kapubanner for mobile
Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 13 éve

Mit ellenőriznek a munkaügyi felügyelők a kereskedelemben?

Nem a kereskedelemben jön létre a tervezett egymillió új munkahely - állítja friss felmérésére hivatkozva a BDO Magyarország, amely a szektort érintő legfontosabb munkajogi változásokról, a munkaügyi ellenőrzések irányáról tartott tájékoztatót a minap. Mint kiderült, a vállalkozások nem állnak rosszul az atipikus foglalkoztatás terén, a munkaidőkeretet viszont nem megfelelően alkalmazzák és sok a hiányosság a vasárnapi pótlékok körül is.

Jobb meggyújtani egy gyertyát, mint szidni a sötétséget - ez a Mahatma Gandhitól származó idézet tökéletesen érvényes állandóan változó világunkra. Az aktuális jogszabályok ismerete létfontosságú a humán erőforrás tervezéshez, valamint a költséges munkaügyi perek és munkaügyi bírságok kivédéséhez.

Változott az adózás iránya

Nagy változások korát éljük. Jól látható, nemzetközileg is olyan irányba haladunk, hogy a jövedelemforrás helyett a fogyasztásra helyezik az adózás súlypontját - mondta Szolnoki Béla, a BDO Magyarország ügyvezetője, bejegyzett könyvvizsgálója. Az állam korábban a jövedelemtermelőt sújtotta viszonylag nagy adókkal (jövedelemadó, társasági adó, járulékok), a forgalmi adók pedig kisebb arányúak voltak. Most pedig az ellenkezőjének vagyunk tanúi, tovább nő a boltok jövedéki, általános forgalmi adója, miközben a speciális, egyfázisú adózás a fogyasztóknál, termelőknél csapódik le. Ilyen a pénzügyi vállalkozások különadója, a bolti kisvállalkozások különadója, a telekommunikáció és az energetika különadója, "chipsadó", és a bankok árfolyamkülönbözeti adója - vezette le a könyvvizsgáló. Az az irány látható, hogy ezzel párhuzamosan a jövedelemadó mértékét igyekeznek csökkenteni. - Ugyanakkor a kisadók (pl. szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás) a tervezettel ellenétben nem csökkentek, hanem nőttek, miként a járulékok mérséklésére is várnunk kell - sorolta a humán erőforráshoz kötődő sarcokat Szolnoki Béla.

Nem a kereskedők pörgetik a munkaerőpiacot?

Mindezek fényében igen érdekes, hogyan alakul a kereskedelem munkaügyi helyzete, és miként reagál a különböző munkajogi és egyéb változtatásokra a szektor. - Nem ebben a szektorban jön létre a tervezett egymillió új munkahely - állítja friss felmérésére hivatkozva a BDO Magyarország. Látható, hogy a több mint kétszáz kereskedelmi, elsősorban kis- és középvállalkozásokat érintő, idén nyáron készült kutatás adatai egészen mást mondanak, mint a tegnap publikált Manpower felmérés ( http://www.hrportal.hu/hr/a-kereskedelem-viszi-iden-az-allaspiacot).

Az adatok szerint új üzlet nyitását a következő években a kereskedelemmel foglalkozó cégek kevesebb, mint egy hatoda (15 százalék) tervezi, miközben hat százalék egyenesen üzletbezárásban gondolkodik. Ez a válság által leginkább érintett ágazatban, a gépjármű-kereskedelemben figyelhető meg, hiszen minden hatodik cég további leépítésekben gondolkodik - vázolt nem túl bíztató képet Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója.

Vasárnapi pótlék: trójai faló a plázában

A vasárnapi nyitva tartás kérdésköre igen megosztja a szektor gazdasági és HR vezetőit. A várakozásokkal ellentétben a munkáltatók csupán fele állítja azt, hogy az ennek korlátozására irányuló jogszabályi változások csökkentenék a szektorban foglalkoztatottak számát. Nem tudni, miként dönt erről a parlament, az azonban ismeretes, hogy a munkaügyi ellenőrök előszeretettel ellenőrzik a vasárnapi pótlék feltüntetését a bérjegyzékben. A vasárnap is üzemelő kereskedelmi egységek - így a plázákban levők - vezetői biztosan számíthatnak arra, hogy a felügyelők utánanéznek, milyen formában ellentételezik a vasárnapi munkavégzést a szokásos dolgok (mint például munkavállalók bejelentése, munkaszerződések, munkaidő-nyilvántartás, munkaidő-beosztás, munkaidőkeret kezdő, befejező időpontja, pihenőidők) ellenőrzése mellett - hívja fel a figyelmet a korábban munkaügyi felügyelőként dolgozó szakember.

