Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 5 éve

Szakik és duális képzés - mit hoz a jövő?

Munkaerőhiány sok területen most van, az oktatási rendszer pedig talán évek múlva tudja „kitermelni” az utánpótlást. Egy folyamat elkezdődött, például a duális képzési rendszerek meghonosításával, a megvalósításban azonban akadnak zökkenők. Természetesen vannak cégek, különösen a nyugati határ mentén, amik már nem tehetnek mást, mint követik az osztrák béreket, ha meg akarják tartani szakembereiket. A témáról szervezett - a párbeszéd megindulását is serkentő - kerekasztal-beszélgetést a Joint Venture Szövetség HR Klubja.

A középfokú képzések sorában jelenleg a legnépszerűbb a targoncavezető képzés, 64 ezren tanulják ezt a szakmát, míg emelőgép-kezelőből 43 ezer, eladóból pedig 33 ezer kerül a munkaerőpiacra, ha elvégzik az iskolát - sorakoztatta az adatokat Vojtek Endre, coach, menedzser és adószakértő, aki a „vitaindítót” tartotta. Ahogy azt is elmondta, hogy egyes szakterületeken akkora a hiány, hogy például vízgépészetben szerzett végzettséggel egy szakember 2017-ben 340 szabad állásból válogathat majd, egy kerékpárszerelő 328, az OKJ-s képzések közül az egyik legnépszerűbbnek számító lakatos 274, míg egy hegesztő 244 üres álláshely közül mazsolázhat. Bár sokat halljuk, hogy a kiskereskedelemben sincs elég munkaerő, ott azért nem akkora a hiány mértéke, mint a fent említett szakmákban. Egy eladó átlagosan két szabad állás közül választhat.

A duális képzésnek nagy hagyományai vannak Németországban, Ausztriában és Svájcban is, ahol erre egy komoly háttérintézmény-rendszer épült fel. Magyarország ebből a mintából próbál meríteni a szakképzési rendszer felépítésekor, azonban az eredményes munka ezen a téren valószínűleg nem években, hanem évtizedekben mérhető majd. Kérdés, hányszor lesz még ez alatt újratervezése a rendszernek. A 90-es évek előtt tanműhelyek álltak rendelkezésre az állami vállaltoknál, ahol a szakmunkástanulók, szakközépiskolások megkaphatták a képzés gyakorlati részét. Az elmúlt évtizedekben azonban ezek a műhelyek leépültek és a képzésben a hangsúly az elmélet felé tolódott.

A képzési rendszer legutóbbi átalakításával ez utóbbi hangsúlyokat kívánták megfordítani. A vállalatok (most már nagyrészt magáncégek) és a kamarák szerepét újra megnövelni. De néhány pillanatra még maradjunk a számoknál, jelenleg 1437 vállalat 39 200 tanulónak biztosít képzési helyet. Ezek közül is legtöbbet 1210 főnek a BKV, 1200-nak pedig az Audi Hungária és az Audi Akadémia. Meglepő módon azonban a képzési helyek nagy részét nem nagyvállalatok, hanem 30 fő körüli vagy még ennél is kisebb cégek biztosítják. Igaz nem 1200, hanem csak néhány tanulónak tudnak egyszerre lehetőséget adni. A képzésre jogosultak száma összesen 78 ezer fő.

Azonban a váltás nem mindenütt zökkenőmentes, hiszen új kritériumoknak kell megfelelni, más kompetenciákat kell építeni. Ahogy a beszélgetés folyamán később kiderült vannak olyan szakmák, ahol nincs szükség tömegekre, így nincs is rá képzés, pedig szükség lenne szakemberekre; másutt hiányzik a modern eszközpark; de az egyik legkomolyabb gond, amit több cég, vállalkozás képviselője is megfogalmazott, a szakmunka presztízsével van, mely természetesen anyagi megbecsülésével is összefügg. Mint a beszélgetés résztvevői elmondták, manapság már nem csak a nyugati bérekkel, hanem a szomszédos országok fizetéseivel is versenybe kell szállniuk, mert ott is magasabb béreket fizetnek a szakembereknek.

A munkabérre rakódó járulékok csökkentésének igénye is felmerült, ami a kormányzati kommunikációban is egyre többször előkerül mint lehetőség a bérek emelésének, a munkaerő magtartásának alternatívájaként. Középfokú szakképzést igénylő szakmák közül a fluidum (földgáz, kőolaj) kitermelő keres a statisztikák szerint a legjobban, átlagosan bruttó 258 ezer forintot. A listában utána a nyomástároló-edény gépész következik, majd a távközlés és hálózatkezelési szerelő, a felvonószerelő és az ipari üveges. De van olyan Szombathelyi cég, amely műszerészeinek, villanyszerelőinek már bruttó 3-4 ezer forintos bért fizet, akkora a verseny a határ menti területeken a munkaerőért.

