Nyugdíj? Nekem olyan úgysem lesz!

"Nem törődtem azzal, hogy nem lesz nyugdíjam, valamiből ki kellett fizetnem az albérletet" - meséli a HR Portálnak a név nélkül nyilatkozó lány, aki már három éve dolgozik úgy, hogy fizetésének egy részét zsebbe kapja. Amikor az állásinterjún elhangzott ez a feltétel, szinte fel sem tűnt, úgy gondoltam, rengetegen lehetnek így Magyarországon, ráadásul legalább nekem van munkám - tette hozzá. Később már a fizetésemelését is feketén kapta, de ezen sem rágódhatott sokat, ekkorra ugyanis már a lakásának törlesztőrészletét is ki kellett termelnie. "Nyugdíj? Áh, nekem olyan úgysem lesz" - legyintett lemondóan.

Valamivel idősebb fiú sorstársa külföldről települt át Magyarországra, ő jelenleg egy nemzetközi cégnél dolgozik diplomával a zsebében és anyanyelvi angoltudással - feketén. "Miután elmúltam 30 éves egyre fontosabbá vált, hogy bejelentsen a főnököm, de ezt csak nagyságrendekkel alacsonyabb bérért tette volna meg. Nekem viszont fizetnem kell továbbra is az itteni kiadásokat, így egyelőre még gondolkozom" - mondta.

A legtöbb esetben tehát a munkavállalók nincsenek alkupozícióban. "Morális értelemben természetesen az a helyes reakció, ha visszautasítjuk a feketén felajánlott fizetést. A valóságban azonban munkavállalók jelentős része kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen azért keres állást, mert szüksége van a munkára és a tisztességes fizetésre, akár feketén kapja akár nem" - fejtette ki a HR Portálnak Mészáros Ildikó karrierszakértő, akit arról kérdeztünk, hogy mégis mit tehet az álláskereső, ha az interjún elhangzik: nem lesz bejelentett a munkahely. Szerinte valódi választási lehetőség nincs, azonban megemlíthetjük, hogy hosszú távon ez a megoldás nem felel meg nekünk és próbáljuk kompromisszum felé terelni a tárgyalást.

Tapasztalatai szerint ez a kérdés az első állásinterjún általában nem is hangzik el. Nagy cégeknél pedig ilyen szóba sem jöhet, de kis- és középvállalkozásoknál, például az építőiparban, mezőgazdaságban gyakori eset, hogy minimálbérre veszik fel az alkalmazottat, a fizetés többi részét pedig "zsebbe" kapja.

Ha azonban a munkavállaló meg van győződve arról, hogy az állásra kevés a jelentkező, vagy éppen arra a szakértelemre, végzettségre és tapasztalatra van szükség, amivel csak ő rendelkezik, akkor magabiztosan kiállhat fizetési elképzelései mellett. Ismerni kell a munkaerőpiacot ahhoz, hogy alkudni lehessen - fogalmazott Mészáros Ildikó. "Tudnunk kell, hogy hasonló munkakörben, hasonló cégeknél, hasonló kvalitású munkavállalók mennyi fizetést és egyéb juttatásokat kapnak. Ha pedig gyenge a tárgyalási pozíciónk, akkor természetesen elfogadjuk azt a fizetési feltételt, amit a cég felajánl. Az a véleményem, hogy ha jó a fellépésünk, de nem követelő, és az érvelésünk megfelelően alá van támasztva, akkor a munkáltató tiszteletben tartja a jelentkező igényeit. Ha neki is érdekében áll a kompromisszumos megoldás, megtalálja a módját, hogy a dolgozó is elégedett legyen" - mondta.

Már meg sem lepődünk

A HR Portálnak nyilatkozó feketén dolgozók mind arról számoltak be, hogy az interjúkon úgy beszélnek a zsebbe kapott bérről a munkáltatók, mintha az természetes lenne. Az illegális foglalkoztatás elterjedtségét mutatja a Randstad idei felmérése is, amely szerint Magyarországon a GDP 22,1 százaléka származott nem adózott munkavégzésből 2013-ban. A feketegazdaság aránya ugyan lassú (néhány tized százalékos) csökkenést mutatott, de hazánk lemaradása még mindig jelentős. A szomszédos országok közül például Szlovákiában 15, Ausztriában pedig 7,5 százalék volt a feketegazdaság aránya, míg Szlovéniában 23,1 százalék, Horvátországban és Romániában pedig 28,4 százalék volt ugyanez az arány.

