Nem sok esélyük van a kirúgott postásoknak

- Ilyen célért nem lehet sztrájkolni - vélte Sipos Márta munkajogász. Az fn.hu-nak elmondta: ha másodfokon mégis úgy határoz a bíróság, hogy jogszerű volt a sztrájk, akkor a Magyar Postát arra kötelezhetik, hogy visszavegye őket. Ám ha a dolgozó már nem szeretne náluk dolgozni, akkor a munkáltatónak fizetnie kell: az alkalmazottnak legalább 2, de legfeljebb 12 havi átlagkeresetét meg kell kapnia, plusz ezen felül visszamenőleg a bérét is. A munkajogász ez utóbbit tanácsolná a kirúgottaknak.

A sztrájkot 2009 decemberében azért hirdette meg a Kézbesítők Szakszervezete, hogy minden dolgozó egyszeri 100 ezer forintot kapjon a társaság által értékesített ingatlanok bevételéből. Az érdekképviselet a 2010. évi bérmegállapodást nem írta alá, ám ennek ellenére sem sztrájkolhattak, hiszen - mivel a reprezentatív szakszervezetek már aláírták - van a postának érvényes bérmegállapodása.

A szakszervezet felhívására 22-én mintegy 150, a következő napon pedig 100 kézbesítő nem vette fel a munkát annak ellenére, hogy a munkáltató több alkalommal is felhívta figyelmet a sztrájk jogalap nélküliségére - mondta Tomecskó Tamás, a posta szóvivője az MTI-nek. A Magyar Posta a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, kérve, hogy mondja ki a Kézbesítők Szakszervezete által megkezdett sztrájk jogellenességét.

29 embert rúgtak ki

A bíróság december 28-án kelt végzésében jogellenesnek ítélte a munkabeszüntetést. Emiatt 29 dolgozóját rendkívüli felmondással elküldte a munkáltató, míg a munkabeszüntetésében szintén részt vevő mintegy 120 dolgozót írásbeli figyelmeztetésben részesítette. A posta a döntést arányosnak és jogszerűnek tartja, emellett a közeljövőben kártérítési igénnyel is él a Kézbesítők Szakszervezete ellen, amelyben a kimutatható kár megtérítését követelik az érdekképviselettől.

A rendkívüli felmondással elküldött dolgozók is a munkaügyi bírósághoz fordulnak. Lédeczy Lambert, a Kézbesítők Szakszervezetének szintén elbocsátott szegedi alelnöke elmondta, elsietett lépésnek tartják a felmondásokat, mivel a Fővárosi Munkaügyi Bíróság december 28-án, csak első fokon és nem jogerősen állapította meg a munkabeszüntetés jogellenességét, ami ellen az érintettek fellebbeztek.

A Liga Szakszervezetek támogatását ajánlotta fel a postásoknak, és felhívta a figyelmet: hasonló esetbe már előfordult, hogy a munkavállaló javára döntött a bíróság.