Nem maradhatsz itt, ha nem dolgozol és nem tudod a nyelvet

A migránsok többsége muszlim hátterű

Európa öregszik és munkaerőhiánnyal küzd. Évtizedekkel ezelőtt maguk a nyugat-európai országok szorgalmazták, hogy a bevándorlók érkezzenek a földrészre és töltsenek be olyan munkaköröket, amelyeket az őslakosok nem szívesen tettek. A második, harmadik generációs bevándorlók egy része már megpróbált beilleszkedni, azonban nem mindenkinek sikerült. „A bevándorlók jelentős hányada marginalizálódott, peremkerületekben, rosszabb életkörülmények között élnek, ezért fogékonyabbak bizonyos radikális ideológiák iránt” - magyarázta Rostoványi Zsolt. Az EU tagállamaiban összesen 25-30 millió muszlim kisebbség él. A bevándorlók többsége jelenleg is iszlám vallású. „Ugyanakkor nem lehet egy egységes tömegként beszélni a bevándorlókról, differenciáltak a származási ország, etnikum és vallás szerint is. Az utóbbi időben a legtöbb menekült Szíriából érkezett, de sokan jöttek Afganisztánból, Irakból, Afrikából, Ázsiából is” - mondta Rostoványi Zsolt magyar Iszlám-szakértő, egyetemi tanár, okleveles közgazdász.

A befogadó országon is múlik az integráció sikere

A Budapesti Corvinus Egyetem rektora a problémakör komplexitására, vallási-kulturális, miként szociális-gazdasági, politikai aspektusára hívta fel a figyelmet. „Az integráció sikere részint a bevándorlókon, részint a befogadó országon is múlik, de ez egy általános és nem is mostani probléma. Sem uniós, sem nemzetállami szinten nem sikerült igazából megtalálni az integrációs problémára a megoldást” - fogalmazott Rostoványi Zsolt.

Dezső Tamás asszirológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense szerint nehéz folyamat lesz a bevándorló muszlimoknak a nyugati (liberális) gondolkodásvilágba való integrációja, mert a migránsok évezredes kulturális és civilizációs különbözőségeit nem felül lehet írni egy integrációs tanfolyammal. „Döntően azok a másod- vagy harmadgenerációs muszlim gyökerű fiatalok nem integrálódnak, akik sem a régi közösségben, sem új közösségben nem találják a helyüket. Köztes létben vannak és így könnyen találnak rá szélsőségekre” - magyarázta az asszirológus. „Ám az hogy a radikális, az nem azt jelenti, hogy erőszakos akciókat kíván végrehajtani” - nyomatékosította a magyar Iszlám-szakértő. Rostoványi Zsolt úgy véli, a muszlimok nem jelentenek fenyegetést.

Ha nem tudsz németül és nem dolgozol, itt nem maradhatsz

Németországban csak a német nyelv elsajátítására és a munkára hajlandó menekültek kaphatnának határozatlan idejű tartózkodási engedélyt a szövetségi belügyminisztérium új elképzelése szerint.

Rostoványi Zsolt alapvető feltételnek nevezte az előzőeket, a bevándorlónak tisztában kell lennie az ország viszonyaival, kultúrájával. „Sokan azonban ennek nem tettek eleget” - ismerte el a szakember. „Ahhoz hogy be tudjanak illeszkedni a bevándorlók az adott országba, igényli a gazdasági és szociális életkörülmények javítását is és azt, hogy megfelelő munkalehetőséghez jussanak. Továbbá nagyon fontos, hogy a befogadó legyen a társadalom. Az integrációt ugyanis nehezíti az iszlámellenes, illetve bevándorlásellenes hangulat” - emelte ki a magyar Iszlám-szakértő.

Nem ismerik a nyugati munkafelfogást?

De ha a migránsok el is tudnak helyezkedni, lesznek problémáik. Egyrészt azért, mert többségüknek ismeretlen a nyugati munkafelfogás. „A muszlimok kötetlenebb, lazább kultúrából érkeznek” - magyarázta Dezső Tamás. „Nehéz megszokniuk a napi rutint, a szabályokat, hogy munkaidőben az irodában kell tartózkodniuk, délután öt után van csak szabadidejük. Németországban különösen nehezen illeszkednek majd be a munka világába, ahol a protestáns munkaerkölcsnek nagy nimbusza van. Másrészt a munka világába való beilleszkedést nehezíti a nyelvi kompetenciák hiánya, a képzetlenség” - tette hozzá Dezső Tamás. Ám nem állnak rendelkezésre részletes adatok, ezért egyik szakértő sem tudta megmondani, hogy a mostani bevándorlók milyen arányban képzettek, beszélnek nyelveket, sőt azt sem, pontosan honnan érkeztek. „Most azt sem tudjuk, hogy a szír útlevél mit takar: keresztény, síita, szunnita vagy kurd migránst/menekültet, és melyikük, ki elől menekül” - fogalmazott Dezső Tamás.

Rostoványi Zsolt árnyalta a képet. „Migráns és migráns között nagyon nagy különbség van. Ugyanakkor kétségkívül vannak közöttük olyanok, akiknek más a felfogásuk a munkáról, munkatempóról” - tette hozzá a magyar Iszlám-szakértő.

Hogyan lehetne a menekültválságot megszüntetni?

A menekültválságot a keletkezési helyén kellene rendezni - értettek egyet a szakemberek.

Dezső Tamás úgy véli, a legnagyobb segítség az lenne, ha az Iszlám Államot sikerülne leverni. Rostoványi Zsolt hozzátette: amennyiben a háborús helyzetet sikerülne is rendezni, fel kell készülni arra, hogy az ökológiai éghajlati problémák miatt sok százezer ember kényszerül majd országa elhagyására és többségük Európa felé veszi majd az irányt. Ám a kontinens munkapiaca nem képes több millió migránst felszívni, ezért egyeztette politikára lesz szükség, amely segíti majd ennek a kérdésnek a rendezését.