Szerző: Váradi Tamás
Megjelent: 7 éve

Nyugdíj? Nekem olyan úgysem lesz!

"Nem törődtem azzal, hogy nem lesz nyugdíjam, valamiből ki kellett fizetnem az albérletet" - meséli a HR Portálnak a név nélkül nyilatkozó lány, aki már három éve dolgozik úgy, hogy fizetésének egy részét zsebbe kapja. Amikor az állásinterjún elhangzott ez a feltétel, szinte fel sem tűnt, úgy gondoltam, rengetegen lehetnek így Magyarországon, ráadásul legalább nekem van munkám - tette hozzá. Később már a fizetésemelését is feketén kapta, de ezen sem rágódhatott sokat, ekkorra ugyanis már a lakásának törlesztőrészletét is ki kellett termelnie. "Nyugdíj? Áh, nekem olyan úgysem lesz" - legyintett lemondóan.

Valamivel idősebb fiú sorstársa külföldről települt át Magyarországra, ő jelenleg egy nemzetközi cégnél dolgozik diplomával a zsebében és anyanyelvi angoltudással - feketén. "Miután elmúltam 30 éves egyre fontosabbá vált, hogy bejelentsen a főnököm, de ezt csak nagyságrendekkel alacsonyabb bérért tette volna meg. Nekem viszont fizetnem kell továbbra is az itteni kiadásokat, így egyelőre még gondolkozom" - mondta.

A legtöbb esetben tehát a munkavállalók nincsenek alkupozícióban. "Morális értelemben természetesen az a helyes reakció, ha visszautasítjuk a feketén felajánlott fizetést. A valóságban azonban munkavállalók jelentős része kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen azért keres állást, mert szüksége van a munkára és a tisztességes fizetésre, akár feketén kapja akár nem" - fejtette ki a HR Portálnak Mészáros Ildikó karrierszakértő, akit arról kérdeztünk, hogy mégis mit tehet az álláskereső, ha az interjún elhangzik: nem lesz bejelentett a munkahely. Szerinte valódi választási lehetőség nincs, azonban megemlíthetjük, hogy hosszú távon ez a megoldás nem felel meg nekünk és próbáljuk kompromisszum felé terelni a tárgyalást.

Tapasztalatai szerint ez a kérdés az első állásinterjún általában nem is hangzik el. Nagy cégeknél pedig ilyen szóba sem jöhet, de kis- és középvállalkozásoknál, például az építőiparban, mezőgazdaságban gyakori eset, hogy minimálbérre veszik fel az alkalmazottat, a fizetés többi részét pedig "zsebbe" kapja.

Ha azonban a munkavállaló meg van győződve arról, hogy az állásra kevés a jelentkező, vagy éppen arra a szakértelemre, végzettségre és tapasztalatra van szükség, amivel csak ő rendelkezik, akkor magabiztosan kiállhat fizetési elképzelései mellett. Ismerni kell a munkaerőpiacot ahhoz, hogy alkudni lehessen - fogalmazott Mészáros Ildikó. "Tudnunk kell, hogy hasonló munkakörben, hasonló cégeknél, hasonló kvalitású munkavállalók mennyi fizetést és egyéb juttatásokat kapnak. Ha pedig gyenge a tárgyalási pozíciónk, akkor természetesen elfogadjuk azt a fizetési feltételt, amit a cég felajánl. Az a véleményem, hogy ha jó a fellépésünk, de nem követelő, és az érvelésünk megfelelően alá van támasztva, akkor a munkáltató tiszteletben tartja a jelentkező igényeit. Ha neki is érdekében áll a kompromisszumos megoldás, megtalálja a módját, hogy a dolgozó is elégedett legyen" - mondta.


Már meg sem lepődünk



A HR Portálnak nyilatkozó feketén dolgozók mind arról számoltak be, hogy az interjúkon úgy beszélnek a zsebbe kapott bérről a munkáltatók, mintha az természetes lenne. Az illegális foglalkoztatás elterjedtségét mutatja a Randstad idei felmérése is, amely szerint Magyarországon a GDP 22,1 százaléka származott nem adózott munkavégzésből 2013-ban. A feketegazdaság aránya ugyan lassú (néhány tized százalékos) csökkenést mutatott, de hazánk lemaradása még mindig jelentős. A szomszédos országok közül például Szlovákiában 15, Ausztriában pedig 7,5 százalék volt a feketegazdaság aránya, míg Szlovéniában 23,1 százalék, Horvátországban és Romániában pedig 28,4 százalék volt ugyanez az arány.

A Randstad felmérése szerint jelentős az összefüggés a számla nélküli, illegális pénzmozgások és a feketemunka nagysága között. Ha ugyanis az élet számos területén találkozunk zsebbe adott összegekkel, akkor kevésbé lepődünk meg, ha a fizetésünket is így kapjuk. Hasonló az összefüggés a szociális védőháló erősségével: hazánkban rövid ideig járnak csak a munkanélküli juttatások, így gyorsan bevételhez kell jutnia a munkavállalónak. Ez rövidtávon szintén a feketemunka malmára hajthatja a vizet, mivel a munkavállaló a be nem jelentett munkát is kénytelen lesz elvállalni. A kutatásból az is kiderült, hogy minél rugalmasabb egy országban a munkaerő-kölcsönzés és egyéb atipikus foglalkoztatás szabályozása, annál alacsonyabb a feketemunka aránya.


A magas adó az oka mindennek?



A Randstad által készített elemzés több szempontból is vizsgálta, hogy van-e kapcsolat az egyes országokban az adóterhek nagysága és a feketemunka elterjedtsége között, és nem talált statisztikailag jelentős összefüggést. Több észak- vagy nyugat-európai államban, például Finnországban, Franciaországban, Belgiumban, Svédországban vagy Dániában a magyarnál jóval magasabbak az adóterhek, mégis a hazainál jóval kisebb, 10-15 százalékos a feketemunka aránya.


Vagyonőröket és takarítókat alkalmaznak feketén



A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint egyre hatékonyabban lépnek fel a feketemunka ellen, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a munkáltatók ellenőrzését már informatikai rendszer segíti. A NAV folyamatosan elemzi és értékeli a rendelkezésére álló adatokat, a tapasztalatokat pedig beépíti a rendszerbe, hogy az ellenőrzési szűrő naprakész legyen.

Feketemunka miatt a Nemzeti Munkaügyi Hatóság büntethet, a bírság összege pedig harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Ha a foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz fő alatti, akkor a munkaügyi bírság összege ötmillió forintig, természetes személy foglalkoztató esetén egymillió forintig terjedhet. Ha valaki ismét lebukik azzal, hogy feketén dolgoztat, akkor a felső korlát a kétszeresére nő.

A NAV szerint általában vagyonőri és takarítási munkákat végző cégek érintettek, ezeknél a vállalatoknál jellemzően bejelentik az alkalmazottakat, de járulékokat nem fizetnek utánuk. A pénzügyi nyomozók tapasztalatai szerint ugyanakkor a lebukást követően a cégek gyakran legalizálják a munkavállalóik alkalmazását (hiszen egyébként valós munkákra, szabályos alvállalkozói szerződéseket kötöttek). Egyértelmű az is, hogy az elkövetők célja a munkavállalók után fizetendő járulékok, és az általuk nyújtott szolgáltatás utáni áfafizetés elkerülése.

A NAV a feketemunka szempontjából a továbbra is kockázatos építőipar mellett nagy hangsúlyt helyez az élelmiszerek kiskereskedelme, az éttermi, valamint az italszolgáltatás területén tevékenykedő foglalkoztatókra, továbbá az éjszakai életre koncentráló szolgáltatókra is. Ezeken a területeken korábban is gyakori volt, hogy az alkalmazottakat nem jelentették be munkáltatóik.

Komoly kockázatot jelenthet a feketén alkalmazottaknak, hogy az átmenetinek gondolt állapot tartóssá válik és akár évtizedeken keresztül is illegálisan dolgoznak. Mészáros Ildikó szerint fennáll a veszélye annak, hogy "elkényelmesedik" ebben a helyzetben, mert senki nem szeret sok adót, járulékot fizetni. Elsősorban a fiatalokat veszélyezteti ez, mert nem gondolnak arra, hogy a minimálbér nemcsak a későbbi nyugdíj miatt hátrányos számukra, hanem a következő munkavállalásánál is előnytelen, hiszen nem tudja a magasabb fizetési igényét érvényesíteni.
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter