Nyugdíj: mire figyeljünk pénztárváltáskor?

A magánnyugdíjpénztár-váltás (belépési és átlépési) nyilatkozatok kitöltésével kezdődik, hiszen a döntésről mind a jelenlegi, mind a leendő pénztárat értesíteni kell. A szabályozás nem minden feladatot hárít az ügyfélre, hiszen írásbeli felhatalmazás alapján az átlépési nyilatkozatot az átvevő pénztár is benyújthatja helyettünk az éppen elhagyni kívánt pénzügyi szervezethez - számol be a Tudatos Vásárlók Egyesülete. A tagsági jogviszony minden esetben a hónap utolsó napján szűnik meg, mindössze arra kell figyelni, hogy 10 munkanappal az adott hónap vége előtt jelezzük váltási szándékunkat.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bekezdése értelmében váltani csak akkor tudunk, ha hat hónapja már tagjai vagyunk az elhagyni kívánt pénztárnak, illetve megfelelünk a jogszabályban meghatározott feltételeknek, így például befizettük az átlépési díjat (lásd alább). Fontos tudnivaló, hogy ha meg is kezdtük a folyamatot, amíg nem írtunk alá minden papírt, még bármikor lemondhatjuk a váltást. Hogy mindenki tisztában legyen a váltás körülményeivel, az átlépni kívánó tagnak alá kell írnia egy, az átlépési nyilatkozat mellékletét képező útmutatót, amivel tanúsítja, hogy megismerte és tudomásul vette a kockázatokat és szabályokat.

Mennyibe kerül?

Az átlépés minden esetben költségekkel jár, amelyet az átadó pénztár az egyén számlaegyenlegéből von le. Amennyiben több mint két éve vagyunk az elhagyni kívánt pénztár tagjai, akkor legfeljebb a számlánkon lévő összeg egy ezreléke vonható le ilyen jogcímen. Más a helyzet, ha az átadó pénztárba történő belépést követő két éven belül váltanánk, és a költségek meghaladják az egyéni számlakövetelés (ami a pénztártag egyéni számláján jóváírt összeg, amely tartalmazza a befizetéseket, nettó hozamokat, csökkentve az esetleges kifizetésekkel) egy ezrelékét. Ekkor ugyanis az átadó pénztár az átlépési költségen felül átlépési díjat is felszámol. Ennek összege legfeljebb ötezer forint lehet, amit külön kell befizetnünk, vagyis nem vonhatják le a számlánkról. Viszont, ha az átlépési költség értéke nem haladja meg a számlánkon lévő összeg egy ezreléket, akkor vagy a megállapított átlépési költséget vagy maximum a számlaegyenlegünk egy ezrelékét vonhatják le. Fontos tudni, hogy az átadó pénztárban eltöltött két éves tagsági jogviszony megállapításakor nem kell figyelembe venni a 2009. július 9-e előtt megtörtént átlépéseket és belépéseket.

Mikor éri meg váltani?

Jelenleg Magyarországon minden magánnyugdíjpénztár háromféle választható portfoliót kínál az ügyfeleinek. Ha magunk nem választunk, úgy az életkorunk alapján sorolnak be a megfelelő portfolióba. Amennyiben váltásra adjuk a fejünket, érdemes alaposan tájékozódni, mivel az átlépés nem csak pénztár, hanem befektetési portfolióváltást is jelent.

Az átlépésről hozott döntést megelőzően mindenképpen érdemes megvizsgálni mind a jelenlegi, mind a választott pénztár portfolióinak a kockázatosságát, befektetési politikáját és egyéb mutatóit. Ugyancsak érdemes utánajárni a befizetések tartalékok közötti megosztásának (tehát, hogy az adott pénztárban a tagdíjakból hány százalékban költenek a fedezeti, a működési és a likviditási tartalékokra), valamint a vagyon- és letétkezelési díjak mértékének is, hiszen a különbségek jelentősek lehetnek. A magas vagyon- és letétkezelési díj viszont csökkenti a nyugdíjunkat. A váltásnál fontos szempont lehet, hogy az elmúlt tíz évben (vagy akár csak 2008-ban), mely pénztárnak milyen hozamrátája volt, hiszen a különbség akár 5 százalék is lehet. Az adatokat elemezve szembetűnő, hogy a három portfolió közül a klasszikus adja a legmagasabb hozamot, ezt követi a kiegyensúlyozott és a növekedési portfolió.

Az összehasonlításban jelentős segítséget nyújthat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének táblázata, amelyben az összes magánynyugdíjpénztárról megtalálhatók a fontosabb adatok.