Nemcsak viheti, hozhatja is a pénzt a HR

A Policy Agenda nemrég közzétett felmérése szerint a magyar cégvezetők fele adott be az elmúlt három évben valamilyen pályázatot beruházásaik, fejlesztéseik megvalósítására. A pályázati pénzekből pedig leginkább vállalati innovációt, ingatlan-fejlesztést igyekeztek megvalósítani, illetve képzésekre, energetikai fejlesztésre költöttek. Míg a pályázó cégek 74 százaléka korábban el is nyert valamilyen pályázatot, ma pesszimisták a cégvezetők a pályázati pénzek igénybevételének jövő évi esélyeivel kapcsolatban: 50 százalékuk szerint semmi, vagy csak kis esélyük lenne ily módon fejlesztési forrásokhoz jutni. A felmérés szerint viszont a kkv-szektor szereplői nagyobb arányban tervezik pályázati források igénybevételét, mint az elmúlt három évben.

A jelenlegi gazdasági helyzetben, saját, belső források híján, nincs is más út, mint pályázni, mind a vállalkozásoknak, mind Magyarországnak - hangsúlyozta a HR Portálnak Pablényi Attila, a DFT-Hungária ügyvezetője. A szakember úgy látja, míg öt évvel ezelőtt gondot jelentett pályázni, azóta a vállalatok ezt megtanulták, és hozzá is szoktak. Ehhez segítséget is kérnek, tízből kilenc cég ugyanis külső pályázatírót választ. A Policy Agenda felmérése is azt tükrözi, hogy a sikertelenségért ma már kevésbé a rosszul elkészített pályázatokat lehet okolni (a cégvezetők mindössze nyolc százaléka hivatkozott erre a kudarc okaként), a többség inkább külső okokban látja a problémát. Minden második cég a pályázat elbírálásának a cég szempontjából kedvezőtlen folyamatot, a bírálat során alkalmazott kedvezőtlen megkülönböztetést nevezte meg, de akadt, aki az ország vagy az iparág kedvezőtlen helyzetével magyarázta a sikertelenséget, míg 12 százalékuk a versenytársak jobb lehetőségeiben találta meg az okot.

Mindezt levetítve a HR területére, nem túl biztató képet kapunk. A kínálkozó forrásokat ugyanis a 2010-es Országos HR Benchmark Kutatás alapján a HR-esek sokszor hagyják elveszni. Az elmúlt években sem a szakképzési, sem az innovációs hozzájárulás adta lehetőségeket nem aknázták ki, 80 százalékuk pedig HR tevékenységet támogató pályázaton sem indult még. A 2010-es felmérés szerint 68 százalékuk nem is tervezi ezt, annak ellenére, hogy ráhatása lenne ezen összegek felhasználására.

Pedig ezek a pályázatok jelentős forrásokat jelentenének a vállalatoknak. Pablényi Attila tájékoztatása szerint az elmúlt hetekben kiírt pályázatok iránt elsősorban a nagyvállalatok körében kiugróan magas az érdeklődés, ami a szakképzési hozzájárulás változásainak is betudható. Ugyanakkor a középvállalkozások, valamint a mikro- és kisvállalkozások számára is vannak "kihagyhatatlan" lehetőségek - jelezte az ügyvezető. Mint mondta, ez azért jó hír, mert korábban a kisebb vállalkozások technikai okok miatt nem tudtak igénybe venni érdemi forrásokat (például ha egy képző intézmény 10-12 fő alatt nem indította el a képzését, akkor egy nyolcfős mikrovállalkozás csak speciális helyzetekben tudott indulni a pályázaton). Az elmúlt években egyébként a vállalatirányítási szoftverek bevezetését, képzéseket és a munkahelyi egészségfejlesztést támogató pályázatok voltak a legnépszerűbbek.

HR területet érintő legfontosabb pályázatok

A munkavállalók képzése 2012-től már nem finanszírozható a szakképzési hozzájárulás terhére, ennek alternatíváját jelentheti a TÁMOP 2.1.3. pályázat, amelynek kerete 21 milliárd forint. Az ügyvezető szerint azonban nem lehet biztosan kijelenteni, hogy aki élt a szakképzési hozzájárulással, az ezen a pályázaton is indulni fog. - Egy uniós pályázat kötelezettségekkel, például jelentős mennyiségű dokumentációval jár, a kifizetések is más metódusban történnek, hiszen a legtöbb pályázat utófinanszírozású. Ahhoz, hogy egy cég indulni tudjon, széleskörű információra van szüksége - fogalmazott Pablényi Attila.

Hozzátette: a mostani kiírásnak kedvezőek a feltételei, mivel a pályázó vállalatnak már nem a teljes dolgozói létszámot kell megtartania, hanem a képzésben résztvevők 60 százalékát, ami jelentős könnyebbséget jelent a korábbiakhoz képest.

