Szerző: Kertész Dalma
Megjelent: 7 éve

Nem munkásálom az elektronikai ipar

A HR Portálon havi rendszerességgel jelenik meg hír arról, milyen sanyarú munkakörülmények között dolgoztatnak embereket a délkelet-ázsiai elektronikai ipar legnagyobb üzemeiben. Nem egy azzal kapcsolatos hír látott már napvilágot, hogy a Foxconn kínai gyáraiban az alkalmazottak öngyilkossággal próbálják felhívni kilátástalan helyzetükre a figyelmet, de arra is akadt példa, hogy tömeges öngyilkossággal fenyegetőztek. Nagy port kavart egy évvel ezelőtt két amerikai újságíró oknyomozó riportja, akik a helyszínen járva 14-16 órás, szinte megszakítás nélküli műszakokról, éhbérről és nagyarányú gyerekmunkáról számoltak be. Mindezek ellenére az iPhone-ok és más trendi szerkentyűk gyártásának felgyorsítása miatt növekvő munkaerőt igénylő vállalat toborzásain a jelentkezők több száz méteres tömött sorokban várják, hogy munkát kaphassanak.

A média és számos kutatás kereszttüzébe került délkelet-ázsiai vállalatok számtalan ígéretet tettek már arra, hogy javítanak a munkakörülményeken. A kínai legfelsőbb bíróság a múlt héten határozatot adott ki arról, hogy hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetők azok a munkáltatók, akik nem fizetik ki alkalmazottaik járandóságát, fenyegetik dolgozóikat, vagy erőszakot alkalmaznak velük szemben - így próbálják megelőzni a további öngyilkosságokat. A hajmeresztő hírek Európa számára a messzeség homályába vesznek, miközben a magyar elektronikai ipar munkakörülményeiről keveset tudunk. Ezt a hiányt hivatott pótolni egy a közelmúltban megjelent kutatás, bemutatva, hogy milyen problémákkal kell szembenéznie a magyar elektronikai iparban dolgozóknak.
Az elektronikai ipar gyors növekedése leginkább az újonnan iparosodott országokban zajlott, különösen Délkelet-Ázsiában. Emellett alacsony költségű termelőegységek jöttek létre például Közép- és Kelet-Európában is az európai piac kiszolgálására. A szektort legtöbben tiszta és magasan képzett munkaerőt foglalkoztató munkakörnyezettel képzelik el, de a valóságban a gyártás legnagyobb része kézimunka-igényes, alacsony képzettséget igénylő "piszkos" munka. A piaci verseny rendkívül nagy: a laptopok, mobiltelefonok, MP3 lejátszók és az egyéb elektronikai eszközök ára folyamatosan csökken, a termelésben a haszonkulcsok pedig alacsonyak. A szektorra nehezedő nyomás, amely alapján az árakat folyamatosan csökkenteni kell, az egyik oka annak, hogy a vállalatok folyamatosan az alacsony költségű országok felé vándorolnak, ami egyre alacsonyabb béreket von maga után. Közép- és Kelet-Európában Magyarország vált az elektronikai gyártóipar legfontosabb csomópontjává. 2010-ben az elektronikai ipar által közvetlenül foglalkoztatott dolgozók száma körülbelül 92000 fő volt Magyarországon - olvasható a kutatásban.


A kutatás módszertana - névtelen dolgozói interjúk, vezetőség, szakemberek

A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) és a holland civil kutatóközpont, a SOMO legújabb kutatása "A Flex szindróma" címet kapta. A jelentés négy Magyarországon gyártó elektronikai cég - Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn - munkakörülményeit vizsgálta a nemzetközi makeITfair kezdeményezés keretében. A kutatás adatai gyári dolgozókkal, szakszervezeti képviselőkkel, illetve üzemek vezetőségével 2011 szeptembere és decembere között készített interjúk alapján álltak össze. Ezenkívül munkaügyi, valamint a magyarországi elektronikai szektorral foglalkozó szakértők véleményét is megkérdezték a témával kapcsolatban.