Ha azonban tisztában vagyunk a vasárnapi pótlék kifizetésének szabályaival és a munkaidőkeret alkalmazásával, tetemes munkaügyi bírságot kerülhetünk el. Jól látszik azonban, hogy vannak hiányosságok e téren. A válaszadók 37 százaléka ugyanis vasárnap is nyitva tart, ugyanakkor minden tizedik mégsem fizet vasárnapi pótlékot. - Egyesek azért nem fizetnek, mert úgy hiszik, hogy a munkaidőkeret kiváltja a pótlékfizetési kötelezettséget, holott ez a műszakpótlékokra, vasárnapi pótlékra, éjszakai pótlékra nem igaz. Csakis a kereten felüli rendkívüli munkavégzés, vagyis a túlórák kapcsán lehet kikerülni a pótlékfizetést - húzza alá Máriás Attila. A felmérés visszaigazolja az előbbieket: a vasárnapi pótlékot nem fizetők, de a hét utolsó napján is nyitva tartó munkáltatók jelentős része (83 százalék) alkalmaz munkaidőkeretet.

Két esetben kell vasárnapi pótlékot fizetnie a munkáltatónak: ha három vagy ennél több műszakos munkarendben történik a foglalkoztatás, vagy ha a munkaidőkeret alkalmazásával, pihenőnapok kiadása mellett, rendes munkaidőben történik a foglalkoztatás. (mt 149/A). Kivétel megszakítás nélküli rendeltetése folytán a vasárnap is üzemelő munkáltató, vagy a kereskedelemben kifejezetten jellemző részmunkaidős foglalkoztatás esetén. - Ha a munkáltató elmulasztja a vasárnapra beosztott munkavállaló előírt, a személyi alapbér 50 százalékának megfelelő vasárnapi pótlékát kifizetni, és mindez a létszám több mint húsz százalékát érinti, akkor ez automatikusan munkaügyi bírságot von maga után, ha a cég nem minősül kkv-nak 2011. augusztus elsejétől - figyelmeztet Máriás Attila.

Munkarend, munkaidő-beosztás, munkaidőkeret

Bár a munkarend, munkaidő-beosztás, munkaidőkeret egy nagy családhoz tartoznak, teljesen mást jelentenek. Közös bennük, hogy írásban kell tájékoztatni róluk a munkavállalót és fogalmukat nem tisztázza az Mt.

Három munkarendet nevesít jelenleg a munkajogi kódex: a hagyományos, hétfőtől péntekig tartó hivatali munkarendet, a többműszakosat, és a megszakítás nélkülit. Ezen túl azonban munkarendnek minősül az idény- és a készenléti munka is, bár tüzetesen át kell vizsgálni a törvénykönyvet, mire rálelünk a munkarendekre - mondja a munkaügyi szaktanácsadó.

A munkáltatónak a munkavállaló beléptetésekor kell meghatároznia a munkarendet és harminc napon belül kell tájékoztatnia a munkavállalót. Ezt a kollektív szerződés (ksz) tartalmazza, ha ez nincs nálunk, akkor a belépési tájékoztatóban kell szerepelnie. Ezt a kötelezettséget szintén vizsgálja a munkaügyi felügyelet. Ha a cég nem minősül kkv-nak, és a tájékoztatóval kapcsolatos mulasztása több munkavállalót érint, akkor ez munkaügyi bírságot is megalapozhat 2011. augusztus elsejétől - emeli ki Máriás Attila. Mindemellett a munkarend ismeretében tudjuk elkészíteni a dolgozó munkaidő-beosztását, miként a munkaidőbeosztásra vonatkozó munkaidő és pihenőidő szabályokat is ezzel tudjuk megfelelően alkalmazni.

A munkaidő-beosztással kapcsolatban az Mt. kimondja, hogy írásban, helyben, egy hétre előre, alkalmazása előtt egy héttel kell közölnie a munkáltatónak. A munkaidőkeret pedig azt határozza meg, hogy a munkáltató a dolgozó munkaidejével, pihenőidejével milyen számolási egységet alapul véve fog gazdálkodni. Ez munkáltató és szektorfüggő. Lehet egy hónap, két hónap, ha van ksz, akkor akár fél évet is felölelhet.

