Munkajog: nem magyar probléma

A tanácskozáson, amelynek egyik szervezője Őry Csaba (Fidesz) volt, részt vett Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára is, aki az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy a munka törvénykönyvére vonatkozó új magyar jogszabályban olyan elemek is találhatók, amelyeket néhány év múlva más európai uniós tagállamok is szívesen használnak. A munka világát érintő legfontosabb alaptörvényről van szó - szögezte le, és meggyőződését fejezte ki, hogy a következő évek bebizonyítják: a Parlamentnek jó jogszabályt sikerült elfogadnia. Hozzátette: a magyar szabályozás olyan változásokat is tartalmaz, amelyek egyetlen EU-tagállamban sincsenek jelen. Előadásában a magyar államtitkár hangoztatta: a kormány számára a foglalkoztatás bővítése kardinális kérdés, mert enélkül számos más aktuális probléma sem oldható meg.

Czomba Sándor kifejtette: az új jogszabály gyakorlatilag keretszabályozás, amely a munkaadók és munkavállalók mozgásterét, véleményét figyelembe véve elsősorban a felekre bízza az adott területen azokat a szabályozási rendszereket, amelyek a foglalkoztatás bővítését segíthetik. A reformok részletes brüsszeli ismertetésében részt vett Berke Gyula munkajogi szakértő, a Pécsi Tudományegyetem professzora is.

Őry Csaba a konferencián elhangzottakat összefoglalva egyetértett azzal, hogy a szóban forgó három országban hasonló problémákból indultak ki. Úgy értékelte, hogy mindháromban "viszonylag nagyléptékű és határozott munkaügyi szabályozási reformokat hajtottak végre". Úgy vélte, a reformokat gyakorlati problémák indokolták, mint a demográfiai helyzet miatti nehézségek, gazdasági kihívások, a munkaerőpiac feszültségei, új foglalkoztatási formák megjelenése. A három országban egyformán jelentős problémának nevezte Őry Csaba a feketemunka magas arányát. Az új szabályozások arra törekszenek, hogy a legális munka irányában ösztönözzék a munkavállalókat - tette hozzá. (Továbbra is a bejelentés nélküli munka visszaszorítása szerepel a Nemzeti Munkaügyi Hivatal idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelvei középpontjában.)

A reformerőfeszítések méltatása mellett azt is jelezte: a megszületett megoldások egyes elemeit mindhárom országban viták övezik, de a kormányok késznek mutatkoztak arra is, hogy az indokolt kifogások esetében módosítsák az elképzeléseket.

Ellenzéki kritika

A konferencia résztvevői között volt Göncz Kinga (MSZP) is. Az új magyar szabályozással kapcsolatban elmondta, hogy az régóta fennálló problémákra is próbál válaszokat találni, mint az alacsony foglalkoztatás, a rugalmasság javítása. Mint mondta, nehezíti a helyzetet a nemzetközi gazdasági válság, amely további problémákkal tetézi a meglévőket. A képviselő szerint ugyanakkor az utóbbi idők szabályozásai több terülten inkább rontottak a helyzeten, mint javítottak: Európán belül jelenleg Magyarországon a legrövidebb a munkanélküli-ellátás, ami miatt a regisztrált munkanélkülieknek gyakorlatilag a fele ellátás nélkül marad. A közmunkaprogram szerinte fontos, de probléma, hogy nem tudja nyújtani a minimálbért sem, továbbá emiatt másfajta aktív munkaerő-piaci megoldásokra "nem marad erő és forrás". A szakszervezetek jogosítványai is gyengültek - hangsúlyozta -, az érdekegyeztető tanácsot pedig egy konzultatív felhatalmazással rendelkező testület váltotta fel.

Gurmai Zita (MSZP) megemlítette, hogy az egymillió munkahely teremtésére vonatkozó kormányígéret ellenére az elmúlt évben csökkent a munkaerőpiacon lévők száma. Méltatta azt a kormánycélt, hogy a nők munkaerő-paci visszajutását segítsék, ugyanakkor kifogásolta, hogy az alkotmányból kimaradt az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A nők és férfiak bére közti különbség továbbra is jelentős - emelte ki. Arról érdeklődött, hogy a fiatal nők számára milyen kitörési lehetőséget lát a kormány.

Czomba Sándor egyetértett azzal, hogy a női foglalkoztatás javítása kiemelt kérdés. Mint mondta, a kormány családi napközik létrehozását támogatja, ez jelentős számú kisgyermekes édesanya munkavállalását teszi lehetővé.

Álláskeresési járulék vs. államadósság

Az államtitkár a munkahelyteremtéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az idei év egész Európában "nem a dinamikus fejlődés időszaka". Hozzátette: Magyarországon ezzel együtt 18 hónapja folyamatosan nő a foglalkoztatotti létszám. Megerősítette azt is, hogy éppen a napokban zárult le egy pályázat, amely összesen 10 milliárd forintot biztosít munkahelyteremtő beruházásokra.

Az államtitkár elismerte, hogy az álláskeresési járulék időtartamának 90 napra csökkenése "radikális változás", de jelezte, hogy a kormány figyelembe vette az államadósság csökkentésének szükségességét is. Ha lehetőség adódik rá, lehetséges az időtartam bővítése - szögezte le. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy az ott érvényesüljön, ahol ténylegesen szükséges. Az OÉT megszűnésével kapcsolatban pedig egyebek között azt emelte ki, hogy két másik fórum is létrejött, köztük az, amely kifejezetten a versenyszférára vonatkozik.

Göncz Kinga kérdésére válaszolva Czomba Sándor azt is elmondta, hogy tárcája folyamatos kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal, azon belül Andor László foglalkoztatási és szociális ügyi biztos szakértőivel. Mint mondta, komoly vizsgálatot igénylő kardinális probléma a munka törvénykönyvével nincs, inkább apróbb nézeteltérések vannak, de ezek is tisztázhatók.