Negyed év külföldön - Erasmus csereprogram vállalkozóknak

A "fiatal" szó a vállalkozásokra vonatkozik, és nem a jelentkezők életkorára, vagyis azok pályázatait várják, akik az elmúlt 3 évben kezdtek vállalkozásba, és saját ötletük megvalósításához vagy meglévő cégük fejlesztéséhez szeretnének gyakorlati tapasztalatokat szerezni egy európai kis- vagy középvállalkozásnál. A részvétel nincs korhatárhoz kötve.

A kezdő vállalkozók 1-6 hónapig együtt dolgozhatnak egy másik uniós tagállamban működő kis- vagy középvállalkozás tulajdonosával. Az Európai Bizottság anyagi támogatást nyújt az utazási és szállásköltségeik fedezésére. Ennek összege attól függ, hogy a fogadó fél melyik tagállamban található. A hivatalos oldal 560 eurótól 1000 euróig terjedő havi támogatásról ír. Információink szerint a Nyugat-Európába tartók kb. 980-1100 euró közötti összeget költhetnek havonta. A 3 magyar kapcsolattartó szervezet meghatározott költségvetési kerete és a magas túljelentkezés miatt a magyarok átlagosan 3 hónapra utaznak ki.

Magyarországon három egymástól független, konkurensnek nem tekinthető szervezet segít a vállalkozóknak a pályázatírásban és a kiutazással kapcsolatos kérdésekben. Külön nemzetközi konzorciumba tartoznak, talán emiatt nem készítettek közös összegzést arról, hogy összesen hány magyar vállalkozó vett részt eddig a programban, mekkora uniós támogatással. A szervezetek segítségével összegyűjtött adatok alapján megtudtuk, hogy 2011 óta összesen 22 magyar vállalkozó külföldi útját támogatta az unió, hatan a jövő év tavaszáig jutnak ki. A kiutazások költsége a program magyarországi indulása óta összesen 87-90 ezer euró közötti összeg, a menedzsmentek költségein kívül. 13 vállalkozó jutott külföldre a Budapesten működő Demnet segítségével, 9 a Nemzeti Külgazdasági Hivataléval (HITA), mindkét szervezet több mint 30-30 ezer eurót fordított a vállalkozók költségeire. A Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 5 vállalkozót segített külföldi tapasztalatokhoz, a jövő év tavaszáig még hatan utaznak, a teljes létszám összesen 27 ezer euró támogatással. A menedzsmentek költségei nem haladják meg a kiutaztatásra fordított összegeket.

DemNet

A Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) az egyik kapcsolattartó pont. A magyarok kiutaztatása mellett 11 külföldi vállalkozó fogadását segítették. Az alapítvány 2011 óta sok időt és energiát fektet abba, hogy ismertté tegye a főként oktatási tevékenységéről ismert Erasmus vállalkozóknak szervezett csereprogramját. A fiatal vállalkozók átlagosan 3-4 hónap alatt a külföldi fogadó kkv-k-nál menedzsment ismereteket szereznek, együtt dolgoznak a vezetővel, elkísérik a tárgyalásaira, részt vesznek a cég üzleti, PR tervének elkészítésében, tehát nem klasszikus gyakornoki programról van szó. Erre persze fel kell készülniük. Üzleti ötleteik végiggondolásában szabad terepet kapnak, a DemNet támogatást ad a pályázatok elkészítésében, a program szabályainak kiismerésében, az üzleti terv megírásában és a partnerkeresésben.

Az elmúlt két és fél évben összesen mintegy 150-200 érdeklődő közül a legtöbbet az üzleti terv elkészítése tántorította el, vagy olyan kizáró ok miatt nem léphetett tovább, mint pl. az, hogy 3 évnél hosszabb vállalkozói múlttal rendelkezett vagy nem Magyarországon élt - mondta el Németh Anikó projektvezető. A kijutó fiatalok célállomásai többek között Ausztria, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Málta, az első németországi kiutazást most szervezik.

A DemNet minden évben pályázik az éves büdzséjére. A londoni székhelyű konzorciumvezető szervezettel együtt alakítják ki a konzorciumi tagok a költségvetésüket. Németh Anikó elmondta, hogy az idei évben még nem merítették ki a rendelkezésükére álló keretet, ami azt jelenti, hogy várják a jelentkezőket. - Senkit nem utasítunk vissza szektorális ok miatt, ezért eltérő terveket szövögető emberek nyertek támogatást arra, hogy megismerkedhessenek egy francia pékség működésével, vagy azzal, hogy mit jelent Spanyolországban öko hostelt üzemeltetni, kijutottak idegenforgalommal, újrahasznosítással, felnőttképzéssel foglalkozó vállalkozások indítását tervező fiatalok is. Nonprofit szervezetek vezetői is vannak köztük - összegezte.
Kelet- és Dél-Európából jóval többen szeretnének nyugatra és északra eljutni, mint onnan ebbe az irányba. A külföldi fiatalok Németh Anikó tapasztalatai szerint a vállalkozásindítás- és fejlesztés, dizájn, környezetvédelem, építészet, kertészet, valamint művészeti területen találtak magyar fogadó kkv-kat.

HITA

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) éves szinten 5 magyar vállalkozó külföldi útját támogatja, és 5 cserekapcsolat lebonyolításában segédkezik. Pályázóik életkora leggyakrabban 20-30 év. Közkedvelt célország Németország, Olaszország, illetve Svédország. A HITA nagyságrendileg 1000 euró támogatást fizet ki havonta a kiutazó vállalkozóknak, és átlagosan 3 hónapos kiutazásokat tudnak finanszírozni.

Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

"Eddig öt kiküldött útját egyengettük, a jövő év tavaszáig még hatan utaznak ki, és ezzel kimerítettük a pénzügyi lehetőségeinket. A három magyar szervezet egymáshoz küldözgeti azokat, akik érdemesek a kiutazásra, de nem férnek be a pénzügyi keretükbe. Székesfehérváron és környékén 2 hónap alatt megvoltak a befutók" - mondta el Tóth Erika, a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség munkatársa, az Erasmus program fiatal vállalkozóknak kiírt programjának projektvezetője.

Tóth Erika a kiutazók számláinak ellenőrzésében és az adminisztrációban segítséget kap, a feladat nagyobb része a pályázóké; önállóan kutatnak a fogadó szervezetek között az Erasmus internetes felületén, aztán felveszik a kapcsolatot a témájukhoz illővel. A pályázók szerint a fogadó szervezetek közül sokan nem figyelnek oda, gyakran előfordul, hogy több hét késéssel reagálnak.

A költségvetésük átlagosan három hónapot bír el, Tóth Erika szerint ennyi ideális lehet a tapasztalatszerzésre. A nagy túljelentkezés ellenére sem látja értelmét az 1-2 hónapos utaknak. A kiutazók életkora 27-34 év közötti. Magyar szakács megy olasz cukrászdába, logisztikai vállalkozó kisméretű raktárhelyiségek értékesítésébe kezdene itthon és szintén olasz vállalkozónál köt ki. Ketten mennek Dániába, egyikük dokumentumfilm-készítő, a másik fotós céghez; és van, akit a kulináris fotózás iránti érdeklődés visz Párizsba.

Tóth Erika elmondta, hogy a szervezetek nem kapnak az Erasmustól támogatást arra, hogy figyelemmel kísérjék, mi valósult meg a külföldre kijutott vállalkozók terveiből, ennek nem alakult ki a gyakorlata, bár kétségkívül lenne értelme.

Holland borkereskedőnél

Tornai Anna a Nemzetközi Üzleti Főiskolán végzett közgazdászként marketing szakirányon, azért, hogy tudásával családi vállalkozásukat segítse. A Nemzeti Külgazdasági Hivatalon (HITA) keresztül utazott ki Hollandiába, és gyorsan üzletet hozott borászatuknak. Egy Utrecht mellet lévő település borimporttal foglalkozó középvállalata, az Imperial Wijnkooperij keltette fel az érdeklődését, és az Erasmus program keretében fél éven át együtt dolgozhatott Regina Meij cégvezetővel. Megismerte az aktuális trendeket, és a cégvezető asszonynak az sem jelentett gondot, hogy hollandról angolra váltson a tárgyalásokon magyar munkatársa kedvéért.

Tornai Anna megtanulta, hogyan szolgálják ki a bor nagykereskedőket, beletanult a rendelés ottani menetébe, a számlázásba és a kóstoltatásba az éttermekkel folytatott egyeztetés során. Fontosnak tartja, hogy láthatta, a cégvezető milyen alaposan felkészül a tárgyalásokra. "Pincészetünkben új vállalatirányítási rendszert vezettünk be a hollandiai tapasztalatok alapján, ennek egyik fontos eredménye a hatékonyság javítása, és az, hogy az eredményesség fokozása mellett meg tudjuk óvni a szabadidőnket, ami egy családi vállalkozásnál nehéz dolog. Büszke vagyok arra, hogy üzleti partnerek lettünk, és a holland cég a pincészetünk boraival is kereskedik" - mondta el Tornai Anna.
Tornai Anna a szállás, telefon és utazás költségeit álló Erasmus program által kapott havidíjból szűkösen, de megvolt, az étkezési költségeit saját maga fizette.

Használtcikk-felújítás Bécsben

Fülöp Orsolya már korábban tudott az ausztriai használt elektronikai cikkeket visszagyűjtő, javító és újra értékesítő vállalkozásról, ezért jelentkezett a DemNet hirdetésére. Az alapítvány az ötletét érdemesnek találta arra, hogy pályázzon vele az Erasmus for Young Entrepreneurs programra. A felkészülés során kötetlen beszélgetéseken vett részt, majd 3 hónapon át tapasztalatokat gyűjtött az osztrák cégnél. A mintát adó vállalkozás azt a társadalmi célt is vállalja, hogy tartós munkanélkülieket és megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat, akiket ezzel próbál visszavezetni a nyílt munkaerőpiacra. Az osztrák cégvezető elmondása szerint ez nem könnyű feladat, a szakmainál nagyobb a mentális, pszichológiai felkészítés szerepe. Fülöp Orsolyának ez a terület is új volt, megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának kérdéseivel nem foglalkozott korábban.

Fülöp Orsolya közgazdász, ezért elsősorban a számokra volt kíváncsi és a menedzsment működésére. Gyakorlatban alkalmazható üzleti tervvel és tapasztalatokkal zárta a tanulmányutat. Érdemes volt figyelnie arra is, ahogy a mindennapi helyzeteket kezelték. A "főnök", vagyis a menedzser és a fizikai munkások között nem volt akkora távolság, mint amekkora általában Magyarországon szokott lenni. "Kezdő tőke híján és a bizonytalan gazdasági, jogi környezet miatt nem kezdtem saját vállalkozásba. A piacra lépés sem könnyű. Nehéz felvenni a versenyt a multikkal, a vásárló inkább megveszi kicsit drágábban az új terméket a felújított használt helyett" - mondta el Fülöp Orsolya.