Munkaidő-keret: még mindig nem élnek vele a cégek

A kutatásból kiderült, hogy a kereskedelmi cégek 64 százaléka élt az Mt. által biztosított joggal és alkalmaz munkaidőkeretet. Csak épp nem a kereskedelmi szektorra is jellemző szezonalitásnak megfelelő és optimális két, három vagy akár négyhavi munkakeretet. - A cégek 8 százaléka heti vagy kétheti munkaidőkeretet használ, mely biztosan nem optimális munkaidőkeret-konstrukció a rugalmas foglalkoztatásra. A heti munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén számos olyan, a munkáltató számára rugalmas munkaidő beosztást lehetővé tevő intézkedést zár ki, mint amilyen például a pihenőnapok összevont kiadása, vagy a heti munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok keret átlagában történő érvényesítése - emelte ki a BDO munkaügyi szaktanácsadója.

A válság előtti arányhoz képest mindössze 15 százalékkal nőtt az e foglalkoztatási móddal élők száma. Máriás Attila szerint a válság által leginkább érintett területen indokolt lett volna, hogy jóval több munkáltató nyúljon a költségcsökkentést és rugalmas foglalkoztatást is lehetővé tévő munkaidőkerethez.

A munkaidő-keret bevezetéséhez nem kell dolgozói beleegyezés, csak ha kifejezetten tettünk erre vonatkozó kitételt a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben. Ez azt jelenti, hogy a munkaidőkeretet és a hozzá kapcsolódó munkaidő szervezéssel kapcsolatosan alkalmazott konkretizáló szabályokat - alkalmazott munkaidőkeret hossza, annak kezdő és befejező időpontja - a munkáltató egyoldalúan határozza meg - emeli ki Máriás Attila.

Az atipikus foglalkoztatási formák közül a részmunkaidős mellett a határozott idejű munkaszerződések kötése a legelterjedtebb a szektorban, de jellemző az iskolaszövetkezeteken vagy munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül történő foglalkoztatás is. Az atipikus foglalkoztatás terén tehát nem áll rosszul a szektor, ezért különösen lényeges az Mt. augusztusi és januári változása e téren.

Hogyan fogadja az új munkajogi kódexet a kereskedelmi szektor?

A kereskedelmi szektor volt az egyik fő haszonélvezője annak a törvénymódosításnak, amely augusztus elsejétől rendezte az iskolaszövetkezeteken keresztül folytatott foglalkoztatás problémáit - világított rá Máriás Attila. - A válaszok alapján ugyanis egyértelmű, hogy ezt megelőzően sok cég számíthatott munkaügyi bírságra amiatt, mert ezt a foglalkoztatási formát a munkaügyi ellenőrök színlelt szerződéssel történő munkaerő-kölcsönzésnek minősítették. A kiszervezés e részét mai napig vizsgálja a felügyelet - tette hozzá a szakember.

A munkaügyi szabályozás elfogadott és tervezett változtatásai kapcsán a válaszadók 78 százaléka tartja jónak az irányt. Minden harmadik megkérdezett egyszerűsítené a jelenlegi pótlékolási rendszert és a pihenőidő szabályozását, tízből egy cég képviselője eltörölné a garantált bérminimum intézményét is. A szabadság pénzbeni megváltását 60 százalékuk szeretné lehetővé tenni. Indokolt volna viszont 20 százalékuk szerint a jogviszony megszüntetésének egyszerűbbé tétele. Jelenleg a szabadságot megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet, a felhalmozódott szabadságokkal a foglalkoztatók legjobb szándékuk ellenére sem mindig tudnak mit kezdeni. A hat hónapos próbaidőt 65 százalékuk nem tartja jó ötletnek.

Munkaügyi ellenőrzés gyakorlata az Mt. változása tükrében

Dr. Kolozsvári Renátó, munkajogász kiemelt néhány fontos tudnivalót.

- Egy munkaügyi ellenőrzés során a munkaszerződés az első, amit elkér az ellenőr. Fontos tudni, hogy míg a munkaszerződésnél van formakényszer, addig a megbízási és a vállalkozási szerződésnél nincs, ez utóbbiakat nem kell írásba foglalni és szóbeli megállapodás is elegendő, éppen ezért nem is ellenőrzi a hatóság. A munkaügyi felügyelet a szerződéseket tartalmuk alapján bírálja el. Próbaidőt nem kötelező kikötni a munkaszerződésben, csak ha a munkáltató szeretne.

- Legkésőbb a munkába lépésig be kell jelenteni a munkavállalót.

- Az elektronikus munkaidő-nyilvántartás akkor hiteles, ha a munkáltató bizonyítani tudja naprakészségét.