A másik tipikusan HR területet támogató pályázat, a TÁMOP 6.1.2, amely az egészségre nevelést, szemléletformálást hivatott elősegíteni. Ennek keretében családi napok, egészségnapok rendezésére, életmódprogramok bevezetésére pályázhatnak a vállalatok. Pablényi Attila szerint ennek a pályázatnak az az egyik problémája, hogy csak az úgynevezett konvergencia régióban található cégek indulhatnak rajta, illetve olyan cég, amelyiknek van vidéki fióktelepe. A vállalkozások 2012. március 1-8., míg civil szervezetek és önkormányzatok 2012. május 15-31-e között nyújthatnak be pályázatot.

Újdonság viszont a TÁMOP 2.4.5 pályázat, ami a rugalmas munkahelyek kialakítását, a munkaidő hatékonyabbá tételét, a munkakörök racionalizálását, a munkafolyamatok hatékonyságát célozza meg. Erre a pályázatra már az 50 fő alatti vállalkozások is jelentkezhetnek, de akár egy mikrovállalkozás is tud élni vele. Április 1-jétől május 1-jéig lehet rá pályázni - emelte ki a DFT-Hungária ügyvezetője.

Így lehet még forráshoz jutni

Nemcsak a szakképzési hozzájárulás átalakítása nehezíti a cégek életét, a kötelező béremelés is jelentős terhet ró rájuk, ezért érdemes szem előtt tartani az ezzel, valamint a munkahelymegőrzéssel, beruházásokkal kapcsolatos lehetőségeket is.

Márciustól például vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, amelyeknek gondot jelent az öt százalékos béremelés végrehajtása; a kormány 21 milliárd forintot különített el erre a célra. A pályázónak vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést minden munkavállalójánál végrehajtja, valamint azt, hogy 2012-ben legalább megtartja - vagyis nem csökkenti - dolgozóinak létszámát.

A mikro-, kis- és középvállalatok munkahelyteremtési képességét ösztönzi a GOP-2012-2.2.4 kódszámú pályázati kiírás, amellyel a pályázók új munkavállalók foglalkoztatására igényelhetnek támogatást. A pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 1 millió, maximum 10 millió forint. Az elnyerhető támogatás mértéke maximum az összes elszámolható költség 50 százaléka. A pályázatokat 2012. április 16-tól 2012. december 31-ig lehet beadni.

Emellett központi munkahelymegőrző program is indult, amelynek keretében február 14-étől június 30-áig vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni. A tárca 500 millió forint erejéig vissza nem térítendő támogatást nyújt, a munkahelyek megőrzésére a munkaügyi központok pályázhatnak. A támogatást csak azok a munkaadók kaphatják meg, amelyek az elvárt béremelést valamennyi munkavállalónál végrehajtották. Támogatást kaphatnak a legalább 50 főt, hátrányos térségben legalább 25 főt foglalkoztatók legfeljebb hat hónapra a létszámleépítés megelőzésére. A program keretében nyújtható munkahelymegőrző támogatás havi mértéke munkavállalónként a kötelező legkisebb minimálbér 120 százaléka lehet, amely 2012-ben 111.600 forint.

Sajtóhírek szerint a közeljövőben további pályázatok megjelenésére lehet számítani, egyebek között egy 11,7 milliárd forint keretösszegű, megváltozott munkaképességűek rehabilitációját segítő pályázatot írnak ki, emellett 900 millió forintot osztanak szét munkahelyek megtartására, bővítésére hazai állami, önkormányzati és magáncégek között, továbbá egy 4,7 milliárd forintos európai uniós forrás is rendelkezésre áll majd magáncégek munkahelyteremtéséhez, dolgozók oktatásához, képzéséhez.

Sokat nyerhet az is, aki okosan foglalkoztat

Nemcsak pályázatokból lehet azonban forrásokat előteremteni, járulékkedvezményekkel is több maradhat a büdzsében, például ha Start kártyásokat foglalkoztat a vállalat. A Start kártya a pályakezdőket támogatja, míg a Start Plusz kártya a kismamák elhelyezkedését segíti: az alkalmazás első évében a bruttó munkabér 10, a második évében pedig a 20 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli csak a munkáltatót. A Start Extra kártya az idősebbek elhelyezkedését ösztönzi, ebben az esetben az első évben a munkáltatónak nem kell járulékot fizetnie, míg a második évben a meghatározott keresethatárig havonta a bruttó fizetés 10 százaléka után kell fizetni. Akik pedig a leghátrányosabb helyzetű régiókban élőket alkalmazzák, azok a kártya érvényességi idejének lejárta utáni egy évben is jogosultak járulékkedvezmény igénybevételére.

Érdemes figyelniük a munkáltatóknak a részmunkaidős kedvezményre is, amelyet a munkába visszatérő anyák alkalmazásának támogatására vezettek be tavaly januárban. A kedvezmény feltétele, hogy a munkáltató a gyermekgondozási szabadságról visszatérő szülő munkakörét megossza. A megosztott munkakörben dolgozók csak heti 20 órát dolgozhatnak, ezért cserébe a 27 százalékos tb-járulék helyett csak 20 százalékot kell befizetni utánuk az államkasszába.
A Karrier Híd Program keretében pedig az a munkáltató, aki közszférából elbocsátottat alkalmaz, a minimálbér értékének kétszereséig 50 százalékos járulékkedvezményt kaphat.