Nem fizetik meg a vállalatok a PhD-t
Körülbelül háromezer államilag finanszírozott és ötezer költségtérítéses doktorandusszal büszkélkedhetnek a magyar doktori iskolák, pedig a PhD megszerzése többnyire nem jelent előnyt a munkaerőpiacon, sőt, még nagyobb fizetéssel sem jár feltétlenül - számol be a Népszabadság.
Magyarországon a hároméves, szervezett doktori képzés általában kevés a PhD-nek nevezett tudományos fokozat megszerzéséhez, átlagosan öt-nyolc évnyi megfeszített munka szükséges hozzá. Sajnálatos módon szó szerint munka, tekintve, hogy a doktoranduszokat gyakorta ingyen munkaerőként veszik igénybe az intézmények (adminisztrációs feladatokat vagy szakjuktól teljesen eltérő kutatásokat rájuk testálva), így kevés idejük marad tanulmányaik folytatására - állítja Lasztovicza László, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) elnöke. Mindezért ráadásul keveset is kapnak, az ösztöndíj ez év elejétől 93 ezer forint, ami azt jelenti, hogy évek óta veszít az értékéből. 2006 szeptemberében például 91050 forint volt. Bár az ösztöndíj magasabb, mint a hallgatói ösztöndíj, nem elég a megélhetésre.
A PhD megszerzése már csak azért is hosszú folyamat, mert nem lehet azonnal a kutatómunkával kezdeni, az elméleti anyag elsajátításán túl ugyanis alaposan meg kell ismerni a kutatási módszereket, a korábbi eredményeket is. Mindehhez hozzájön, hogy az elért eredményeket nemzetközi folyóiratokban publikálni kell (egy cikk elfogadása általában egy teljes év), valamint nemzetközi konferenciákon is részt kell venni, hogy tisztában lehessen az ember a többi kutató eredményeivel.
Lasztovicza László szerint az oktatómunka az általa ismert egyetemeken messze nem "ingyenmunka", és nem több heti 3-5 óránál. Vállalni sem kötelező, de a tapasztalatok szerint igen jól egészíti ki az elméleti képzést.
A doktori képzés egyébként elsősorban az oktatói-kutatói utánpótlás megteremtését célozza, ebből kifolyólag piaci értékkel is leginkább a kutatás-fejlesztés területén bír. Csakhogy Magyarországon a k+f tevékenységet többnyire egyetemi kutatóhelyek, akadémiai kutatóintézetek végzik, a vállalatok alig fektetnek bele valóban innovatív fejlesztésekbe. Ha mégis, többnyire fiatal kutatókat alkalmaznak, ennek megfelelően nem is kötik a kínált munkahely elfoglalását doktori fokozathoz. Mindez erősíti azt a vélekedést, hogy a doktori fokozatnak gyakorlatilag nincs piaci értéke. Az ipari szférában szinte elképzelhetetlen, hogy valaki doktori fokozatra hivatkozva magasabb jövedelmet kérjen. Sőt, az ipari szférában - az elhelyezkedés szempontjából - elvesztegetett időnek számít a doktori képzésben való részvétel - magyarázza a Népszabadság.
A PhD megszerzése már csak azért is hosszú folyamat, mert nem lehet azonnal a kutatómunkával kezdeni, az elméleti anyag elsajátításán túl ugyanis alaposan meg kell ismerni a kutatási módszereket, a korábbi eredményeket is. Mindehhez hozzájön, hogy az elért eredményeket nemzetközi folyóiratokban publikálni kell (egy cikk elfogadása általában egy teljes év), valamint nemzetközi konferenciákon is részt kell venni, hogy tisztában lehessen az ember a többi kutató eredményeivel.
Lasztovicza László szerint az oktatómunka az általa ismert egyetemeken messze nem "ingyenmunka", és nem több heti 3-5 óránál. Vállalni sem kötelező, de a tapasztalatok szerint igen jól egészíti ki az elméleti képzést.
A doktori képzés egyébként elsősorban az oktatói-kutatói utánpótlás megteremtését célozza, ebből kifolyólag piaci értékkel is leginkább a kutatás-fejlesztés területén bír. Csakhogy Magyarországon a k+f tevékenységet többnyire egyetemi kutatóhelyek, akadémiai kutatóintézetek végzik, a vállalatok alig fektetnek bele valóban innovatív fejlesztésekbe. Ha mégis, többnyire fiatal kutatókat alkalmaznak, ennek megfelelően nem is kötik a kínált munkahely elfoglalását doktori fokozathoz. Mindez erősíti azt a vélekedést, hogy a doktori fokozatnak gyakorlatilag nincs piaci értéke. Az ipari szférában szinte elképzelhetetlen, hogy valaki doktori fokozatra hivatkozva magasabb jövedelmet kérjen. Sőt, az ipari szférában - az elhelyezkedés szempontjából - elvesztegetett időnek számít a doktori képzésben való részvétel - magyarázza a Népszabadság.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?