Megjelent: 3 éve

Nem csak szakmunkásból, diplomásból is hiány van

A cégek több mint 80 százaléka számolt be arról, hogy hiányt szenved szakmunkásokból, de minden ötödik cégnél a diplomások megtalálása is gondot jelent, derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss vállalati felméréséből.

A novemberi adatok szerint a vállalatok 81 százalékánál gondot jelent a szakmunkások hiánya. A cégek harmada segéd-, illetve betanított munkást is keres, minden ötödiknél pedig diplomásokból is hiány van.

A cégek tizedénél megfelelő képzettségű vezetőt keresnek, ugyanakkor adminisztratív munkakörökben azonban telített a pálya.

A betanított, illetve segédmunkásokat a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják (53 százalék) leginkább. Az ágazatok közül e képzettségi szint esetében az élelmiszeripart (75 százalék), és a vegyipart (61 százalék) érinti leginkább a probléma, mely a gép (54 százalék)- és feldolgozóiparban (50 százalék) sem elhanyagolható, derül ki a GKI közleményéből.

A szakmunkáshiányt leginkább „érző” vállalatok a 250 fő fölötti állományt foglalkoztatók, ezek 96 százaléka nélkülözi a megfelelő számú munkaerőt. A vállalati átlag felett mutatkozott hiány ezen a területen még a kis, 20 fő alatti cégek esetében is, ahol 85 százalék panaszkodott hiányra. Az ágazatok közül két kategória jelentősen kiemelkedik az átlagból: a fémipari és az építőipari vállalkozások majdnem mindegyike (93-94 százaléka) ide tartozik, de az élelmiszer- és a gépipari vállalkozások döntő többsége (89-90 százaléka) is küzd a problémával.

A szakmunkásképzés jelenlegi rendszere nem képes enyhíteni a hiányt. Ennek részben az az oka, hogy sokan már a végzést követően közvetlenül külföldön keresik a boldogulást (a jobb fizetés, a perspektíva és a stabilitás reményében), esetleg egy-két év hazai szakmai gyakorlat után mennek idegenbe, állapítja meg a gazdaságkutató.

A szakmunka nem vonzó, aminek okát abban látják, hogy a végzettséggel szerezhető jövedelem sok esetben (különösen a kisebb településeken) nem tér el jelentősen a minimálbértől. Ahhoz, hogy vonzóbbá váljon, tartós bérszínvonal-emelkedésre lenne szükség hosszabb távon. A KSH adatai szerint a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt.

Napi.hu/Világgazdaság
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Ez kell a magyar programozóknak - Kutatás

Egy friss kutatás szerint a magyar fejlesztőket leginkább az érdekli, hogy technológiákkal fognak dolgozni. Teljes cikk

Egyre nagyobb a szakadék a legjobb és az átlagos munkahelyek között

A Legjobb Munkahelyek Program kutatás rávilágít, hogy mi szükséges az erős munkavállalói elkötelezettséghez. Teljes cikk

Általános heti munkaidő

A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és... Teljes cikk