Nincs munkahely, vagy nem akarunk dolgozni?
A munkaképes korú inaktívak sokasága nem feltétlenül szeretne be- vagy visszakerülni a munkaerőpiacra - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban megjelent Statisztikai tükör című kiadványból.
A munkaerő-felmérés készítői szerint a gazdaság működése szempontjából kedvezőtlen, hogy - a tanulókat figyelmen kívül hagyva - 2010-ben a 15-61 évesek közül mintegy 1 millió 432 ezren "tartósan vagy átmenetileg, indokoltan vagy indokolatlanul távol maradtak a munkaerőpiactól".
A tanulmány azt is megállapította, hogy a 15-61 éves inaktívak 86,9 százaléka indokoltan maradt távol tavaly a munkaerőpiactól. Távolmaradásukat -– személyes okokon túl- sokféle tényező kényszerítette ki, így egyebek mellett a globális válság következtében tovább romló munkaerő-piaci pozíció, a túl fiatalnak vagy túl idősnek vélt kor, a lakóhely távolsága a foglalkozást kínáló településektől, az ingázás nehézsége és költsége, a háztáji kisgazdaság feladásának kockázata és a gyermekfelügyelet hiánya.
A megfelelő szintű szociális ellátórendszer fenntartásához azonban - részben az öregedési folyamat következtében keletkező várható nehézségek miatt - elengedhetetlen a munkaerőpiactól indokolatlanul, de még az indokkal távollévők bizonyos csoportjainak is minél nagyobb arányú (re)integrációja - mutattak rá.
A KSH adatai szerint a 15-61 év közötti magyar népesség mindössze 57,8 százaléka (3 millió 719 ezer ember) tartozott a foglalkoztatottak közé, további 2 millió 721 ezer ember vagy önszántából, vagy kényszerűségből maradt, illetve került nem foglalkoztatott státuszba.
Az, hogy a vizsgált korcsoport 7,4 százaléka munkanélküli, 34,9 százaléka pedig inaktív volt, arra is utal, hogy a potenciális munkaerő-kínálatként számba vehető népesség jelentős részének nehézségekbe ütközik bekerülni a munka világába, illetve abban bennmaradni. Esetükben az elhelyezkedési esélyeket az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, valamint az elértéktelenedett szakmai végzettség nagymértékben és hátrányosan befolyásolja - jegyezték meg.
Mint írták, a munkanélküliek csaknem harmada, 144 ezer ember, az inaktívak majdnem fele, 982 ezer ember legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottak körében a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya ugyanakkor csak 11,3 százalék.
Kiemelték: a középfokú végzettségű, szakképzettséggel rendelkezők 31,4 százaléka, a szakképesítéssel nem rendelkezőknek pedig mintegy 56,3 százaléka nem tud vagy nem akar jövedelemszerző tevékenységet folytatni, vagyis munkanélküli, illetve inaktív.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a 15-61 éves inaktívak 86,9 százaléka indokoltan maradt távol tavaly a munkaerőpiactól. Távolmaradásukat -– személyes okokon túl- sokféle tényező kényszerítette ki, így egyebek mellett a globális válság következtében tovább romló munkaerő-piaci pozíció, a túl fiatalnak vagy túl idősnek vélt kor, a lakóhely távolsága a foglalkozást kínáló településektől, az ingázás nehézsége és költsége, a háztáji kisgazdaság feladásának kockázata és a gyermekfelügyelet hiánya.
A megfelelő szintű szociális ellátórendszer fenntartásához azonban - részben az öregedési folyamat következtében keletkező várható nehézségek miatt - elengedhetetlen a munkaerőpiactól indokolatlanul, de még az indokkal távollévők bizonyos csoportjainak is minél nagyobb arányú (re)integrációja - mutattak rá.
A KSH adatai szerint a 15-61 év közötti magyar népesség mindössze 57,8 százaléka (3 millió 719 ezer ember) tartozott a foglalkoztatottak közé, további 2 millió 721 ezer ember vagy önszántából, vagy kényszerűségből maradt, illetve került nem foglalkoztatott státuszba.
Az, hogy a vizsgált korcsoport 7,4 százaléka munkanélküli, 34,9 százaléka pedig inaktív volt, arra is utal, hogy a potenciális munkaerő-kínálatként számba vehető népesség jelentős részének nehézségekbe ütközik bekerülni a munka világába, illetve abban bennmaradni. Esetükben az elhelyezkedési esélyeket az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, valamint az elértéktelenedett szakmai végzettség nagymértékben és hátrányosan befolyásolja - jegyezték meg.
Mint írták, a munkanélküliek csaknem harmada, 144 ezer ember, az inaktívak majdnem fele, 982 ezer ember legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottak körében a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya ugyanakkor csak 11,3 százalék.
Kiemelték: a középfokú végzettségű, szakképzettséggel rendelkezők 31,4 százaléka, a szakképesítéssel nem rendelkezőknek pedig mintegy 56,3 százaléka nem tud vagy nem akar jövedelemszerző tevékenységet folytatni, vagyis munkanélküli, illetve inaktív.
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?