Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 5 hónapja

„Nem betöltünk, hanem megtöltünk egy pozíciót” - interjú a Bónusz Brigád HR-vezetőjével

A legjobb értékesítője segédmunkásból lett és a mai napig bánja, hogy egy szintén értékesítőnek jelentkező kőművest nem vett fel a pozícióra. A munkavállalók háromnegyede 20 és 35 év közötti, vannak olyan pozíciók melyekkel hónapokig kínlódnak mire betöltik, holott a nevük jó hívószó a hazai álláspiacon - a Bónusz Brigád HR-vezetőjével, László Katalinnal beszélgettünk toborzásról, juttatási és értékelési rendszerekről.

Milyen toborzási módszerek azok, melyekre kijelenthetjük, hogy működnek a Bónusz Brigád esetében?

A Profession a stratégiai partnerünk, azt a módszert követjük, hogy itt egyszerre mindig csak egy pozíciót hirdetünk meg - nem akarjuk elárasztani és elriasztani hirdetéseinkkel az álláskeresőket. Ellenben az állásportál adatbázisában sokat keresgélek, értékesítői pozícióra szoktam innen toborozni. Nagyon jó a kapcsolatunk és sokat használom a Szárnyas Fejvadász csoportot a közösségi médiában, valamint olyan zárt csoportoknak is tagja vagyok, ahová HR-esek, toborzók töltik fel a jelöltek önéletrajzait. Ez például egy olyan közösség, ahonnan nagyon jó ajánlatokat kapok.

Ami még egy jól működő módszer, az a kollégák ajánlása. Aki olyan jelöltet ajánl, akit felveszünk, az mindenkinek jó, hiszen jó fej vagy, ha valakinek szerzel egy jó munkahelyet és jó fej vagy a brigád felé is, mert hoztál egy jó kollégát, de magaddal is jót teszel, hiszen olyan emberrel dolgozhatsz, akit ismersz és kedvelsz.

Szerződtünk külső toborzókkal is, akik telefonon előszűrnek és rendszeresen küldenek jelölteket, ez még egy hatékony módja annak, hogy megtaláljuk a megfelelő kollégákat - ők üzletkötői pozícióra toboroznak folyamatosan, ebbe a pozícióba ugyanis állandóan keresünk embereket.

Van még egy fontos forrásunk: kevesen ugyan, de nagyon jó emberek jelentkeznek a saját oldalunkon megjelenő álláshirdetésekre. Aki ezen a módon jelentkezik, az nem állást keres, hanem munkahelyet, azaz nálunk akar dolgozni, erre keresi a lehetőséget. Aki így jelentkezik általában beválik és nálunk is dolgozik azután.

Hogyan lehet ma jó értékesítőket találni?

Hát nem a papírjaikat és végzettségüket nézve. Ennél a cégnél a valaha volt legjobb értékesítő egy kábelgyári segédmunkásból lett. Azon a napon, amikor ő jelentkezett, állásinterjúra érkezett még egy nagyon magánakvaló, zárkózott ember is, őt is felvettük - benne is óriási potenciál volt, be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Az ügyvezető aznap egy harmadik embert is meghallgatott: ő egy kőműves volt, akit végül nem vett fel - Zoli (Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád ügyvezetője - a szerk.) néha elmondja, hogy bánja a dolgot, lehet hogy őt is fel kellett volna vennie. De remek értékesítő lett már nálunk egy lelkészből is, aki itt kezdte értékesítői karrierjét.

De ha nem a végzettséget, akkor mégis mit néztek az állásinterjún?

Hogy tud-e, akar-e, képes-e tanulni. Ha nincs meg a tudása, az nem számít, csak akarjon tanulni. Folyamatosan változik, hogy milyen tudásra van szükség, így nem az számít, hogy milyen végzettséggel érkezik. Akkor fogunk tudni együtt dolgozni, ha tud és akar új dolgokat megtanulni.

Először is fontos elmondani, hogy ugyan pozíciókra hirdetünk, mert így van berendezkedve a piac, de igazából embereket keresünk. Embereket, csupa nagybetűvel. Hisszük, hogy a jó emberektől működik jól a cég. Amikor azt kérdeztem Zolitól, hogy oké, de ki számít jó embernek, elég egyszerűen, de érthetően fogalmazott: az akit, ha látsz az utcán, szívesen odamész hozzá és bemutatod neki a gyerekeidet. Szóval emberileg, szakmailag jó embereket keresünk, ők a brigád arcok.

Az a policy, hogy az utolsó körben Zoli mindenkit látni szeretne, meg szeretné ismerni, hogy ki lesz az, aki innentől változtat a cégen. Hiszen (és ez a hasonlat sokszor elhangzott már céges berkekben) mindenki, aki belép a céghez úgy változtat a brigádon, akár egy fűszer a levesen. Lehet, hogy egyáltalán nem illik a leveshez az adott fűszer, mégis valami finom jön ki belőle a végén.

Amikor valakivel megállapodunk, akkor nem "felvesszük", hanem szerződést kötünk vele egy win-win dologra. Együtt fogunk dolgozni egy jó ügyön: rengeteg emberhez juttatunk el kedvezményes jó minőségű ajánlatokat úgy, hogy közben a partereink jobban járnak, mint minden más hirdetési formával, hiszen csak akkor fizetnek, ha viszünk fizető vásárlót. Szóval megállapodunk. Ezután nem "betöltjük a pozíciót", hanem megtöltjük. Volt ugyan egy kiírás és van elképzelésünk is, de ezt inkább csak irányelvként kezeljük, mint a Karib tenger kalózaiban. A pozíció mindig más egy kicsit, attól függően, hogy ki képviseli.

Mi az, amiben átalakult a munkaerőpiac, amiben másképp kell ma munkáltatóként működni mint korábban?

Azt látom, hogy ma már nem a jelentkezőnek kell megfelelnie egy interjún, sőt sok esetben nem is neki kell megtalálnia a munkáltatót, hanem a jó szakembereket, levadásszák, elszippantják a jelenlegi munkahelyükről. Régen úgy éreztem, hogy a jelöltnek kell bizonyítani és a cég majd eldönti, hogy megfelel-e. Ma már ez kétoldalú lett, a cégnek is meg kell mutatnia mit tud nyújtani, miért vonzó itt dolgozni, miért érdemes itt dolgozni. Azt gondolom, hogy ez így van rendjén. Mi a brigádnál partnerként kezeljük a jelentkezőket. A tulajdonosok mindig elmondják az utolsó körös interjún, hogy ha jelentkező "értéke" egy és a cég "értéke" egy, akkor a közös munkának legalább a hármat ki kell adnia: Ha nem, akkor biztos van a jelentkező számára jobb munkahely és valószínűleg mi is találunk olyat, aki jobban el tudja végezni az adott munkát.

Milyen munkakört könnyű, mit nehéz betölteni a magyar munkaerőpiacról?

Üzletkötőket folyamatosan keresünk, ide viszonylag könnyű jelentkezőt találni. Korábban a raktáros pozícióra találtunk nagyon nehezen megfelelő munkaerőt, most hónapok óta küzdünk a bolti munkatárs, az ügyfélszolgálatos vagy a backoffice-os pozíciók betöltésével. Tény, hogy "válogatósak" vagyunk, ha nem jön ki az 1+1=3, akkor nem kötünk kompromisszumot. Az utóbbi időben jellemzővé vált, hogy a jelentkezővel beszélünk telefonon, ami már egy előszűrés a részemről, felmérem a kompetenciáit, okos, értelmes, úgy látom megfelel a pozícióra.

Megbeszéljük, hogy eljön a személyes interjúra, ám az interjú időpontjában nem jelenik meg, sőt nem is jelez és utána már fel sem veszi a telefont. Már annak is örülök, hogy ha valaki nem jön el, akkor előtte idetelefonál.

Most a legnagyobb kihívás talán az, hogy a cég életében először fejlesztőket veszünk fel házon belülre. Biztos, hogy van ettől könnyebb feladat is egy toborzónak, de ahogy eddig mindig mindent, ezt is meg fogjuk oldani.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - „Nem betöltünk, hanem megtöltünk egy pozíciót” - interjú a Bónusz Brigád HR-vezetőjével
2. oldal - Nálunk nem pozíciók, hanem emberek vannak
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Rabszolgaként dolgoztatja az észak-koreaiakat Kim Dzsong-un

Jogvédők és észak-koreai menekültek szerint az észak-koreaiakat nem érdekli már a párttagság, vagy a kitüntetések. Tudják, hogy üzleteléssel... Teljes cikk

Gerald Grace az Invitech új vezérigazgatója

Az Invitech bejelenti, hogy a mai naptól Gerald Grace tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját. Gerald a cégvezetői poszton David Blunck-ot... Teljes cikk

Gerald Grace az Invitech új vezérigazgatója

Az Invitech bejelenti, hogy a mai naptól Gerald Grace tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját. Gerald a cégvezetői poszton David Blunck-ot... Teljes cikk

Traktorokkal vonulnak az utcákra a szlovák gazdák

Az országos tiltakozási akción azt szeretnék elérni, hogy hívjanak össze egy parlamenti ülést, amelynek egyedüli témája a szlovák mezőgazdaság... Teljes cikk

Díjazták a Providentet humánerőforrás-tevékenységéért

TOP Employer 2019 (Kiváló Munkaadó 2019) díjban részesült a Provident Pénzügyi Zrt. A vállalat február 14-én Amszterdamban vehette át a TOP... Teljes cikk