Nemzetközi Coaching Hét Magyarországon is

Hatékonysága és sikere miatt Magyarországon is egyre több cég vesz már igénybe vezetői fejlesztéséhez, támogatásához coachot - üzleti edzőt. Az amerikai és nyugat-európai országokban a coaching alkalmazása az egyik leggyakrabban alkalmazott megoldás. Ahogy az USA-ban mindenkinek van saját pszichológusa, úgy Európában szinte minden menedzsernek van saját üzleti edzője.

Szakértői fórum egy tea mellett

Az ICF Magyarországi Tagozata által szervezett Business Coach Klub egyedülálló szakmai kezdeményezés. A Klub célja, hogy az itt elinduló műhelymunka és együttgondolkodás tovább emelje a hazai coaching szakma színvonalát, egységesítse a ma még szerteágazó fogalmi hátteret, tevékenységeket, színvonalat.

A minden hónap első csütörtökjén megrendezésre kerülő BC Klub kiemelt szerepet játszhat a coaching típusú vezetőfejlesztés, és a coaching típusú vezetés szemléletének további terjedéséhez. A február 5-én megtartott első zártkörű Klubon harminc hazai nagynevű szakember vett részt. Az első BC Klub vendége Vásárhelyi Judit, a Magyar Telekom Nyrt. senior HR fejlesztési szakértője volt, aki arról beszélt, hogyan illeszthető be a coaching folyamata a vezetőfejlesztés eszköztárába egy nagyvállalatnál.

ROI vagy elégedettségérzés?

Vásárhelyi Judit

Élénk vita alakult ki, amikor Vásárhelyi Judit feltette a kérdést: vajon lehet-e, és ha igen, miben mérni egy üzleti edzés eredményességét, megtérülését. Egyik oldalon vannak egy edzésfolyamatnak nem forintosítható eredményei (boldog, kiegyensúlyozott emberek), másik oldalon viszont sok esetben konkrét megtérülés kalkulálható a folyamat lezártát követően (hatékonyabb munka, magasabb profit, csökkenő fluktuáció). A Magyar Telekom szakembere a BCSZK-val együttműködve állít össze egy ROI tanulmányt az üzleti edzésfolyamatról.

A klub egyik fő célja, hogy együttgondolkodásra késztesse az általában egyedül vagy kis csapatban dolgozó üzleti edzőket, közös platformot hozzanak létre a szakma alapvető fontosságú kérdéseiben. A résztvevők elkötelezték magukat amellett, hogy a szakma szigorú nemzetközi minőségbiztosítása hazánkban is meghonosodjon, és ennek eredményeképpen a vállalatok minél nagyobb biztonsággal tudják beépíteni a coachingot a vezetőfejlesztés eszközei közé.

Edzésterv és lovaskocsi

A klubon került sor az országos fordítási pályázat eredményhirdetésére és a díjátadásra is, amelyet a BCSZK a coach szó magyarosítására hirdetett. A fordítások elbírálását egy nyelvészekből, újságírókból és "üzleti edzőkből" álló mintegy 20 fős csapat végezte, Balázs Géza nyelvész, Koczó Ildikó felelős szerkesztő és Komócsin Laura vezetésével.

A zsűri által legjobbnak ítélt fordítások a következőek lettek:

1. edző / üzleti edző: Fülöp István, TRM Fordítóiroda
2. kócs: Lőrincz Ildikó, Nalco
3. elmeedző / elmedző: Gáspár Zoltán, Clarte Consulting

A feladat érdekességét az adta, hogy a coach szó magyar gyökerű. A XVI. században épült be az európai nyelvekbe (így például olaszul: cocchio, németül: Gotschi, Kutsche, angolul: coach, hollandul: koets, románul: cocie, csehül: koci, lengyelül: kotczy, spanyolul: coche, franciául: cocha), a Kocs faluban gyártott könnyű lovaskocsi népszerűségének köszönhetően. A XIX. század elején Oxfordban már coach-nak nevezték azokat a tanárokat, akik vizsgára készítettek fel diákokat, szinte "a hátukon cipelve". 1861-ből ismert a coach szó első, sportedzői értelmezése. Több mint száz év múlva pedig egy új szakma született, coaching névvel. Az üzleti edzők és "csapatkapitányok" legközelebb március 5-én ülnek majd össze stratégiai megbeszélésre - egy csésze tea mellett.

Hegedűs Dóra alelnök ICF Magyarországi Tagozata
Madai Krisztina coach, BCSZK
[email protected]
www.coachfederation.org