kapubanner for mobile

Nem volt átütő az elmúlt 20 év bérnövekedése Magyarországon

A magyar bérnövekedés unió-szerte sem tekinthető kiemelkedőnek - derül ki a G7.hu cikkéből, mely az elmúlt két évtized béremelkedéseit vizsgálta.

béremelkedés-

A G7.hu a választások előtti tematikus sorozatában ezúttal azt vizsgálta, hogyan nőttek a bérek az elmúlt 20 évben. A cikk szerint ugyan valóban látványos a 2010-es évek közepén felgyorsult béremelkedés, ám a válsággal kifulladt, a következő évtized elején pedig csak lassan vett újra lendületet. A kimutatások szerint a javuló bérkörülmények nem ugyanúgy érték a magyarokat. Az elétéréseket decilisenként, azaz jövedelmi tizedenként vizsgálják. A lakosságot tíz csoportba osztják a jövedelme alapján: az egyes csoport a társadalom legkevesebb, a tízes csoport pedig a legtöbb pénzből élő 10 százalékát jelenti.

A grafikonon látható, hogy míg a 2008-ban indult világgazdasági válság előtt az alacsonyabb jövedelmű háztartások léptek gyorsabban előre, addig a 2010-es években a jobban keresők jövedelme gyarapodott nagyobb ütemben. Megfigyelhető, hogy az egyes jövedelmi tizedek teljesítménye között a korábbiaknál nagyobb volt a különbség ebben az időszakban. 

bérek

A reálbérekben is sikerült fejlődni, tehát a magasabb fizetésekből több terméket, szolgáltatást tudtak vásárolni az emberek, bár ennek mértéke a régiós szomszédokhoz viszonyítva nem kiemelkedő: Csehországban és Lengyelországban főleg a jobb módú gazdasági rétegek életszínvonala sokkal meredekebben javult, mint Magyarországon.

A magyar bérnövekedés az Unióban semm számít kiemelkedőnek. Az elmúlt időszakban a magyar lakosság felső harmada tudott feljebb lépni az európai jövedelmi rangsorokon, így a leggazdagabb magyarok jellemzően az olasz és spanyol középső rétegeket előzték meg. A többi réteg helyzete nem változott érdemben a jövedelmi ranglétrán. 

A jobban keresők számára kedvező adó- és családpolitika, az alacsony hozzáadott értéket teremtő munkahelyek támogatása, a közmunkaprogram, az oktatás vitatott reformjai és a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékvesztése is az ellen hatott, hogy a  kevésbé tehetős rétegek előrébb lépjenek európai szinten. A magyar jövedelmek értékén rontott a forint euróhoz viszonyított 14 éve tartó töretlen gyengülése is.

 

G7.hu

fotó: unsplash

  • 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.info button Részletek ticket button Jegyek