Nem bírja tovább a munkát, de mégsem lép? - a felmondási ügynök majd segít

Yuki Watanabe korábban napi 12 órát dolgozott az irodában. És ez egy rövid napnak számít. A tipikus 9-től 9-ig tartó munkanap a minimum, de "én legkésőbb este 11-kor hagyom el az irodát” - mondta a 24 éves férfi, aki korábban Japán legnagyobb távközlési vállalatainak dolgozott. A túlterheltség miatt Watanabénak - aki álnéven nyilatkozott a CNN-nek, mert félt, hogy veszélyezteti a jövőbeli álláslehetőségeit - egészségügyi problémái kezdtek kialakulni, lábremegéssel és gyomorproblémákkal küzdött. Tudta, hogy fel kell mondania, de egy dolog az útjába állt: Japán hírhedt munkakultúrája.

A legszélsőségesebb esetekben a mogorva főnökök széttépik a felmondóleveleket, és zaklatják az alkalmazottakat, hogy maradásra kényszerítsék őket.

Watanabe mérhetetlenül rosszul érezte magát az előző munkahelyén, de nem mert felmondani. "Nem akartam, hogy a volt munkáltatóm elutasítsa a felmondásomat, és tovább dolgoztasson” - mondta a CNN-nek egy nemrégiben készült interjúban. Végül megtalálta a módját, hogy véget vessen a patthelyzetnek. A Momurihoz, egy felmondási ügynökséghez fordult, amely segít az alkalmazottaknak elhagyni megfélemlítő főnökeiket.

Egy puccos vacsora áráért sok japán munkavállaló megbízza ezeket a közvetítő cégeket, hogy segítsenek nekik stresszmentesen felmondani.

Az iparág már a covid előtt is létezett, de népszerűsége a világjárvány után nőtt meg, miután HR-szakértők szerint a távmunka még a leghűségesebb japán munkavállalókat is arra késztette, hogy átgondolják a karrierjüket.

Nincs hivatalos számadat az országszerte felbukkant felmondási ügynökségek számáról, de az őket működtetők tanúsítják, hogy megugrott a kereslet.

„Nem tudom ezt tovább csinálni"

Shiori Kawamata, a Momuri üzemeltetési vezetője elmondta, hogy csak az elmúlt évben akár 11000 megkeresést kaptak az ügyfelektől.

A Tokió egyik legforgalmasabb üzleti negyedében, Minatóban található cég 2022-ben indult el. A „Momuri” japánul azt jelenti, hogy „nem tudom ezt tovább csinálni”. A 22 000 jen (kb. 150 dollár) - vagy 12 000 jen a részmunkaidőben dolgozóknak - áron ígéri, hogy segít az alkalmazottaknak benyújtani a felmondásukat, tárgyalni a cégükkel, és ügyvédi ajánlásokat ad, ha jogi viták merülnek fel.

„Vannak, akik azután fordulnak hozzánk, hogy háromszor tépték szét a felmondólevelüket, és a munkáltatók még akkor sem engedik őket felmondani, ha letérdelnek a földre, hogy meghajoljanak” - mondta, újabb példája a Japánban beágyazódott tisztelettudó munkahelyi kultúrának.

„Néha síró emberektől kapunk hívásokat, akik azt kérdezik tőlünk, hogy XYZ alapján felmondhatnak-e a munkahelyükön. Mi biztosítjuk őket arról, hogy a felmondáshoz joguk van” - tette hozzá Kawamata.

Néhány dolgozó arra panaszkodik, hogy a főnökeik zaklatják őket, ha megpróbálnak felmondani, mondta, beleértve azt is, hogy többször megállnak a lakásuknál és  becsengetnek hozzájuk, majd nem hajlandóak távozni.

Előfordult, hogy a dolgozónak azt mondták, jobb lesz, ha templomba megy mert „meg van átkozva".

Kawamata elmondta, hogy a kis- és középvállalkozásoknál a legnagyobb a probléma, az élelmiszeriparban dolgozók a legveszélyeztetettebbek, őket követi az egészségügy és a szociális ellátás.

Karoshi, vagyis "túlhajszoltság okozta halál”

Japánban régóta jellemző a túlhajszoltság kultúrája. 

Hiroshi Ono, a tokiói Hitotsubashi University Business School HR-professzora szerint a helyzet olyannyira sürgetővé vált, hogy a kormány elkezdte közzé tenni az etikátlan munkáltatók listáját, hogy akadályozza őket a munkaerő-felvételben, és figyelmeztesse az álláskeresőket a náluk való munkavégzés veszélyeire.

A lista 2017-es közzététele óta országszerte több mint 370 céget vettek feketelistára a munkaügyi hivatalok.

A stressz évtizedek óta végzetesnek bizonyul, amit a „karoshi”, vagyis a „túlhajszoltság okozta halál” nevű jelenség példáz.

Az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium adatai szerint 2022-ben 54 ember halt meg a munka okozta agy- és szívbetegségekben ami valójában jelentős csökkenés a két évtizeddel ezelőtti 160-hoz képest.

A munkahelyi mentális stressz miatt kártérítési igényt benyújtók száma azonban emelkedik, ugyanebben az időszakban 341-ről 2683-ra ment fel.

Az NHK országos műsorszolgáltató 31 éves politikai riportere 2017-ben halt meg, miután a hosszú munkaórák miatt szívinfarktust kapott. A halála előtti hónapban 159 órát túlórázott. Öt évvel később egy kobei kórház 26 éves orvosa öngyilkosságot követett el, miután egyetlen hónap alatt több mint 200 órát túlórázott.

Hisakazu Kato, a tokiói Meiji Egyetem közgazdászprofesszora szerint az országnak vannak olyan munkaügyi törvényei, amelyek védik a munkavállalókat, és biztosítják, hogy szabadon felmondhassanak, "de néha a munkahelyi légkör miatt nehéz ezt megtenni” - hangsúlyozta. 

A szakértők szerint a fiatalok munkához való hozzáállása enyhíti a helyzetet. Mivel az ország a gyorsan öregedő népesség és a csökkenő születési arányok miatt munkaerőhiánnyal küzd, a fiataloknak ma már több lehetőségük van beleszólni a munkakörülményekbe, mint elődeiknek.

Sokan közülük már nem követik az idősebb generációk gondolkodásmódját, miszerint azt kell tenni, amit mondanak, függetlenül a munka jellegétől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy be akarnak vonulni a főnökük irodájába, és dicsfényben felmondani - inkább hagyják, hogy ezt egy harmadik fél intézze.

Némileg Ono és Kawamata is egyetértett azzal, hogy a felmondási ügynökségi szolgáltatásnak el kellene tűnnie a társadalomból, mert az a legjobb, ha az emberek maguk mondják el a főnökeiknek, hogy mik a problémáik. "Bár az ügyfelek rémtörténeteit hallva nem hiszem, hogy a mi üzletünk egyhamar eltűnik” - mondta a Kawamata. 

A Momuri egyelőre 50 százalékos kedvezményt kínál azoknak, akik másodszor is kérik a szolgáltatásukat.

fotó: freepik

Négynapos munkahéttel kezelik a munkaerőhiányt a munkamániások országában - még egy hír a közelmúltból a Japán munkakultúra átalakulásával kapcsolatban