Nincs esély a nyílt munkaerőpiacon?

Alacsonyan kvalifikált munkahelyekben gondolkodnak

A legtöbb esetben a munkáltatók alacsonyan kvalifikált munkakörökben gondolkodnak, ritkán találkozni olyan lehetőségekkel, melyekben magas iskolai végzettséggel rendelkező hallássérült munkavállalót fogadnának, azonos teljesítménnyel, azonos bérezéssel. Legtöbb esetben kiemelten a siket személyek számára szakmunkát nem igénylő betanított munkát ajánlanak fel. "Felfedezhető a pozitív változás, de ez még mindig nem elegendő" - mondja Hangya Dóra, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége munkaerő-piaci referense. "Több esetben találkozunk olyan személyekkel, akiknek nincs meg a befejezett 8 általános iskolai végzettsége sem és munkatapasztalata sincsen vagy csak kevés. Az ő (re)integrálásuk a nehezebb kategóriába tartozik. Ezeket az embereket nem lehet egyik napról a másikra vissza-, vagy beilleszteni a nyílt munkaerőpiacra. A felmerülő igények mentén a szervezet célirányosan is segíti, fejleszti a siket és nagyothalló személyek álláskeresési technikáit. Számos szakmai és interaktív program, tréning és előadás jellegű program épít a munka világára az ország különböző pontjain működő szervezeteikben."

Hol helyezkedjenek el?

Gyakorlatilag bármilyen területen, aminek fókuszában nem egyértelműen a hallás áll. Érdemes itt kiemelni a munkakörelemzést, illetve a feladatok átvilágításának a szerepét. Sok esetben a siket és nagyothalló személyek rendelkeznek kész, egyéni, önálló megoldási stratégiával a munkafolyamatokat illetően, melyeket érdemes nyitottsággal, bizalommal fogadni. Számos alternatíva létezik: például az ügyintézés kapcsán lehet helyettesíteni a telefont olyan eszközökkel, melyek tökéletesen működnek az egyeztetések során. "2014 tavaszán pedig útjára indították a KONTAKT Tolmácsszolgálatunkat is, amely egy Magyarországon újdonságnak számító, videó alapú tolmácsszolgáltatás. Ez lehetővé teszi a siketek és nagyothallók számára a jelnyelvi tolmács személyes jelenléte nélküli önálló ügyintézést, megkönnyítve társadalmi integrációjukat és növelve munkaerő-piaci esélyeiket. Ez a szolgáltatás gyakorlatilag lehetővé teszi a siket személyek számára is a telefonos kapcsolattartást." - mondja Hangya Dóra.

"Külön területek nehezen emelhetők ki azzal kapcsolatban, hogy a látássérültek hol tudnak elhelyezkedni" - válaszolta kérdésünkre Szabóné Berta Irén, a Vakok Intézetének igazgatója. "Sok területen vannak pozitív példák, például oktatás, egészségügy, szociális szféra, jog, informatika. Igazából azok a foglalkozások nem jöhetnek szóba, amelyeknél a jó látás elhagyhatatlan vagy mással nem pótolható: ilyenek az építőipari, vegyipari, műszaki területek jelentős része. Fontos kiemelni, hogy a látásmaradvánnyal nem rendelkező vak személyek és a gyengénlátók lehetőségei eltérőek. Azokon a területeken kívül, ahol a vizualitás nélkülözhetetlen, a munkáltatók szemléletétől függően változnak a lehetőségek."

"A tapasztalat azt mutatja, hogy a látássérültek inkább szociális, valamint informatikai területeken tudnak nagyobb eséllyel elhelyezkedni" - nyilatkozta Barnóczki Gábor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elnökségi tagja, aki szerint a látássérülteknek nagyrészt a nonprofit, civil szektorban van esélyük a munkába állásra. A felsőfokú végzettséggel rendelkező látássérültek elhelyezkedésének nagyobb esélye, és itt szerencsére meg kell említeni a jogi területet is. Számos látássérült jogász dolgozik saját szakmájában. "Korábban sok látássérült dolgozott gyógymasszőrként, de ez az utóbbi időben kezd háttérbe szorulni. Sokan úgynevezett Védett munkahelyeken kapnak munkát, ahol főleg szakképzettséghez nem kötött tevékenységet végeznek. Jellemző a nonprofit szektorban, alapítványoknál, egyesületeknél, hogy a látássérült személy saját szakmájába illő munkát tud végezni, akár az érdekvédelem, akár különböző szolgáltatások terén. Manapság tendencia a call centeres munkák felajánlása a megváltozott munkaképességű, így a látássérült személyek felé is."

Van hová fejlődni

"Nagyon változó, hogy milyen esélyekkel indulnak a látássérültek egy állás megpályázásánál" - reflektált Szabóné Berta Irén. "Pozitív példákat is lehet találni, de általánosságban nem mondhatóak jónak a munkába állási lehetőségek. A munkáltatói szemlélet Magyarországon jelentősen elmarad a kívánt mértéktől." Sok esetben lehet tapasztalni, hogy a munkáltatók félnek a látássérültek alkalmazásától, sokszor konkrétan vagy burkoltan megfogalmazzák, hogy attól félnek, hogy a látássérült munkavállaló leesik a lépcsőn, vagy valami más baleset éri, és ekkor majd őket fogják elmarasztalni, bírságot fizetni. Másrészről pedig nem tudják elképzelni, hogy milyen feladatokat lehet rábízni egy vak vagy gyengénlátó munkavállalóra.

"Egy látássérült személy esélye egy állás megpályázásánál nagymértékben függ felkészültségétől, szakképzettségétől, egyéb kompetenciáitól, rehabilitáltságának, habilitáltságának mértékétől, valamint attól, hogy mennyiben találkozik a másik, a munkáltatói oldalon toleráns, befogadói attitűddel" - emelte ki Barnóczki Gábor. "Nagyon nagyfokú a munkanélküliség a látássérültek körében. Pontos számarányról nem tudok tájékoztatást adni a naprakész statisztikai adatok hiányában. Nagyon kevés látássérült dolgozik a nyílt munkaerőpiacon."

Németh Orsolya, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetéségének elnökségi tagja szerint korábbi adatok azt mutatják, hogy a látássérülteknek mindössze 10 százaléka dolgozik aktívan, aminek azonban csak részben a magas munkanélküliség az oka: ebben az adatban az is benne van, hogy a látássérült emberek egy jelentős része, 60 százaléka már nem aktív korú személy. Jellemző a foglalkoztatottakra, hogy nagy többségük rehabilitációs célú szervezeteknél, betanított munkásként, alacsony fizetésért, részmunkaidőben dolgozik, illetve, hogy megfigyelhető egy szakadék köztük és a magasan kvalifikált, gyakran többdiplomás látássérültek között. Felsőfokú szakképzettséggel jellemzően nagyon kevesen rendelkeznek, illetve az ilyen képzettséget igénylő munkakörökben, a gyógymasszőri pálya kivételével, nem nagyon tudnak elhelyezkedni.

Az oktatást is a speciális szükségletekhez kell igazítani

"Vannak általában pályázati forrásokból megvalósuló képzések, melyek felhívásaival lehet találkozni, de ezek többsége általános célú felnőttképzés" - hangsúlyozta Hangya Dóra. "A képzésekkel kapcsolatban a legfontosabb, amit ki kell emelnünk az, hogy a siket és nagyothalló személyek esetében a fókusz az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. A képzés, oktatási folyamat akadálymentességének hiánya az érintett személy lemorzsolódását, esetleg a teljes távolmaradását eredményezheti. A felnőttképzés korszerű elveivel kapcsolatban meg kell említeni az esélyegyenlőség elvét, mely kiterjed a felnőttképzési szolgáltatásokra is. A megfelelő, célcsoport specifikus, minőségi tanulást segítő szolgáltatások kínálata és azok igénybevétele komoly részt vállalhat a hátrányok leküzdésében, illetve mérséklésében. A másik nem elhanyagolható szempont, hogy ne legyen inkongruencia a tanulható szakmák és a leendő potenciális munkahelyek üzemorvosi alkalmassági vizsgálata között, mely a munkavédelem szempontjából releváns. A siket személyek az iskolázottság szempontjából elmaradnak más megváltozott munkaképességű célcsoportoktól, hiszen némiképp nagyobb arányban vannak, akik legfeljebb általános iskolát végeztek és kevesebben, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Ennek oka, hogy az oktatási intézmények többsége nem tud illeszkedni a hallássérült tanulók speciális szükségleteihez, a kommunikációs akadályok csökkentéséhez."

Szabóné Berta Irén szerint jelenleg egyedül ECDL oktatás érhető el, melynek elvégzését követően munkavállalási szintű számítógépes ismeretekre tehet szert a látássérült személy. Ezentúl a speciális szakiskolában van OKJ-es képzés: számítógép kezelés, szövés, kerámiakészítő, kosárfonó szakon. "Jelenleg más speciális képzésről nem tudok, de ha jó a pályaorientációs tanácsadás és az adott személy készségei és képességei meg vannak, akkor egy adott képzésbe több területen lehet látássérült személyt integrálni, persze fontos a képzőintézmény hozzáállása." - mondja az igazgató.

"Látássérült személyek részére általában a rehabilitáció keretében léteznek képzések, akár informatikai, akár más területen. Informatikai oktatást ingyenesen a rehabilitációs központok, valamint a látássérültek érdekvédelmét ellátó Megyei szervezetek, egyesületek is végeznek" - mondja Barnóczki Gábor. Egyéb ingyenes vagy kedvezményes képzések ad hoc jelleggel, egy-egy projekthez kötődően, általában uniós társfinanszírozásban szoktak megvalósulni. Ilyenek például a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal összekötött felkészítő tréningek, képzések. Ám Németh Orsolya úgy látja, hogy a látássérült személyek számára ilyen képzések ma már nem állnak rendelkezésre, ezek közül elsősorban a gyógymasszőr képzés hiánya okoz nagy problémát. Ez valóban piacképes szakma számukra, de az erre felkészítő államilag támogatott képzés már sok éve megszűnt. Néhány szervezetnél részt vehetnek ingyenes vagy nagyon kedvezményes díjú számítógép felhasználói képzéseken, ami elengedhetetlenül fontos, de nem mindig elégséges a munkavállaláshoz vagy a tanulmányaik folytatásához. "Fontos tudni ehhez, hogy a számítógépek elterjedésével nem csak a világ tágult ki a vak emberek számára, de sok szempontból javultak a munkavállalási lehetőségeik is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a látássérült emberek munkaerő-piaci nehézségeit csak kis részben okozza az alacsony képzettségi szintjük, mivel gyakran még a többdiplomás vak és gyengénlátó emberek is csak komoly nehézségek és kompromisszumok árán találnak a végzettségüknek és a vágyaiknak megfelelő munkát." - mondja a maga is gyengénlátó Németh Orsolya.