- A kilépő igazolásokat rendkívüli felmondás esetén három napon belül, egyébként az utolsó munkával töltött napon kell kiadni. Ha mégsem kapja meg a munkavállaló, nincsenek súlyos következményei, mert ettől függetlenül fel tudják máshova venni, be tudják jelenteni.

- 2011. augusztus elsejétől változott a munkaügyi felügyelő jogköre. Fő szabály, hogy törekedjünk együttműködésre, de legyünk tisztába jogainkkal. A dolgozótól bármit kérdezhetnek, neki kötelező válaszolnia. A munkáltatónak azonban joga van megtagadni a vallomástételt. Ha bizonyítottan kár éri a céget az ellenőrzés miatt, mert leáll a termelés, akkor kártérítést kérhet. Ha pedig megbüntetnek minket, érdemes fellebbeznünk, mert már másodfokon is az elfogult gárda bírálja el ügyünket, bíróságra csak akkor mehetünk jogorvoslatért, ha fellebbeztünk.

- 15 foglalkoztatotti fő fölött kötelező a munkaügyi audit. Ez a jelenleg formálódó vadonatúj munka törvénykönyvében is benne marad.

- Az iskolaszövetkezetre nem lehet ráhúzni a kölcsönzés szabályait, bármit is állít a felügyelő.

- A munkaügyi felügyelők a feketemunkára, munkaidőre vonatkozó szabályok betartását nézik elsősorban.

Mire ügyeljünk az iskolaszövetkezetekkel való együttműködés során?

2011. augusztus 1-től jelentősen megváltoztak az Iskolaszövetkezetekre, és az Iskolaszövetkezetek Megbízóira (a Munka Törvénykönyve XII/A. fejezete által használt terminológia szerint "harmadik személyre") vonatkozó munkaügyi szabályok.

Dr. Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója kifejtette, hogy a jogalkotó igyekezett rendezni az iskolaszövetkezetek helyzetét, de nem oldott meg minden problémát. A törvény értelmében a felügyelet nem minősítheti kölcsönzéssé az iskolaszövetkezeti foglalkoztatást, de a regula nem mondja ki, hogy az nem kölcsönzés. Továbbá a felügyelők ellenőrizhetik a tag nappali tagozatos státuszát, a szövetkezet iskolaszövetkezeti jogállását, ehhez azonban a harmadik félnek semmi köze, így vele nem foglalkozik a felügyelet. - Ebből kifejeződik a politikai szándék, a jogi megoldás azonban elégtelen - véli Simon Balázs.

A törvény három elemből álló jogviszonyt hoz létre. A munkaszerződés határozott időre szól és hosszabb lehet, mint öt év. Különböző munkakörökhöz eltérő személyi alapbért állapíthatunk meg. A keret jellegű jogviszonyban eseti megállapodásokat kell kötni, hogy mikor, hol, milyen munkát és mennyiért végez a munkavállaló, de azt, hogy ezt követően mennyit, milyen munkaidő-beosztásban áll munkába, a felekre bízza.

Az iskolaszövetkezet tájékoztatási kötelezettségének a munkába álláskor kell eleget tennie és a munkaszerződés megkötésének napján kell bejelenteni a diákot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. A törvény értelmében állásidő nincs, a diák akkor megy dolgozni, amikor akar. Ki kell adni a húsz, fiatal munkavállaló esetén a 25 nap szabadságot, de nem minősül rendes szabadságnak, és mint ilyen, nem fizetett. A törvény rendezte a munkaidő beosztásra vonatkozó kérdéseket a keretjelleggel, miként a hatásköri kérdéseket is (pl. egyenlő bánásmód, munkabiztonság) a megrendelő munkáltatói jogainak bevonásával. Ez az új Mt. része lesz és jelen pillanatban nincs tervezett változás.
  • 2024.07.10GDPR A HR-BEN: ADATVÉDELEM A MUNKAHELYEN Programunkon gyakorlati oldalról tekintjük át a munkaviszonnyal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, tipikus buktatókat és lehetséges hibákat, melyek az elmúlt 6 év során a GDPR szabályozás létrejöttét követően felmerültek.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.05Business Beach Conference Az Ingatlan Regatta már 8 éve köti össze az ingatlanpiac legfontosabb szereplőit egy különleges sporteseménnyel. Az idei évtől kezdve, Litkey Farkassal közös szervezésben “új” eseményként csatlakozik hozzánk a Bankár Kupa.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat?

A technológia fejlődésével egyre könnyebbé válik bármilyen beszélgetés rögzítése. Ma már egy okostelefonnal bárki könnyedén felvehet üzleti... Teljes cikk

Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni

A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk

Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?

Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk