Nem valódi lehetőség a közmunka

Az, hogy az idén sikerült bérajánlást elfogadni, azt mutatja, hogy mind a munkaadók, mind a szakszervezetek szerint szükség van az ajánlásra. A szakszervezeteknek ennek érdekében kompromisszumkészebbnek kellett lenniük a kötelező bérelemek tekintetében a jövő évi béreket meghatározó tárgyalásokon - mondta el Pataky Péter.

2013-ra a kötelező bérelemeket más külső feltételrendszerben határozták meg, mint ami végül bekövetkezett; szerencsésen alakult az infláció, ami a várt 5,4 százalék helyett jóval lejjebb ment, így bizonyos jövedelmi kategóriákban "talán érezhető reálkereset-emelkedés volt". Hozzáfűzte: igazán érzékelhető emelkedéshez egy 3-4 százalékos reálpozíció javulás szükséges.

A magyarországi kereseti viszonyokkal az MSZSZ továbbra sem elégedett, úgy vélik, az egykulcsos adórendszer miatt nőttek a jövedelemkülönbségek az alacsony és magas keresetűek között, és bár utóbbiak az igazi nyertesek, az MSZSZ tagsági köréből nagyon kevesen tartoznak ebbe a kategóriába.

Pataky Péter kiemelte, hogy az új Munka törvénykönyve hatálya alatt 2013 volt az első teljes év, amely bebizonyította, hogy bár a változások általánosságban nem okoztak keresetcsökkenést, de vannak olyan területek, ahol a munkáltatók éltek azzal a lehetőséggel, hogy az új Mt. alapján - például a munkaszervezéssel kapcsolatos új szabályrendszer, a pótlékok új rendszere, vagy az átlagkereset számítás megváltozása miatt - többet lehet dolgoztatni olcsóbban. Kemény tárgyalásokkal ugyanakkor a szakszervezetek sok helyütt elérték azt, hogy a kollektív szerződés segítségével ellensúlyozzák ezt a hatást, és ne csökkenjenek a keresetek - hangsúlyozta.

Több kritikájukat fenntartják az Mt.-vel kapcsolatban, és bíznak abban, hogy jövőre lesz lehetőség néhány pont korrigálására. Példaként említette a köztulajdonú társaságokra vonatkozó diszkriminatív szabályozás megszüntetését, valamint a szabadság kiadását. Kifejtette: a szabadság arra van, hogy a dolgozó elmenjen pihenni, erre pedig kevés az a munkáltatói kötelezettség, hogy egyszer egybefüggő 14 naptári napot kell biztosítani. "A szabadság nem arra van, hogy a munkaadó a munkaszervezési problémáit ezzel oldja meg" - fogalmazott.

Pataky Péter szerint ezen kívül úgy kellene módosítani az Mt.-t, hogy a munkáltató javára csak kollektív megállapodással lehessen eltérni a törvénytől, egyénivel ne.

Az MSZSZ elnöke szerint a foglalkoztatási strukturális problémákban továbbra sincs javulás, a munkavállalók számára valódi megélhetést biztosító, közterhet viselő, teljes munkaidős munkahelyek száma nem nőtt, vagy csak minimálisan. "Statisztikát lehet javítani" részmunkaidős, illetve közfoglalkoztatással, ugyanakkor az lenne a fontos a szakszervezetek számára is, hogy a valódi, adófizető foglalkoztatás nőjön, és ebben nem áll jól Magyarország - mondta.

Úgy vélte, bár a közmunka átmeneti válságkezelő technikának alkalmas, de nem látszik annak lehetősége, hogy ebből valódi, munkaerő-piaci foglalkoztatás legyen. A közmunkát Pataky Péter szerint kombinálni kell a képzéssel, de nem mindegy milyennel.

Pataky Péter kifejtette: sok "helyi trauma" volt 2013-ban, így például tömeges létszámleépítések voltak az elektronikai iparban. Ez az ágazat "hektikus", a megrendelésektől függő szektor, és ha nincs megrendelés több ezer embert el lehet küldeni, ami lokális munkaerő-piaci problémákat okoz. Az élelmiszeripar helyzete sem javult az idén, gondok vannak a baromfifeldolgozás és a húsipar területén - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a gazdákra, hanem a mezőgazdaságban dolgozó munkavállalókra is figyelni kellene; nekik is nehéz évük volt, ráadásul ők a jövedelmi statisztika alján helyezkednek el. A szakszervezeti vezető szerint a szociális területen is tarthatatlan a helyzet, az ott dolgozók rendkívül rossz jövedelmi helyzetben vannak évek óta, és nincs is kilátásuk a helyzet megváltozására, ugyanakkor reméli, hogy a sztrájktárgyalások eredményre vezetnek.