Nemcsak magas bérrel, hanem jó munkahelyi légkörrel tartható meg a tehetség

A munkaerő megtartás és bevonzás kommunikációs lehetőségei

Merőben új helyzettel szembesülnek mostanában bizonyos szektorokban működő vállalatok döntéshozói: korábban nem tapasztalt erős alkupozíció tapasztalható a munkavállalók oldalán, és ezzel egyre intenzívebben élnek is.

Mi is történik? Kettős nyomás alá kerültek a munkaadók. Egyrészről kiszáradóban van a munkaerőpiac részben strukturális eltolódások, részben demográfiai okok, és nem kis részben a nyugati munkaerőpiac elszívó hatása következtében. Másrészről nem csökkenő szigorral kellene tartani az adott költségkereteket, termelni a profitot, miközben egyre több pénzt kénytelenek munkabérekre fordítani, hogy legalább csökkenteni tudják a fluktuációt.

Hogyan lehetünk úrrá ezen a helyzeten? Általános megoldás nyilvánvalóan nincsen, hiszen iparáganként, sőt, régiónként is más és más lehet a helyzet. Mégis megfogalmazhatók olyan összefüggések, amelyek megértésével és a megfelelő válaszlépésekkel enyhíthetők a tünetek.

Kutatások bizonyítják, hogy a vállalati kollektívák önmagukban is igen jelentős összetartó erővel bírnak. Szeretünk kellemes hangulatban dolgozni, közösségben lenni, kommunikálni, hiszen az ember társas lény. A vállalatok működési folyamatai bizony viszonylag kevés esetben vannak erre tekintettel, hiszen a végső cél a hatékony gazdálkodás, az értékteremtés, amelynek alapelemei a technokrata megközelítés szerint a technológia, a folyamatok, a know-how, az értékesítés. Ám mivel ezek az emberi erőforrásra épülnek, minőségükre komoly hatással van a légkör, a hangulat, a cégkultúra. Ahol jobb a légkör, ott kimutathatóan jobb a teljesítmény is.

Munkaerőbőség idején a munkáltatók megválaszthatják, kit emelnek be, tartanak bent a rendszerben, és kit cserélnek le. Ám ha munkaerőhiány alakul ki, gyökeresen változik a helyzet: a vállalatok vezetői számára üzletileg kritikussá válik a munkaerő mennyiségi és minőségi rendelkezésre állása. És itt merül föl a kérdés: hogyan tudom gazdaságosan, hatékonyan bevonzani és megtartani a munkatársakat? A béremelésen kívül, amely minden esetben korlátos, ráadásul csak ideig-óráig hat motiválóan, milyen eszközhöz nyúlhatok még?

A válasz: a kommunikáció. A kommunikáció ugyanis az a közeg, amely egy közösséget, vállalatot összetart, működtet. Az információ áramlása alapvető kihatással van az eredményességre: ha áramvonalas, ha érdemi, ha jól strukturált, ha szakszerű, ha megfelelősen csatornázott, akkor a munkakommunikáció révén munícióhoz jut az értékteremtési folyamat minden szereplője, és a magánbeszélgetések nem veszik el az energiát és a figyelmet a lényegről. Mindez a közösségben a kellemes érzéseket erősítik, amiért jó ott dolgozni, amit akár több pénzért sem cserélnénk el.

Ha viszont a kommunikáció nem szakszerű, ha eseti, ha nem tölti be áramoltatási funkcióját, akkor kialakulnak azok az informális csatornák, spontán kanyargó medrek, amelyek szépen lassan dominánssá válnak, és amelyek jellegüknél fogva kevésbé lesznek hitelesek, pontosak, ezáltal az információ átadás uralása válik lehetetlenné. Ennek következménye pedig a vezetők és a vezetettek szétcsúszása, a hangulat romlása, a morál gyengülése, és az elvágyódás erősödése.

Ma már léteznek olyan kommunikációs modellek, amelyek segítenek visszatalálni a megfelelő struktúrákhoz, amelyek automatizálnak, így mérhetővé, kiszámíthatóvá tesznek bizonyos elemeket, illetve amelyek segítenek a menedzsmentnek a kommunikációt valódi hozzáadott értékként, fenntarthatóan üzemeltetni.

A tét ma nem kicsi: az üzlet, a működés folytonosságának biztosítása költséghatékony módon.

Mezriczky László
Vállalati kommunikációs szakértő
Az Ispiro Consulting ügyvezetője