A Randstad felmérése szerint jelentős az összefüggés a számla nélküli, illegális pénzmozgások és a feketemunka nagysága között. Ha ugyanis az élet számos területén találkozunk zsebbe adott összegekkel, akkor kevésbé lepődünk meg, ha a fizetésünket is így kapjuk. Hasonló az összefüggés a szociális védőháló erősségével: hazánkban rövid ideig járnak csak a munkanélküli juttatások, így gyorsan bevételhez kell jutnia a munkavállalónak. Ez rövidtávon szintén a feketemunka malmára hajthatja a vizet, mivel a munkavállaló a be nem jelentett munkát is kénytelen lesz elvállalni. A kutatásból az is kiderült, hogy minél rugalmasabb egy országban a munkaerő-kölcsönzés és egyéb atipikus foglalkoztatás szabályozása, annál alacsonyabb a feketemunka aránya.

A magas adó az oka mindennek?

A Randstad által készített elemzés több szempontból is vizsgálta, hogy van-e kapcsolat az egyes országokban az adóterhek nagysága és a feketemunka elterjedtsége között, és nem talált statisztikailag jelentős összefüggést. Több észak- vagy nyugat-európai államban, például Finnországban, Franciaországban, Belgiumban, Svédországban vagy Dániában a magyarnál jóval magasabbak az adóterhek, mégis a hazainál jóval kisebb, 10-15 százalékos a feketemunka aránya.

Vagyonőröket és takarítókat alkalmaznak feketén

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint egyre hatékonyabban lépnek fel a feketemunka ellen, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a munkáltatók ellenőrzését már informatikai rendszer segíti. A NAV folyamatosan elemzi és értékeli a rendelkezésére álló adatokat, a tapasztalatokat pedig beépíti a rendszerbe, hogy az ellenőrzési szűrő naprakész legyen.

Feketemunka miatt a Nemzeti Munkaügyi Hatóság büntethet, a bírság összege pedig harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Ha a foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz fő alatti, akkor a munkaügyi bírság összege ötmillió forintig, természetes személy foglalkoztató esetén egymillió forintig terjedhet. Ha valaki ismét lebukik azzal, hogy feketén dolgoztat, akkor a felső korlát a kétszeresére nő.

A NAV szerint általában vagyonőri és takarítási munkákat végző cégek érintettek, ezeknél a vállalatoknál jellemzően bejelentik az alkalmazottakat, de járulékokat nem fizetnek utánuk. A pénzügyi nyomozók tapasztalatai szerint ugyanakkor a lebukást követően a cégek gyakran legalizálják a munkavállalóik alkalmazását (hiszen egyébként valós munkákra, szabályos alvállalkozói szerződéseket kötöttek). Egyértelmű az is, hogy az elkövetők célja a munkavállalók után fizetendő járulékok, és az általuk nyújtott szolgáltatás utáni áfafizetés elkerülése.

A NAV a feketemunka szempontjából a továbbra is kockázatos építőipar mellett nagy hangsúlyt helyez az élelmiszerek kiskereskedelme, az éttermi, valamint az italszolgáltatás területén tevékenykedő foglalkoztatókra, továbbá az éjszakai életre koncentráló szolgáltatókra is. Ezeken a területeken korábban is gyakori volt, hogy az alkalmazottakat nem jelentették be munkáltatóik.

Komoly kockázatot jelenthet a feketén alkalmazottaknak, hogy az átmenetinek gondolt állapot tartóssá válik és akár évtizedeken keresztül is illegálisan dolgoznak. Mészáros Ildikó szerint fennáll a veszélye annak, hogy "elkényelmesedik" ebben a helyzetben, mert senki nem szeret sok adót, járulékot fizetni. Elsősorban a fiatalokat veszélyezteti ez, mert nem gondolnak arra, hogy a minimálbér nemcsak a későbbi nyugdíj miatt hátrányos számukra, hanem a következő munkavállalásánál is előnytelen, hiszen nem tudja a magasabb fizetési igényét érvényesíteni.