Nincs munkahely, vagy nem akarunk dolgozni?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA munkaképes korú inaktívak sokasága nem feltétlenül szeretne be- vagy visszakerülni a munkaerőpiacra - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban megjelent Statisztikai tükör című kiadványból.
A munkaerő-felmérés készítői szerint a gazdaság működése szempontjából kedvezőtlen, hogy - a tanulókat figyelmen kívül hagyva - 2010-ben a 15-61 évesek közül mintegy 1 millió 432 ezren "tartósan vagy átmenetileg, indokoltan vagy indokolatlanul távol maradtak a munkaerőpiactól".
A tanulmány azt is megállapította, hogy a 15-61 éves inaktívak 86,9 százaléka indokoltan maradt távol tavaly a munkaerőpiactól. Távolmaradásukat -– személyes okokon túl- sokféle tényező kényszerítette ki, így egyebek mellett a globális válság következtében tovább romló munkaerő-piaci pozíció, a túl fiatalnak vagy túl idősnek vélt kor, a lakóhely távolsága a foglalkozást kínáló településektől, az ingázás nehézsége és költsége, a háztáji kisgazdaság feladásának kockázata és a gyermekfelügyelet hiánya.
A megfelelő szintű szociális ellátórendszer fenntartásához azonban - részben az öregedési folyamat következtében keletkező várható nehézségek miatt - elengedhetetlen a munkaerőpiactól indokolatlanul, de még az indokkal távollévők bizonyos csoportjainak is minél nagyobb arányú (re)integrációja - mutattak rá.
A KSH adatai szerint a 15-61 év közötti magyar népesség mindössze 57,8 százaléka (3 millió 719 ezer ember) tartozott a foglalkoztatottak közé, további 2 millió 721 ezer ember vagy önszántából, vagy kényszerűségből maradt, illetve került nem foglalkoztatott státuszba.
Az, hogy a vizsgált korcsoport 7,4 százaléka munkanélküli, 34,9 százaléka pedig inaktív volt, arra is utal, hogy a potenciális munkaerő-kínálatként számba vehető népesség jelentős részének nehézségekbe ütközik bekerülni a munka világába, illetve abban bennmaradni. Esetükben az elhelyezkedési esélyeket az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, valamint az elértéktelenedett szakmai végzettség nagymértékben és hátrányosan befolyásolja - jegyezték meg.
Mint írták, a munkanélküliek csaknem harmada, 144 ezer ember, az inaktívak majdnem fele, 982 ezer ember legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottak körében a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya ugyanakkor csak 11,3 százalék.
Kiemelték: a középfokú végzettségű, szakképzettséggel rendelkezők 31,4 százaléka, a szakképesítéssel nem rendelkezőknek pedig mintegy 56,3 százaléka nem tud vagy nem akar jövedelemszerző tevékenységet folytatni, vagyis munkanélküli, illetve inaktív.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a 15-61 éves inaktívak 86,9 százaléka indokoltan maradt távol tavaly a munkaerőpiactól. Távolmaradásukat -– személyes okokon túl- sokféle tényező kényszerítette ki, így egyebek mellett a globális válság következtében tovább romló munkaerő-piaci pozíció, a túl fiatalnak vagy túl idősnek vélt kor, a lakóhely távolsága a foglalkozást kínáló településektől, az ingázás nehézsége és költsége, a háztáji kisgazdaság feladásának kockázata és a gyermekfelügyelet hiánya.
A megfelelő szintű szociális ellátórendszer fenntartásához azonban - részben az öregedési folyamat következtében keletkező várható nehézségek miatt - elengedhetetlen a munkaerőpiactól indokolatlanul, de még az indokkal távollévők bizonyos csoportjainak is minél nagyobb arányú (re)integrációja - mutattak rá.
A KSH adatai szerint a 15-61 év közötti magyar népesség mindössze 57,8 százaléka (3 millió 719 ezer ember) tartozott a foglalkoztatottak közé, további 2 millió 721 ezer ember vagy önszántából, vagy kényszerűségből maradt, illetve került nem foglalkoztatott státuszba.
Az, hogy a vizsgált korcsoport 7,4 százaléka munkanélküli, 34,9 százaléka pedig inaktív volt, arra is utal, hogy a potenciális munkaerő-kínálatként számba vehető népesség jelentős részének nehézségekbe ütközik bekerülni a munka világába, illetve abban bennmaradni. Esetükben az elhelyezkedési esélyeket az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, valamint az elértéktelenedett szakmai végzettség nagymértékben és hátrányosan befolyásolja - jegyezték meg.
Mint írták, a munkanélküliek csaknem harmada, 144 ezer ember, az inaktívak majdnem fele, 982 ezer ember legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottak körében a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya ugyanakkor csak 11,3 százalék.
Kiemelték: a középfokú végzettségű, szakképzettséggel rendelkezők 31,4 százaléka, a szakképesítéssel nem rendelkezőknek pedig mintegy 56,3 százaléka nem tud vagy nem akar jövedelemszerző tevékenységet folytatni, vagyis munkanélküli, illetve inaktív.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?