A továbbképzés is kardinális kérdés, hiszen ha másként nem megy, ezt gyakran a cégeknek saját kezükbe kell venniük, ha megoldást akarnak a munkaerőhiányra. (Több közelmúltbeli felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalok számára fontos vonzerőt jelent egy vállalatnál, ha megadják a képzés, így a karrierben előrejutás lehetőségét. )

Ahogy mint mondták, az is egyfajta megoldást jelenthetne, ha a munkaidő egy része kifejezetten képzésre lenne szánva, amelyek egy része a leszakadó térségekbe, illetve a munkaerőpiacon hátránnyal induló rétegnél kifejezetten a munkába történő integrációról is szólhatna. Hiszen a tapasztalatok szerint sokan vannak, akik a nyolc általánost sem fejezik be vagy a 16 évesen az oktatási rendszerből kikerülőkkel kapcsolatban gyakran probléma van a munkához való hozzáállással. A pályaorientáció hiányát is problémának látták beszélgetés résztvevői. Különösen, hogy ez a kérdés kikerült a középiskolából. Az általános iskolákba pedig ahová bevitték még túl korai, hiszen egy 10 év körüli gyerekkel elég nehézkes valóban érdemben a pályaválasztásról beszélni. Illetve ebben a korban a személyiség mérése sem igazán hiteles, hiszen egy ekkora gyerek még nagyon sokat változik.

Egyik lehetséges kormányzati segítségként azt említették, hogy teremtsék meg újra a szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének lehetőségét. Az idősebb emberek képzési lehetőségeinek bővítését, valamint a nyugdíj mellett szerezhető jövedelem problematikáját. A bürokrácia ebben a szférában is probléma. A követelményrendszerek, modulok kialakítása szétaprózódik több minisztérium és államtitkárság között. A szakképzés ellenőrzése például törvényileg a Kereskedelmi és Iparkamaránál van, amely ugyanakkor a cégek érdekképviselete is egyben, azoké a cégeké, amelyek magát a képzést végzik.
A JVSZ célja, hogy a párbeszéd lehetőségét kibővítse a témában és eljuttassa az érintettek észrevételeit az illetékes kormányzati szerveknek.


  • 2022.02.01Munkaügyi adatvédelem (GDPR HR-eseknek) Blended képzésünk során a tananyag általános elméleti részét, mely tartalmazza az alapfogalmak, jogalapok és törvények összefoglalását először e-learning videó formában sajátíthatja el. A videó megtekintése után egy fél napos konzultáció keretein belül, feldolgozásra kerül a tananyag további része, melyet online vagy tantermi formában hirdetünk meg. Részletek Jegyek
  • 2022.02.04Sikeres évem lesz! Csoportos coaching az eredményes évért 2022 első heteit éljük. Álmodozunk és tervezgetünk; mi mindent akarunk megvalósítani az idén? Aztán elröppennek a hetek és a hónapok, és azt vesszük észre, hogy sehol sem tartunk ezekkel a tervekkel. Ilyekor elgondolkodunk: hogy lesz ebből sikeres év?! Lehet, hogy veled is megtörtént már ez. Ha azt akarod, hogy az idén másképp legyen, érdemes felkészülni rá! Jelentkezz az eseményre, ahol eszközöket és inspirációt kapsz a tudatos évtervezéshez! Találkozunk? Részletek Jegyek
  • 2022.03.073 Hetes Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. A képzés 3 héten keresztül, 2 hétköznap este valósul meg. Igény esetén 3 munkanapra is szervezhető. Részletek Jegyek
  • 2022.04.22BEMUTATKOZIK A teamwork2022 Képzelj el egy olyan kétnapos csapatépítő képzést, amely minden részletében a Te vállalati csapatodról szól. Jelentkezzetek az ország első csapatépítő eseményére, amelyre háromfős vállalati csapatokat várunk! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Több mint ezer zöld óvoda és 150 ökoiskola működik az országban

Idén is közoktatási intézmények százait vonta be állandó környezeti nevelési programjaiba és különböző pályázataiba az Agrárminisztérium. Az... Teljes cikk

Új megállapodást kötött a kormány a katolikus felsőoktatási intézményekről az egyházzal

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és a kormány megállapodást kötött a katolikus fenntartású felsőoktatási intézményekre vonatkozóan.... Teljes cikk

3D technológiákon alapuló K+F központ létesült a pécsi egyetemen

A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) 3D nyomtatási technológiákat alkalmazó, több tudományterületet kiszolgáló kutatási, oktatási és fejlesztési központ létesült. Teljes cikk