Nemzetközi bírósági mediációs konferencia kezdődött

Az OBH elnöke hangsúlyozta, hogy a mediációnak a jövőben a bírósági eljárás szerves részévé kell válnia, a bíróságokon pedig meg kell teremteni a felek közötti közvetítés személyi, anyagi és technikai feltételeit. Ahhoz, hogy ez hatékony legyen és bizonyos jogviták rendezésében - például a családjogi, gyermek elhelyezési ügyekben - az ügyfelek számára is megnyugtatóbb megoldást jelentő, a bíróságok szolgáltató szerepét erősítő eljárás elterjedjen, minél szélesebb körben meg kell ismertetni a mediáció lehetőségét, a jogalkotókat és a jogalkalmazókat is segíteni kell abban, hogy felismerjék az előnyeit - fűzte hozzá.

Ales Zalar, az Európai Vitarendezési Központ igazgatója a konferencia nyitóelőadásában úgy fogalmazott: "a mediáció olyan igazságszolgáltatás, amelynek emberibb arca van", a jogviták közvetítéssel, kölcsönös megegyezésen alapuló rendezését pedig a pereknél sokkal rugalmasabb eljárásnak nevezte.

Az Európai Unióban vannak ugyan ajánlások a mediáció alkalmazására, de az egyes tagországok maguk döntenek arról, hogy ezek közül melyeket illesztik be a jogrendjükbe. Éppen ezért az egyes országok mediációs eljárásai is különböznek egymástól, ami adott esetben, több országot is érintő jogviták rendezésében, problémákat is jelenthet - tette hozzá.

Kerpel Éva jogellenes gyermekelviteli esetekkel foglalkozó mediátor éppen az ilyen, határokon átnyúló mediáció sajátosságaival foglalkozott előadásában. Rámutatott, hogy a gyermekelhelyezési vitáknál, amikor az egyik szülő a másik engedélye nélkül vagy éppen korábbi bírósági ítélet ellenére magával viszi a közös gyermeket, eredményes a mediáció, az esetek 80 százalékában születik a korábbinál megnyugtatóbb egyezség a felek között.

Az ilyen esetekben annak, aki a mediátor szerepére vállalkozik, ismernie kell nemcsak mindkét ország nyelvét, jogrendszerét, hanem kultúráját és szokásait is. Erre kevés mediátor képes, ezért szervezik európai szinten közös képzésüket, illetve hoztak létre egy központot, amely kapcsolattarásukat, együttműködésüket is segítheti - magyarázta.

Gyengéné Nagy Márta, a szakmai rendezvényt szervező Bírók a Mediációért Egyesület elnöke az MTI tudósítójának a konferencia helyszínén elmondta: a tanácskozás célja kettős, hiszen a szomszédos országok mediációval kapcsolatos gyakorlatát igyekeznek megismerni. Ezért hívtak onnan előadókat, illetve a mediáció jogszabályok adta lehetőségeit szeretnék még közismertebbé tenni a bírók, ügyvédek, közjegyzők körében.

Kiemelte: fontosnak tartják, hogy a magánszemélyek számára - például a családjog területén - könnyen hozzáférhető és ingyenes maradjon a mediáció, míg a gazdasági szereplők, cégek között 2002 óta létjogosultsága van a piaci alapú mediációnak, amelyre egyébként főként ügyvédi irodák már szakosodtak is.