Nem tudni, hogy mi lesz a cafetéria sorsa

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke arról beszélt a Magyar Időknek: a kormány megfontolta a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontját, ráadásul önkormányzati képviselői javaslatok is érkeztek a kafetériarendszer bizonyos elemeinek megtartására. Az érdekképviseletek kérik, hogy tartsák meg az utazási, a mobilitási, a lakhatási, az iskolakezdési, a diák- és lakáshitel-törlesztési, valamint az öngondoskodást segítő béren kívüli juttatási elemek adókedvezményét.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint az érdekképviseletek tájékoztatást kaptak a szociális hozzájárulási adó csökkentésének lépéseiről. A munkaadói teher abban az esetben csökkenhet januártól, ha a reálkereset-növekedés bőven meghaladja a 10 százalék feletti szintet az év nagy részében, vagy a bérmegállapodásban foglaltakat valamilyen formában ősszel újratárgyalják.

Az elnök ugyanakkor kedvezőnek nevezte, hogy a tehercsökkentéshez szükséges feltételek egyike, hogy az adott negyedévhez viszonyítják a hatszázalékos reálkereset-emelkedést, mivel ez a munkaadókra nyomásgyakorlást jelent a béremelések folytatásának érdekében. A munkaadói oldal kifogásolta ugyanakkor, hogy a minimálbérek emelése januártól esedékes, ám a tehercsökkentést csak júliustól tudják érvényesíteni.

A kormány megerősítette, hogy a feltételek teljesülése, tehát a negyedévenkénti hatszázalékos reálkereset-növekedés esetén 2022-ig összesen négyszer csökken 2-2 százalékponttal a járulék, bizonyos feltételek teljesülése esetén pedig további évi 0,5 százalékpontos mérséklés is jöhet.

Magyar Idők