Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 2 éve

Milyen járulékot kell fizetni a rokkantellátás mellett dolgozó után?

Férjemnek és nekem is szépségiparban szerzett végzettségünk van. Sajnos ő rokkantsági ellátásban részesül hosszú évek óta. Milyen összegű járulékot kellene fizetnünk/fizetnem magunk után, ha én mint vállalkozó alkalmaznám őt 4 órában?

images

NEXONtime munkaidő-menedzsment rendszer

Az egyetlen valóban integrált rendszer Magyarországon: teljes körű megoldás a munkaidő-tervezéstől a bérszámfejtésig. Mérhetővé teszi a munkavállalók teljesítményét, kiszűri az erőforrás-gazdálkodási problémákat, így csökkenthetővé válnak a túlóraköltségek. biztonságos, elegáns beléptető rendszer dolgozói és vezetői önkiszolgáló felületek rugalmas beosztás-tervezés munkaidő-keretes foglalkoztatás támogatása


További információ

mdr

Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?


Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban

A munkavállaló munkabéréből 16 százalék személyi jövedelemadót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot kell levonni. A munkáltató a munkavállaló munkabére után 27 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizet.

A szociális hozzájárulási adóból lehet különböző esetekben kedvezményt érvényesíteni. Ez sajnos nem a rokkantsági ellátás melletti foglalkoztatáshoz kapcsolódik, hanem egyéb foglalkoztatási helyzetekhez. Például a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak; a 25 év alatti és 55 év feletti foglalkoztatottak; a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállalók, (rehabilitációs kártya megléte esetén) rehabilitációs ellátottak foglalkoztatása esetén érvényesíthet adókedvezményt a munkáltató.

Amennyiben a munkáltató által foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 %-át (kötelező foglalkoztatási szint), akkor a munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles. Ami azt jelenti, hogy az éves rehabilitációs hozzájárulás összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Ha Önök megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak, amennyiben kötelezettek a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére, e személy - minimum 4 órában történő - foglalkoztatásával csökkenthető a rehabilitációs hozzájárulás összege. Levele alapján azonban úgy értelmezem, hogy a vállalkozás mérete alapján ez a kötelezettség nem releváns.

Aki válaszol:

Megváltozott munkaképességgel kapcsolatos szakértő - Kappel Katalin

Kappel Katalin vagyok, munka- és szervezetpszichológus, tréner. Pszichológus diplomámat 2010-ben az ELTE munka-, döntés- és szervezetpszichológia szakirányán szereztem. Ezt követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszékén munka- és szervezet szakpszichológus képzést végeztem el.

Tisztelt Kérdezők!

Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a kerdes@hrportal.hu címre!

Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Dr. Bán Gergely ügyvéd, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás alapítója válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a UCMS Group ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Farkas András, a nyugdíjguru szakértője válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Milyen jövedelem az alapja a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásnak?

Jól értelmezem-e, hogy amennyiben megállapítják a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást skizofrénia betegség esetén, az ellátás mértéke nem... Teljes cikk

Mennyi rehabilitációs járadékra számíthatok?

Havi átlag keresetem 220.000 Ft volt a táppénz előtt. Most 64%-os rokkant lettem, C2-be tartozom. Mennyi rehabilitációs járadékra számíthatok? Teljes cikk

Kaphatok-e egyszerre rokkantsági ellátást és baleseti járadékot?

2017 júliusban volt egy munkahelyi balesetem. A 100%-os táppénzem 2019 júliusában meg fog szűnni, mivel lejárt a maximum 2 év. Nekem már... Teljes cikk