Nem kaptak konkrétumokat a szakszervezetek az OKÉT-ülésen
Nem kapott konkrétumokat a közigazgatás, az önkormányzatok és a szociális ágazat a jövő évi bérfejlesztésről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) legutóbbi ülésén - mondta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
Boros Péterné elmondta: az OKÉT-ülésen a közszolgálati keresetnövelés volt a téma, a 2020-as költségvetés tervezete alapján. Hozzátette, a központi közigazgatásban 11 év után átlagosan 30 százalékos keresetnövekedés volt, de az alapszabadság csökkentése és a munkaközi szünet munkaidőn kívülre tétele miatt ez csak 22 százalékos emelkedésnek felelt meg.
Közölte: fenntartják követelésüket, hogy a területi közigazgatásban - ahol még rosszabb a munkavállalók helyzete - 30 százalékkal növeljék a dolgozók fajlagos keresetét, kerüljön vissza a munkaközi szünet a munkaidőn belülre és álljon vissza a 8 órás foglalkoztatás.
Kiemelte: a munkavállalók rendkívül leterheltek és nagyon kevesen vannak, a jogosan járó szabadságokat sem tudják kiadni nekik. Példaként említette, hogy 2018. december 31-ig 32 429 kormánytisztviselőnek 1124 évnyi szabadságot nem adott ki a kormány, inkább kifizette.
Elmondta: az OKÉT-ülésen ugyan elhangzott, hogy a kormány számításokat végez a területi közigazgatás 2020-as keresetnövelésére, de a részletekről nem kaptak tájékoztatást.
Boros Péterné kitért arra: az ülésen arról is volt szó, hogy a kormány kiegészíti az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, hogy ebből fedezzék a normatívaemelést az önkormányzati hivatalok kötelező feladatot ellátó dolgozói után. Mint mondta, a normatíva 4 millió 570 ezer forintról 5 millió 450 ezer forintra nőne dolgozónként.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a rendszer belső ellentmondása miatt a magasabb adóerő-képességű települések kevesebb illetményalapot tudnak majd biztosítani a köztisztviselőiknek. Jelezte: javaslatuk az, hogy január 1-jétől 60 ezer forint illetményalapig - ha a nagyobb önkormányzatok emelik a köztisztviselők keresetét - ezt a forrást ne kelljen befizetniük a központi költségvetésbe.
Emellett továbbra is követelik, hogy július 1-je legyen újra a közigazgatás napja.
Boros Péterné felidézte: a szociális ágazatban az Emberi Erőforrások Minisztériumának június 30-ig kell megalkotnia az ágazati kollektív szerződés megkötésének feltételeit és a bérfelzárkóztatási programot, de az előkészítés állapotáról nem volt szó a szerdai ülésen.
Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók szakszervezetének elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, az ágazat mind a bérhelyzetet, mind az erkölcsi megbecsülést tekintve nagyon rossz helyzetben van. Arra kérik a kormányt, teljesítse évekkel ezelőtt tett ígéretét és ismerje el a szociális szakemberek munkáját.
Boros Péterné szólt arról is, továbbra is indokoltnak tartják a diplomás bérminimum bevezetését. Megjegyezte: jelenleg 23-féle bérrendszer van a közszférában. Elmondta azt is, az MKKSZ felelős zöld szakszervezet, szeretne tenni az élhető földi jövőért is, ezért a jövőben akciókat is szerveznek majd.
MTI
Közölte: fenntartják követelésüket, hogy a területi közigazgatásban - ahol még rosszabb a munkavállalók helyzete - 30 százalékkal növeljék a dolgozók fajlagos keresetét, kerüljön vissza a munkaközi szünet a munkaidőn belülre és álljon vissza a 8 órás foglalkoztatás.
Kiemelte: a munkavállalók rendkívül leterheltek és nagyon kevesen vannak, a jogosan járó szabadságokat sem tudják kiadni nekik. Példaként említette, hogy 2018. december 31-ig 32 429 kormánytisztviselőnek 1124 évnyi szabadságot nem adott ki a kormány, inkább kifizette.
Elmondta: az OKÉT-ülésen ugyan elhangzott, hogy a kormány számításokat végez a területi közigazgatás 2020-as keresetnövelésére, de a részletekről nem kaptak tájékoztatást.
Boros Péterné kitért arra: az ülésen arról is volt szó, hogy a kormány kiegészíti az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást, hogy ebből fedezzék a normatívaemelést az önkormányzati hivatalok kötelező feladatot ellátó dolgozói után. Mint mondta, a normatíva 4 millió 570 ezer forintról 5 millió 450 ezer forintra nőne dolgozónként.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a rendszer belső ellentmondása miatt a magasabb adóerő-képességű települések kevesebb illetményalapot tudnak majd biztosítani a köztisztviselőiknek. Jelezte: javaslatuk az, hogy január 1-jétől 60 ezer forint illetményalapig - ha a nagyobb önkormányzatok emelik a köztisztviselők keresetét - ezt a forrást ne kelljen befizetniük a központi költségvetésbe.
Emellett továbbra is követelik, hogy július 1-je legyen újra a közigazgatás napja.
Boros Péterné felidézte: a szociális ágazatban az Emberi Erőforrások Minisztériumának június 30-ig kell megalkotnia az ágazati kollektív szerződés megkötésének feltételeit és a bérfelzárkóztatási programot, de az előkészítés állapotáról nem volt szó a szerdai ülésen.
Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók szakszervezetének elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, az ágazat mind a bérhelyzetet, mind az erkölcsi megbecsülést tekintve nagyon rossz helyzetben van. Arra kérik a kormányt, teljesítse évekkel ezelőtt tett ígéretét és ismerje el a szociális szakemberek munkáját.
Boros Péterné szólt arról is, továbbra is indokoltnak tartják a diplomás bérminimum bevezetését. Megjegyezte: jelenleg 23-féle bérrendszer van a közszférában. Elmondta azt is, az MKKSZ felelős zöld szakszervezet, szeretne tenni az élhető földi jövőért is, ezért a jövőben akciókat is szerveznek majd.
MTI
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele