Munkatársat keresünk, Facebook-rajongók kíméljenek

A közösségi oldalak az elmúlt néhány évben exponenciálisan fejlődtek. A kilencvenes években még csak olyan site-ok voltak az interneten, amelyek baráti körök nyilvántartására és régi ismerősök felkutatására szolgáltak, a 2000-es évek elején azonban kiderült, hogy milyen rendkívüli potenciál rejlik ebben a szolgáltatásformában. 2002-ben az első sikeres site a Friendster volt, melynek a megjelenése után gombamód szaporodni kezdtek a hasonló oldalak. Ilyenek a Facebook, Linkedln, MySpace, Twitter, URLGuru, STUMBleUpon, stb. és a magyarországi iwiw. A fejlődést jól mutatja a regisztrált felhasználók száma, pl. a MySpace tagok már jóval kétszázmillió, a Facebooké százmillió fölött jár, de nem lebecsülendő az iwiw sem a maga 4 milliós regisztrált felhasználójával. A Facebooknak Magyarországon jelenleg 2,12 millió regisztrált felhasználója van, s ez a szám hetente 20-50 ezer fővel bővül. Ez azt jelenti, hogy 10 magyar internetező közül már 4 használ Facebookot, s további 2-5 egy éven belül szintén regisztrálni fog.

A sok felhasználó a kíváncsiságát nemcsak a munkaidőn túl, hanem a munkaidőben is megpróbálja kielégíteni. Angliában már kimutatták, hogy a közösségi oldalakra fecsérelt munkaidő évi 14 milliárd font veszteséget okoz a gazdaságnak. A megkérdezett munkavállalók több mint a fele mondta, hogy a közösségi oldalakon található adatait a munkaidőben frissíti, de legalább fél órát a munkaidőben használja ezeket az oldalakat. Több mint kétmillió munkavállaló elmondása szerint a munkaidejéből több mint egy órát csevegésre fordít. Németországban számos cég megtiltja az alkalmazottainak a közösségi oldalak használatát, már csak azért is, nehogy ipari kémkedésre használják a weblapot. A kockázatot a legtöbb cég abban látja, hogy üzleti titkok kerülhetnek ki, ráadásul a közösségi oldalakon keresztül vírusok is bekerülhetnek a hálózatba. A másik ellenérv, hogy a dolgozók kevesebbet foglalkoznak a munkájukkal. A Daimler például teljesen letiltotta a közösségi oldalak használatát, az EON pedig még a videó megosztó portálokat sem engedi használni.

Amerikában még súlyosabbnak mondható a helyzet. Az egyik legnépszerűbb portál a Facebook. Egyesek képesek az egész napjukat a portálon tölteni és ez odáig fajult, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol már úgy hirdetik meg az állást, hogy nem lehet a Facebookot nézegetni a munkahelyen. Nagyon meglepő, hogy egyes emberek ezért a kikötésért, szabályért nem vállalják el az állást, még akkor sem, ha ők a megfelelőek a meghirdetett állásra.

De mi a helyzet itthon?

A rendszeres internet-látogatók itthon is azt tapasztalhatják, hogy nap, mint nap ismerőstől, ismeretlentől meghívókat kapnak valamelyik közösségi oldalra, vagy olyan üzenetek érkeznek, hogy öten-hatan várják a visszajelzésüket.

A hazai cégek többségénél szükséges a dolgozók internet-hozzáférése, ami magával hozza azt a csábítást, hogy ne csak a szigorúan munkához kapcsolódó oldalakra menjenek fel a dolgozók. Mégis, hogyan próbálnak védekezni az illetéktelen site-ok használatától a munkaadók?

Sebesi Katalin, a Legrand Csoport magyarországi HR igazgatójának elmondása szerint, a sorozatos létszámleépítések következtében a megmaradó dolgozók munkaideje annyira feszítetté vált, hogy szinte képtelenség más ügyekkel foglalkozniuk munkaidőben, mint saját munkájukkal. Továbbá a cégnél különböző internet-hozzáférési szinteket határoztak meg, más a hozzáférési jogosultsága egy beosztottnak, mint egy középvezetőnek, vezetőnek.

Az EGIS Nyrt. megfelelő számítógépes infrastruktúrát, internet-hozzáférést és korlátlan internethasználatot biztosít azon dolgozói számára, akiknek munkájához ez szükséges - nyilatkozta a HR Portálnak Menthy Mariann, az EGIS Nyrt. kommunikációs vezetője. A közösségi és a videómegosztó oldalak használata általánosságban nem indokolt a munkahelyi számítógépeken, ezért az ilyen tartalmú oldalak elérése egyedi engedélyhez kötött. Akiknek a munkájához szükséges a közösségi és videómegosztó oldalakon található tartalmak elérése, indoklással alátámasztva kérvényezhetik, és mérlegelés után megkaphatják az egyedi engedélyt a használathoz.

Némely vállalat üzletmenetéhez hozzátartozik a dolgozók mindennapi internet használata, ilyen az RFV (Regionális Fejlesztési Vállalat Nyrt.). A cég kommunikációs vezetője, Nagy Andrea kérdésünkre elmondta: a munkavállalók számára nincs korlátozva az internethasználat, mivel dolgozóik munkájuk jelentős részét - kutatás, kapcsolattartás - emailen, skype-on, illetve más internetes eszközök segítségével végzik. A vállalat légköre családias, náluk mindenki sajátjaként tekint a cégre, ezért nem is szükségesek az ilyen típusú korlátozások. A cég számára a feladatok elvégzése a lényeges, nem pedig az, hogy mikor végezik el azokat.

A közösségi oldalak buzgó használatánál több szempontból is óvatosnak kell lenni. A személyi adatok közlése a közösségi oldalak egyik alapvonása. Az adatok felvitelekor számolni kell azzal, hogy ezeket az adatokat boldog-boldogtalan megnézheti. A személyes adatok hozzáférésével már az Európai Bizottság is foglalkozik. Kötelezni akarja a közösségi oldalak üzemeltetőit, hogy a felhasználók gyorsan és egyszerűen törölhessék a személyes adataikat, levehessék a fotóikat. A hozzáférési szintek szabályozására a legtöbb helyen lehetőséget ad, de az eszközök használata nem mindig egyszerű.