Munkahelyi stresszbe fulladhat Magyarország

A munkahelyi stressz már rövid távon is számos egészségügyi megbetegedést okozhat, úgy testi (gyomorfekély, magas vérnyomás), mint lelki bajokat (depresszió); hosszabb távon pedig akár végzetes is lehet, hiszen a tartósan feszült légkör, illetve a túlzottan pörgő ritmus jelentősen növeli a szív- és koszorúér-, valamint a daganatos megbetegedések kialakulásának veszélyét. (Egy-egy szoros határidővel elvégzendő munka utáni huszonnégy órában például hatszorosára nő a szívroham veszélye.)

A munkahelyi stressz megszüntetése a vállalatoknak is fontos, az Európai Bizottság adatai szerint ugyanis a betegállomány igénybevételét ötven-hatvan százalékban a munkahelyi stressz számlájára lehet írni. Ráadásul nemcsak a dolgozók hiányzásához vezethet a munkahelyi feszültség, hanem a teljesítmény csökkenéséhez is. A jelenség mellett továbbá azért sem elmenni, mert az Európai Munkavédelmi Ügynökség számításai szerint az Európai Unióban több mint 41 millió dolgozót érint.

A munkahelyi stressz csökkentése érdekében az Európai Szakszervezeti Szövetség három európai munkaadói szervezettel 2004. október 8-án keretmegállapodást írt alá, hogy felhívják a munkáltatók figyelmét a stressz okozta problémákra, illetve, hogy javaslatokat tegyenek ezek megoldására. Mindezt a felek kommunikációs offenzívával, a cég és a munkavállaló céljainak összehangolásával, vezetői támogatással, a felelősségi körök elkülönítésével, jobb munkaszervezéssel, valamint a munkakörnyezet javításával kívánják elérni.

Magyarországnak a mai napig, azaz 2007. október 8-áig kellett volna elfogadnia és kihirdetnie a megállapodást, a törvénytervezetről azonban még mindig egyeztetnek az érdekképviseletek. Békés András, a Szociális Minisztérium szakmai főtanácsadója szerint azonban önmagában még nem elég a munkavédelmi törvény módosítása, hiszen igazából a gyakorlatban fog eldőlni, miként tesznek eleget a munkaadók a munkahelyi stressz csökkentését célzó kötelezettségeiknek. A kockázatértékelésnek ugyanis minden esetben ki kell terjednie a munkahelyi stressz tényezőire is, amelyek meghatározása ugyan fizikai munkakörök esetén nem jelent problémát, szellemi munkánál azonban számos nehézség merülhet fel a pszichés jellemzők objektív értékelése kapcsán.

Világgazdaság