Nem fizetik meg a vállalatok a PhD-t

Körülbelül háromezer államilag finanszírozott és ötezer költségtérítéses doktorandusszal büszkélkedhetnek a magyar doktori iskolák, pedig a PhD megszerzése többnyire nem jelent előnyt a munkaerőpiacon, sőt, még nagyobb fizetéssel sem jár feltétlenül - számol be a Népszabadság.

Magyarországon a hároméves, szervezett doktori képzés általában kevés a PhD-nek nevezett tudományos fokozat megszerzéséhez, átlagosan öt-nyolc évnyi megfeszített munka szükséges hozzá. Sajnálatos módon szó szerint munka, tekintve, hogy a doktoranduszokat gyakorta ingyen munkaerőként veszik igénybe az intézmények (adminisztrációs feladatokat vagy szakjuktól teljesen eltérő kutatásokat rájuk testálva), így kevés idejük marad tanulmányaik folytatására - állítja Lasztovicza László, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) elnöke. Mindezért ráadásul keveset is kapnak, az ösztöndíj ez év elejétől 93 ezer forint, ami azt jelenti, hogy évek óta veszít az értékéből. 2006 szeptemberében például 91050 forint volt. Bár az ösztöndíj magasabb, mint a hallgatói ösztöndíj, nem elég a megélhetésre.

A PhD megszerzése már csak azért is hosszú folyamat, mert nem lehet azonnal a kutatómunkával kezdeni, az elméleti anyag elsajátításán túl ugyanis alaposan meg kell ismerni a kutatási módszereket, a korábbi eredményeket is. Mindehhez hozzájön, hogy az elért eredményeket nemzetközi folyóiratokban publikálni kell (egy cikk elfogadása általában egy teljes év), valamint nemzetközi konferenciákon is részt kell venni, hogy tisztában lehessen az ember a többi kutató eredményeivel.

Lasztovicza László szerint az oktatómunka az általa ismert egyetemeken messze nem "ingyenmunka", és nem több heti 3-5 óránál. Vállalni sem kötelező, de a tapasztalatok szerint igen jól egészíti ki az elméleti képzést.

A doktori képzés egyébként elsősorban az oktatói-kutatói utánpótlás megteremtését célozza, ebből kifolyólag piaci értékkel is leginkább a kutatás-fejlesztés területén bír. Csakhogy Magyarországon a k+f tevékenységet többnyire egyetemi kutatóhelyek, akadémiai kutatóintézetek végzik, a vállalatok alig fektetnek bele valóban innovatív fejlesztésekbe. Ha mégis, többnyire fiatal kutatókat alkalmaznak, ennek megfelelően nem is kötik a kínált munkahely elfoglalását doktori fokozathoz. Mindez erősíti azt a vélekedést, hogy a doktori fokozatnak gyakorlatilag nincs piaci értéke. Az ipari szférában szinte elképzelhetetlen, hogy valaki doktori fokozatra hivatkozva magasabb jövedelmet kérjen. Sőt, az ipari szférában - az elhelyezkedés szempontjából - elvesztegetett időnek számít a doktori képzésben való részvétel - magyarázza a Népszabadság.
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Elfogynak a dolgozók Magyarországon? Durva számok a 2026-os munkaerőpiacról

A magyar munkaerőpiac 2026-ra jelentős átalakulás előtt áll – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának évindító... Teljes cikk

Befagyott álláspiac: enyhülés vagy újabb jégkorszak vár ránk 2026-ban?

Hónapok óta alig mozdul a munkaerőpiac: kevés az új felvétel, ritkák az elbocsátások, a döntéseket pedig általános bizonytalanság bénítja.... Teljes cikk

Több tízezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon – a férfiaknál drámai a csökkenés

2025 novemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 637 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 213 ezer fő, a... Teljes cikk