Most akkor mennyi a minimálbér-javaslat? És kik állnak ki mellette?

Közös előterjesztésről állapodott meg az idén esedékes háromoldalú bértárgyalásokra az öt vezető munkavállalói érdekképviselet - nevezetesen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga, a Munkástanácsok, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT).

A javaslatban több mint tíz százalékos, kétlépcsős minimálbér-emelési és 16 százalékos szakmai bérminimum követelést terveztek. A legkisebb bér esetén 2017-re 10,5 százalékban, 2018-ra pedig mintegy 12 százalékban határozták meg az alsó limitet, kitartva azon célkitűzés mellett, hogy a minimálbér nettó összege 2018-ra érje el a létminimum összegét (ez a legutóbbi 2015-ös számítás szerint 88 ezer forint).

Ám a Magyar Idők október 25-i számának jelentése szerint a Liga Szakszervezetek és Munkástanácsok Országos Szövetsége - az összes szakszervezet nevében - közös ajánlást fogalmaztak meg, amelyben a minimálbérre 8 százalékos, a szakmunkás-bérminimumra pedig 13 százalékos emelést javasolnak 2017-re. Ez már csak azért is meglepő, mivel néhány nappal korábban egy, ugyancsak a Magyar Idők által kiszivárogtatott kormányzati dokumentum 10 százalékos jövő évi minimálbér-emelést pedzegetett, amelyre vonatkozóan iparági számításokat is közreadott.

Kordás László a MASZSZ elnöke elmondása szerint maga is csak a kormánypárti lapból értesült, hogy a Liga és a Munkástanácsok váratlanul felülírták a közös programot, amely szerinte „túlbuzgóságból” történt. Úgy látja, példátlan, hogy egyes szakszervezetek még a tárgyalások kezdete előtt lejjebb szállítják korábbi követeléseiket, ugyanakkor megjegyezte, hogy a másik három konföderáció továbbra is kitart a két számjegyű emelés és a létminimumhoz való minimálbér-felzárkóztatás koncepciója mellett.

A Munkástanácsok és a Liga azonban cáfol: nem léptek vissza az öt szakszervezet közösen kialakított bérkövetelésétől. Minderről Kordás Lászlót még azt megelőzően biztosították, hogy ő - ahogy a Munkástanácsok közleménye fogalmaz - megpróbálta volna lejáratni a két konföderációt azt sugalmazva, hogy sunyi módon „kifaroltak” a közös álláspont mögül, amelynek létrejöttét egyébként ők kezdeményezték.

A sajtóban félreérthető módon jelent meg a szakszervezetek közös bérkövetelésének mértéke, azaz a tárgyalások kezdetén a Munkástanácsok által akkor még egyedüliként megfogalmazott bruttó 8-13%-os igény (ami a minimálbér nettó 10%-os, illetve a szakmunkás bérminimum 15%-os emelkedését jelentette volna). A félreértés Kordás László számára abból is eredhetett, hogy a kormány által a tárgyalófelek rendelkezésére bocsátott számsorban szerepelt az a számadat, amit a kormány a Munkástanácsok még a VKF tavaszi ülésén egyedüliként előterjesztett bérigénye alapján számolt ki.

Kordás László korrektnek tűnő módon, telefonon érdeklődött a Munkástanácsok elnökénél, hogy a Munkástanácsok valóban visszalépett-e a közös követeléstől. Palkovics Imre biztosította arról, hogy nem, és ugyanígy nyilatkozott Mészáros Melinda is a Liga nevében.

Ezek után döbbenetes és érthetetlen, hogy Kordás miért nyilatkozik úgy, mint aki nincs tisztában a tényekkel, azaz, hogy sem a Liga, sem a Munkástanácsok nem lépett vissza a közösen megfogalmazott minimálbér és szakmunkás bérminimum követelésektől, és nem adta fel a szakszervezetek minimálbérrel kapcsolatos azon alapelvét, hogy a legkisebb munkabér nettó tartalma minél előbb érje el a létminimum összegét - áll a közleményben.

napi.hu, Munkástanácsok, Magyar Idők