Mit tehetek, ha nem kaptam meg a kilépő papírjaimat és a fizetést?

Amennyiben a felmondást a munkáltatói jogkör gyakorlója már aláírta, csak nem ő személyesen, hanem a megbízásából más adta át Önnek, az még önmagában nem érinti a felmondás mint jognyilatkozat érvényességét. Tehát ha a munkáltatói jogkör gyakorlója már aláírta a felmondást, de nem tudott vagy nem akart a személyes megbeszélésen jelen lenni, dönthetett úgy, hogy helyette más - akár a munkaáltató könyvelője - adja át Önnek az iratot.

A kilépő papírok kapcsán a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 80. § (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Amennyiben a munkáltató mond fel, akkor a felmondási idő legalább felére köteles a munkavállalót felmenteni a munkavégzés alól. Bízunk benne, hogy az azóta eltelt időben a kilépő papírjait és időarányos munkabérét (illetve a felmondási időre a távolléti díjat) rendben megkapta. Ellenkező esetben - mivel egyéb szankciót az Mt. nem köt a kilépő papírok és az elszámolás késedelméhez - érdemes lehet a munkaügyi hatósághoz fordulni egy bejelentéssel. A munkaügyi hatóság ugyan bírságot egy egyszeri, egy munkavállalót érintő késedelem / mulasztás esetén nem valószínű, hogy alkalmazna, azonban kötelezheti a munkáltatót a kilépő papírok kiadására és a munkabér, távolléti díj kifizetésére.

A felmondással szemben 30 napon belül lehet jogorvoslatot kezdeményeznie az illetékes munkaügyi bíróság előtt. Az erre vonatkozó jogorvoslati kioktatásnak a felmondásban szerepelnie kell, ellenkező esetben a jogorvoslat határideje 6 hónap. A jogorvoslat arra irányulhat, hogy a munkaügyi bíróság vizsgálja meg, hogy a munkáltató által a felmondásban hivatkozott indokolás - amely a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet - valós és okszerű-e. A perben a munkáltatót terheli a bizonyítás. A munkavállaló a jogellenes munkaviszony megszüntetés esetére legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő mértékű elmaradt jövedelmet követelhet a munkáltatótól. Ugyanakkor egy munkaügyi per hosszadalmas és költségigényes lehet a munkavállaló számára. Mindeközben új állást kell keresnie, az álláskeresőként kapott járadékot és az új munkahelyen megszerzett jövedelmet pedig levonásba kell helyezni a munkáltatótól követelt elmaradt jövedelem számításánál.

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!