Fontos megjegyezni, hogy a dolgozókkal készített interjúk a gyárak területén kívül, hétköznapi helyszíneken készültek, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a munkások biztonságban érezzék magukat ahhoz, hogy nyíltan beszélhessenek munkakörülményeikről. Az interjúkat jellemzően egy-egy személlyel beszélgetve készítették el, de néhány esetben a kettő-öt főből álló fókuszcsoportos módszert is alkalmaztak. Az interjúalanyok számára garantálták a névtelenséget. A kutatás készítői mind a négy vállalatnak - Nokia, Samsung, Foxconn és Flextronics - megadták a lehetőséget, hogy átnézzék a róluk készült fejezetek munkaközi anyagát. Mind a négy vállalat élt a lehetőséggel, és elküldte a megjegyzéseit a SOMO-nak és a Tudatos Vásárlók Egyesületének. Ezeket az észrevételeket a jelentés szövegébe belefoglalták.

Eredmények: munkaidőkeret, túlóra, munkaidő

A megvizsgált vállalatoknál felmerült egyik alapvető, foglalkoztatással kapcsolatos problémakör a munkaidőkeret fogalmához köthető: a magyarországi szabályozás lehetővé teszi a vállalatok számára az úgynevezett munkaidőkeret használatát. Ebben a rendszerben a munkaórákat nem munkanaponként számolják, hanem egy hosszabb időszak átlagát veszik figyelembe. A munkaidőkeret egyrészről lehetővé teszi, hogy a munkáltató nagyobb rugalmassággal tudja kiosztani a munkanapokat, ezzel szemben komoly gondot okoz a dolgozóknak a normál munkaórákat és a túlórákat tekintve - fejti ki a kutatás.

Az interjúk révén beigazolódott, hogy a dolgozók és a vezetőség eltérő véleményen van a munkaidőkeret működésével kapcsolatban: amíg a vállalatok vezetősége kihangsúlyozta, hogy az "időbankos" rendszer előnyös a dolgozók számára, mivel a segítségével a csúcstermelési időszakok közötti időszakos elbocsátások elkerülhetőek, addig a dolgozók tapasztalata az, hogy a korábban túlóra árban kifizetett munkaórákat többé már nem így fizetik ki nekik.

Munkaidő, műszakok és szünetek a kutatásban részt vevő négy vállalatnál



* A műszakokat négy csoportba szervezik (A-B-C-D).
** A kutatás idején az üzemben a négyműszakos modellt alkalmazták négy darab 8 órás műszakkal. 2011 júniusáig a munkások napi 12 órát dolgoztak.
*** A munkaügyi törvény legújabb módosítása az időbankos időszak maximális hosszát 12 hónapról 4 hónapra csökkentette.


A kutatás készítőinek véleménye szerint a munkaidőkeret nem felel meg a nemzetközileg elfogadott szabványoknak, amelyeket az ILO dolgozott ki. Következtetéseik alapján elmondható, hogy a munkaidőkeret meghiúsíthatja a túlórák kifizetését a 40 munkaóránál hosszabb munkahetek esetében. Elméletben a rendszer még azt is megengedi, hogy a dolgozók heti maximum 60 óránál többet dolgozzanak, bár a gyakorlatban a jelentésben szereplő cégek közül egyiknél sem tapasztaltak 60 órás, vagy annál hosszabb munkahetet. Viszont mind a négy vállalatnál panaszkodtak az alkalmazottak a túlóra árban kifizetett túlórák elvesztése miatt.

A Flextronics esetében továbbá rengeteg panasz érkezett a szünetekkel kapcsolatban, melyeket nem tudnak teljes terjedelmükben kihasználni a dolgozók az üzemben végrehajtott biztonsági átvizsgálások miatt. Szintén a Flextronicsnál a legrövidebb a szünetek ideje a megvizsgált cégek közül, nincs elegendő idő enni és elmenni a mosdóba. Ennek ellenére még a Flextronics által biztosított összesen 30 percnyi szünet is megfelel a magyarországi munkaügyi törvény előírásainak, ugyanis az rendkívül rövid, mindössze 20 percnyi szünetet ír elő a nyolcórás műszakok esetében - olvasható a kutatásban.
A kutatás idején (2011 szeptembere és decembere között) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény volt érvényben. Ennek értelmében a munkaidőkeretet maximum egy évre lehet kiterjeszteni. Az új munkatörvénykönyvben ezt négy hónapban maximalizálták.


Alacsony munkabérek - létminimum alatt élő családok

A kutatás készítői a Foxconn esetében tapasztalták a legalacsonyabb kezdő fizetést (körülbelül a minimálbérnek felel meg), míg a Nokia adja a legnagyobb alapfizetést az operátorok számára. Szintén a Foxconnál hangzott el a legtöbb panasz az alacsony fizetések miatt. A Samsung és a Flextronics, a Foxconn és a Nokia között helyezkedik el az alapfizetések tekintetében.

