Nem csak szakmunkásból, diplomásból is hiány van

A novemberi adatok szerint a vállalatok 81 százalékánál gondot jelent a szakmunkások hiánya. A cégek harmada segéd-, illetve betanított munkást is keres, minden ötödiknél pedig diplomásokból is hiány van.

A cégek tizedénél megfelelő képzettségű vezetőt keresnek, ugyanakkor adminisztratív munkakörökben azonban telített a pálya.

A betanított, illetve segédmunkásokat a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják (53 százalék) leginkább. Az ágazatok közül e képzettségi szint esetében az élelmiszeripart (75 százalék), és a vegyipart (61 százalék) érinti leginkább a probléma, mely a gép (54 százalék)- és feldolgozóiparban (50 százalék) sem elhanyagolható, derül ki a GKI közleményéből.

A szakmunkáshiányt leginkább „érző” vállalatok a 250 fő fölötti állományt foglalkoztatók, ezek 96 százaléka nélkülözi a megfelelő számú munkaerőt. A vállalati átlag felett mutatkozott hiány ezen a területen még a kis, 20 fő alatti cégek esetében is, ahol 85 százalék panaszkodott hiányra. Az ágazatok közül két kategória jelentősen kiemelkedik az átlagból: a fémipari és az építőipari vállalkozások majdnem mindegyike (93-94 százaléka) ide tartozik, de az élelmiszer- és a gépipari vállalkozások döntő többsége (89-90 százaléka) is küzd a problémával.

A szakmunkásképzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a hiányt. Ennek részben az az oka, hogy sokan már a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást (a jobb fizetés, a perspektíva és a stabilitás reményében), esetleg egy-két év hazai szakmai gyakorlat után mennek idegenbe, állapítja meg a gazdaságkutató.

A szakmunka nem vonzó, aminek okát abban látják, hogy a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. Ahhoz, hogy vonzóbbá váljon, tartós bérszínvonal-emelkedésre lenne szükség hosszabb távon. A KSH adatai szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt.

Napi.hu/Világgazdaság