létszáma is 14 ezer fővel nőtt. A támogatott foglalkoztatásban közfoglalkoztatottként részt vevők száma viszont egy év alatt 10 ezer fővel, 68 ezerre csökkent - írják a KSH szakértői elemzésükben.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája, több, mint 4 százalékponttal. A foglalkoztatottság csökkenése több vármegyét érintett, Vas és Tolna vármegyét a legnagyobb mértékben.A foglalkoztatottság szintje, Budapestet is megelőzve, Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, 79,9%, a legalacsonyabb pedig Somogy vármegyében, 68,0%.

Nőtt a munkanélküliség is

A munkanélküliek száma 2023 I. negyedévében átlagosan 199 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1% volt a 15–74 évesek körében. A munkanélküliek létszáma 18 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal emelkedett 2022 azonos időszakához képest. A munkanélküliségi ráta emelkedése a nőket valamelyest nagyobb mértékben érintette, a ráta értéke mindkét nem esetében 4,1% volt. Hogyan lehet az, hogy egyszerre nő a foglalkoztatás a munkanélküliség? A jelenség azzal magyarázható, hogy a gazdaságilag inaktívak csoportjából elindul egy átáramlás a gazdaságilag aktívak felé, azaz elkezdenek a gazdaságilag inaktívak állást keresni és ezzel a munkanélküliek táborát növelik.

A potenciális munkaerő-tartalék nem változott

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak (részmunkaidősök), a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. 2023 I. negyedévében átlagosan 299 ezer fő tartozott közéjük, csakúgy, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek, akik aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon, egyre nagyobb részt képviselnek a tartalékban, míg az inaktívak aránya egyre kisebb. A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók kétötöde az Észak-Alföld és az Észak-Magyarország régióban él, egyharmaduk legfeljebb alapfokú végzettségű, és további egyharmaduk érettségi nélküli szakmai végzettséggel rendelkezik. Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalata, fizikai munkát végzett jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban vagy közfoglalkoztatottként.

83 ezer üres álláshely vár betöltésre

Az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2023 I. negyedévének végén 83 ezer a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján. Ez az előző év azonos időszakához képest 4,3%-os csökkenés. 2020 óta először csökkent az üres álláshelyek száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legtöbb betöltésre váró munkahely a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások között volt, az összes üres álláshely csaknem negyede tartozott ide. A vezetői, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások, valamint a mezőgazdasági foglalkozások körében nőtt az üres álláshelyek száma, míg a többi foglalkozási főcsoportban csökkent.

A magas infláció miatt csökkentek a reálbérek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2023 I. negyedévében 545 700 forintot ért el, ez nominálisan 10,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bérnövekedés látszólagos megtorpanása annak tulajdonítható, hogy 2022 februárjában a honvédelemben és rendvédelemben kiosztott fegyverpénz jelentősen megemelte a bázis értékét. A fegyverpénz figyelembevétele nélkül a növekedés 16,1%-ra becsülhető.

2023-ban az előre ütemezett béremelések mértéke is elmaradt a tavalyitól, illetve a személyi jellegű kifizetésekre is ható költségvetési szigorítások a szektor rendszeres és nem rendszeres keresetátlagának növekedését is visszafogta.
A visszafogottabb nemzetgazdasági szintű bérnövekedés és a kimagasló infláció hatására a reálkeresetek jelentősen csökkentek, az I. negyedévben összességében 11,6%-kal. A fegyverpénz hatását figyelmen kívül hagyva a reálkereset csökkenése 7,4%-ra becsülhető.

A keresetek területi differenciáltsága továbbra is jelentős volt,a fővárosiak átlagfizetése több, mint 70%-kal haladta meg a legrosszabbul kereső Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, 11%-kal a második helyezett Győr-Moson-Sopron vármegyei és 22%-kal az országos átlagot. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok, foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

A keresetek minden vármegyében jelentősen nőttek, ezen belül a Győr-Moson-Sopron vármegyei növekedés kiemelkedő volt, a 20%-ot is meghaladta. Magas bérnövekedés jellemezte Komárom-Esztergom és Pest vármegyéket is, ahol szintén jelentős az iparban alkalmazásban állók aránya.

Uniós középmezőnyben a cégek “munkaerő-éhsége”

2023 I. negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 2,8 betöltésre váró jutott. Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve a háztartások és a területen kívüli szervezetek tevékenységét). A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát jellemezte, míg a legalacsonyabb Bulgáriát, Spanyolországot, Lengyelországot és Romániát. Hazánkban az üres álláshelyek 2,6%-os aránya meghaladta az uniós tagállamok felének, ezen belül a szomszédos tagországok közül Románia, Szlovákia és Horvátország értékét.