A kutatás megállapításai szerint a legtöbb cég a létminimumot biztosító - 83 941 forint (294 euró) − vagy annál egy kicsit magasabb fizetést kínált az operátorok számára. Ez alól kivétel volt a Foxconn, ahol a kevés tapasztalattal rendelkező, illetve a tapasztalattal nem rendelkező operátorok a létminimumot biztosító bérnél kevesebbet kerestek. A kutatás megjegyzi, hogy a 83 941 forintos létminimum-szint egyszemélyes háztartások esetében érvényes. ("Ha a Központi Statisztikai Hivatal számításait alapul véve egy négyszemélyes (két keresővel és két gyermekkel rendelkező) háztartás létminimumát nézzük (243 429 forint, 853 euró), akkor megállapíthatjuk, hogy a négy megvizsgált vállalat közül még a legmagasabb fizetéssel rendelkező operátorok sem tudtak elegendő pénzt keresni a családjuk számára, még akkor sem, ha mindkét szülő dolgozott.") Megemlítik továbbá, hogy a legtöbb operátor a magyarországi termelési szektorban dolgozó fizikai munkások nettó átlagkereseténél (108 648 forint, 381 euró) kevesebbet visz haza havonta.

Egészség és biztonság - "hetente többször is ki kellett jönniük a mentőknek"

A jelentés megállapításai szerint a 12 órás műszakokat alkalmazó Samsung és Nokia esetében a dolgozóknak problémát okoz a teljes műszak idejéig tartó álló munkavégzés. A leggyakoribb problémák a szédülés, a hátfájás, a fáradtság, illetve a nappali és éjszakai műszakok közötti ritmusváltás okozta nehézségek. A Nokia már felkínálja az ülés lehetőségét is abban az esetben, ha valaki ezt kéri, illetve ennél a leghosszabbak a szünetek a kutatásban résztvevő vállalatok közül. A kutatás előtt néhány hónappal a Flextronicsnál addig alkalmazott 12 órás műszakokat 8 órás műszakokra cserélték. Különösen a 12 órás műszakok idején volt jellemző, hogy a helyi kórházból hetente többször is ki kellett jönniük a mentőknek, hogy a Flextronics üzemében rosszul lett, elájult, illetve a kimerülés, a magas vérnyomás vagy a stressz tüneteit mutató dolgozókat elvigyék - emeli ki a kutatás.

Ezek a problémák egyértelműen azt mutatják, hogy a munkakörülmények túlságosan megerőltetőek, és az egészségügyi és munkavédelmi eljárások nem megfelelőek - olvasható az összegzésben. A dolgozói rosszullétek hátterében a nagy munkaterhelés, a hosszú műszakok, az étkezésre és pihenésre elegendő időt nem biztosító rövid szünetek, illetve a középvezetés nem megfelelő bánásmódja (kiabálás, szidalmazások és fenyegetőzések) állhatnak. A megállapítások szerint a nyolcórás műszakok bevezetése óta javult a helyzet, és a mentőknek már nem kell olyan gyakran kijönniük az üzembe. A középvezetők által tanúsított rossz bánásmód kiemelt probléma a Flextronics üzemében, illetve a Samsungnál szintén panaszkodtak a szigorú fegyelemről és arról, hogy a termelési munka során tilos beszélgetni.

Kölcsönzött dolgozók - nagyobb állásbizonytalanság

A kölcsönzött munkások foglalkoztatottságának részaránya a vizsgált vállalatoknál



* Az arány (a kölcsönzött és állandó dolgozók százaléka az üzemben) erősen ingadozhat a csúcstermelési, illetve a köztük lévő időszakokban
** A VASAS Szakszervezeti Szövetség elmondása alapján a kölcsönzött dolgozók száma gyakran meghaladja az állandó alkalmazottak létszámát a zalaegerszegi üzemben.


A vizsgált vállalatoknál a kölcsönzött dolgozók részaránya átlagosan minimum 15 százalék. A csúcstermelés időszakaiban ez az arány akár 50-60 százalékra is emelkedhet. A Foxconnál foglalkoztatják arányaiban a legkevesebb kölcsönzött dolgozót a csúcstermelés időszakaiban, míg a Samsungnál a legtöbbet.

