kapubanner for mobile

Nem volt átütő az elmúlt 20 év bérnövekedése Magyarországon

A magyar bérnövekedés unió-szerte sem tekinthető kiemelkedőnek - derül ki a G7.hu cikkéből, mely az elmúlt két évtized béremelkedéseit vizsgálta.

béremelkedés-

A G7.hu a választások előtti tematikus sorozatában ezúttal azt vizsgálta, hogyan nőttek a bérek az elmúlt 20 évben. A cikk szerint ugyan valóban látványos a 2010-es évek közepén felgyorsult béremelkedés, ám a válsággal kifulladt, a következő évtized elején pedig csak lassan vett újra lendületet. A kimutatások szerint a javuló bérkörülmények nem ugyanúgy érték a magyarokat. Az elétéréseket decilisenként, azaz jövedelmi tizedenként vizsgálják. A lakosságot tíz csoportba osztják a jövedelme alapján: az egyes csoport a társadalom legkevesebb, a tízes csoport pedig a legtöbb pénzből élő 10 százalékát jelenti.

A grafikonon látható, hogy míg a 2008-ban indult világgazdasági válság előtt az alacsonyabb jövedelmű háztartások léptek gyorsabban előre, addig a 2010-es években a jobban keresők jövedelme gyarapodott nagyobb ütemben. Megfigyelhető, hogy az egyes jövedelmi tizedek teljesítménye között a korábbiaknál nagyobb volt a különbség ebben az időszakban. 

bérek

A reálbérekben is sikerült fejlődni, tehát a magasabb fizetésekből több terméket, szolgáltatást tudtak vásárolni az emberek, bár ennek mértéke a régiós szomszédokhoz viszonyítva nem kiemelkedő: Csehországban és Lengyelországban főleg a jobb módú gazdasági rétegek életszínvonala sokkal meredekebben javult, mint Magyarországon.

A magyar bérnövekedés az Unióban semm számít kiemelkedőnek. Az elmúlt időszakban a magyar lakosság felső harmada tudott feljebb lépni az európai jövedelmi rangsorokon, így a leggazdagabb magyarok jellemzően az olasz és spanyol középső rétegeket előzték meg. A többi réteg helyzete nem változott érdemben a jövedelmi ranglétrán. 

A jobban keresők számára kedvező adó- és családpolitika, az alacsony hozzáadott értéket teremtő munkahelyek támogatása, a közmunkaprogram, az oktatás vitatott reformjai és a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékvesztése is az ellen hatott, hogy a  kevésbé tehetős rétegek előrébb lépjenek európai szinten. A magyar jövedelmek értékén rontott a forint euróhoz viszonyított 14 éve tartó töretlen gyengülése is.

 

G7.hu

fotó: unsplash

  • 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Nincs több pénz nyaralásra – mégsem maradnak otthon a magyarok

A magyarok idén átlagosan nem költenek többet nyaralásra, mint tavaly, mégsem csökkent az utazási kedv. Sőt: egyre többen terveznek külföldi utat,... Teljes cikk

Ki jár jól az EU-ban? Íme az órabérek, amik mindent elárulnak

Óriási különbségek jellemzik az EU munkaerőköltségeit: míg az átlag közel 35 euró (kb. 14 000 Ft) óránként, a skála 12 (kb. 4 800 Ft) és 57... Teljes cikk

840 ezer forint az átlagbér – de van egy csavar a számok mögött

2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó... Teljes cikk