A kutatásban szereplő vállalatok esetében a bérek és béren kívüli juttatások kissé eltértek egymástól. Annak eredményeként, hogy a Foxconnál dolgozó ügynökségi munkások nem teljes időben (70 százalék) dolgoznak, így a fizetésük átlagosan 10 000 forinttal volt kevesebb, mint az állandó alkalmazásban lévő kollégáiké. Emellett a havi étkezési utalványok összege is kevesebb volt a kölcsönzött dolgozók esetében; 4000-6000 forint az állandó alkalmazottak havi 8000 forintos összegével szemben.

A Flextronicsnál eltérés volt tapasztalható az étkezési utalványok esetében (az ügynökségi dolgozók havonta 5000 forint értékben kaptak étkezési utalványt, míg az állandó alkalmazottként dolgozó munkatársaik 10 000 forint értékben), bár ez a különbség egyéves munkaviszony után eltűnik. A Nokiánál és a Foxconnál egyéves foglalkoztatás után az ügynökségi dolgozók fizetése megegyezett az állandó alkalmazottakéval. A kutatás idején érvényben lévő törvényi szabályozás értelmében ez kötelező volt.

Az összes üzem esetében az állásbizonytalanság a legnagyobb probléma az ügynökségi dolgozók számára - állapítja meg a kutatás. Ha van elég munka, akkor az ügynökségi dolgozókat behívják dolgozni, de ha kevesebb a piaci kereslet, vagy megrendeléseket törölnek, akkor nekik szólnak először, hogy maradjanak otthon, ezáltal pedig a keresetük csökken. Egyesek azzal érvelnek, hogy ez a fajta állásbizonytalanság az ügynökségen keresztül történő foglalkoztatás természetéből adódik, valamint az állásbiztonság nem a munkaerőt kölcsönző cég felelősségi körébe tartozik. Viszont az a cég felelőssége, hogy megpróbáljon stabil foglalkoztatást biztosítani a dolgozói számára, és hogy ne használjon túl sok kölcsönzött munkaerőt - teszik hozzá a kutatók.

Bizalmatlanok a dolgozók a szakszervezetekkel szemben

A kutatás megállapításai szerint mind a négy üzemben sok dolgozó rossz véleménnyel volt a szakszervezetekről. "Ez részben azért lehet így, mert a dolgozók történelmileg negatív érzéseket társítanak a szakszervezetekhez, mivel a szocialista időkben a Kommunista Párt felügyelte azokat, részben pedig azért, mert a munkások nem bíznak benne, hogy a szakszervezetek valóban képesek lennének változásokat elérni a magasabb bérekért és juttatásokért folytatott tárgyalások során" - olvasható a tanulmányban.

A legtöbb vállalatnál a dolgozók által leggyakrabban használt panasz-bejelentési mód az volt, amikor az őket közvetlenül felügyelő személyeket keresik meg. Ez alól kivételt jelentett a Flextronics, ahol a dolgozók ezt a lehetőséget nem említették. A kutatás eredményei alapján csak a Samsungnál fordul elő, hogy az üzemi tanácsot a dolgozók panaszainak kezelésére használják, illetve csak a Nokiánál, hogy a szakszervezetet használták erre a célra. Szintén a Nokia az egyetlen cég, ahol a dolgozók úgy látják, hogy a vállalat vezetőségét is megkereshetik a panaszaikkal. Általánosságban elmondható, hogy a négy üzemben a dolgozók kevesebb panaszkezelési mechanizmust ismertek, mint amennyit a cégek vezetősége felsorolt.

Társadalmilag felelős-e a vállalat, ha kihasználja a munkatörvénykönyv lehetőségeit?

A kutatás összegzésként megállapítja, hogy a magyarországi munkaügyi törvény tartalmaz néhány kivételes rendelkezést, amelyet úgy tűnik, arra terveztek, hogy elősegítse a munkaerő minél rugalmasabbá tételét. Ezért kapta a "A Flex szindróma" címet a jelentés. "Annak ellenére, hogy a jelentésben szereplő összes vállalat a magyarországi munkaügyi előírásoknak megfelelően működik, fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon cselekedhet-e társadalmilag felelősen egy vállalat, amikor hasznot húz a magyarországi szabályozás nyújtotta, a munkaerő rugalmasságát szolgáló lehetőségekből" - teszik fel a költői kérdést a jelentés készítői.

Fórumok nyomán
Az interneten nem egy fórumot találni, ahol a magyarországi Flextronics üzemek - főként a zalaegerszegi gyár - munkavállalói névtelenül, de erős közlésvággyal vallanak arról, hogy mit tapasztalnak mindennapi munkájuk során. Akadnak kivételnek, de a hozzászólók többsége meghökkentő tapasztalatokat "vetett papírra":

- "...az is igaz, hogy sokat van ott a mentő és szállítja kórházba az ott dolgozókat..."
- "...a férfi öltözőszekrényekből vagy ötven az öltöző elé van kitéve normális fűtés meg takarás nélkül, ahol férfiak és nők járnak fel és le a lépcsőn (ott vetkőzzél gatyára télen)..."
- "...szerintetek törvényes, hogy zárt egységen belül nincs mosdó? Kilépőért kell kuncsorogni, hogy kimehess a dolgodra, meg még a biztonsági kapun is át kell jutnod. Nem egy alkalom volt, hogy mire kiért volna az illető, késő volt...ha értitek. Hatalmas a fejetlenség... A mai nap mindkét szünetben mentő volt kint..."
- "...A sorokon 33 fok van. Nincs ivó víz, illetve meleg, de nagyon idő sincs rá, hogy oda menj inni, mert nem hagyhatod abba a munkát. Olyan hangnemben beszélnek az emberrel, ami már minősíthetetlen. Hiába vagy beteg, orvoshoz nem mehetsz, mert ha megteszed, kirúgnak. Ha gondod van, ne számíts segítségre..."
- "...Két szünet van, egy 10 és egy 20 perces, de a kaját egészben kell lenyelned, mert nem veszik figyelembe, hogy ha mész szünetre 5 perc legalább elmegy a sorba állásra. 5 perc toalett, és a maradék 10 percben egyél, de érj is vissza időben. Levegő nincs, ablak nincs..."
- "...Mit várhatunk a szakszervezettől? Egy olyan szervezettől, akinek a vezetői a cégtől kapják a fizetésüket. El tudod képzelni, hogy a dolgozók érdekében kiálljanak?!"
- "...a létszámleépítésbe bekerült emberek közül sokan csak akkor tudták meg, hogy felmondtak nekik mikor dolgozni jöttek és a kártya nem engedte be őket..."


Forrás: nyarimikulas.hu, geospace.hu


Ezek például: a munkaidő-keretes rendszer, az éves szinten maximálisan ledolgozható 200 munkaóra 250-re emelése, melyet az új munkaügyi törvény tesz lehetővé (ráadásul ez az érték 300 óráig is növelhető kollektív megállapodás esetében), a dolgozók szabadnapjainak kétharmada feletti rendelkezés, a diákok foglalkoztatása, melynek lehetőségét az új munkaügyi törvény vezette be, a rövid szünetek, melyeket a munkaügyi törvény lehetővé tesz, és az alacsony minimálbérek.

A MakeITfair a kutatás keretében ajánlásokat fogalmaz meg a vállalatok számára. Többek között arra "biztatja" a társaságokat, hogy ne kerüljék meg a túlórák kifizetését; hogy az etikai kódexüket emeljék a nemzetközi munkajogi és emberi jogi szabványok szintjére, ennek nyomán biztosítsák a megélhetést biztosító munkabérhez való jogot, az állásbiztonsághoz való jogot; valamint vizsgálják felül a 12 órás műszakok egészségügyi és munkabiztonsági kérdéseit, és indokolt esetben számolják fel a 12 órás műszakokat.

A szervezet a Magyar Kormány számára megfogalmazott ajánlások között említi többek között, hogy vizsgálják felül és értékeljék át a munkaidőkeret rendszerével kapcsolatos szabályozásokat és jogszabályokat; biztosítsák, hogy az egyesülés szabadságának, illetve a kollektív szerződések létrehozásának jogát tiszteletben tartsák az elektronikai termékeket gyártó vállalatok, továbbá hogy minden 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkahelyen megalakuljanak az üzemi tanácsok.

A makeITfair a fogyasztók számára azt ajánlja, hogy, ha új mobiltelefont vagy számítógépet vásárolnak, akkor kérdezzék meg, hogy hol gyártották azt, illetve hogy betartották-e a megfelelő társadalmi és környezetvédelmi szabványokat. Keressék a méltányos elektronikai termékeket.

A kutatás teljes terjedelemben itt érhető el: tudatosvasarlo.hu
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter