Nyugdíjak: Folyamatos inflációs kár éri az időseket
A nyugdíjasok valójában folyamatosan hitelezik a magyar költségvetést, miközben emiatt inflációs kár éri őket. Célszerű lenne áttérni a havi, de legalább a rendszeres negyedéves nyugdíjemelés gyakorlatára Farkas András nyugdíjszakértő szerint.
A márciusi inflációs adat kifejezetten csalódást keltő a nyugdíjasok szempontjából is, az év elején az időseknek juttatott 15%-os emelés kezd szerény mértékűnek tűnni - írja a Portfólió.
A vártnál rosszabb inflációs adatok fényében ráadásul egyes elemzők megemelték az idei évre várt inflációs prognózisukat.
Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója szerint a friss statisztikák után meglehetősen nehéz a nyugdíjas társadalomnak egyetértenie azzal a kormányzati állásponttal, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét megőrzi az állam idén is.
A nyugdíjemelés legnagyobb problémája a magas inflációs környezetben az, hogy a januári kötelező emelés korrekcióira csak késleltetve, több hónapos csúszással kerül sor (2022-ben a januári emelés után júliusban jött az első korrekció, és csak novemberben a második kiegészítés, idén pedig eddig csak a januári 15%-os emelés történt meg).
A problémát súlyosbítja, ha a januári emelés mértékét eleve alultervezik a költségvetésben, mint tavaly (5%) vagy idén (15%), ezzel a nyugdíjasokat valójában arra kényszerítik, hogy hónapokon át hitelezzenek a magyar költségvetésnek, amely csak utólag utalja majd nekik az őket megillető emelési különbözetet - ami az év utolsó hónapjaira ráadásul csak részlegesen kárpótolja őket (a tavalyi 14% összesített emeléssel szemben a 15,2%-os nyugdíjas infláció állt, így az állam 1,2% emeléssel - nagyjából 60 milliárd forinttal - tartozik a nyugdíjasoknak, de ezt persze soha nem fogja törleszteni) - véli Farkas András. A szakember ezt nevezi a nyugdíjemelésből fakadó inflációs kárnak a nyugdíjasok oldaláról.
Ilyen magas infláció mellett a jelenlegi nyugdíjemelési gyakoriság (januári emelés, majd novemberi korrekció, illetve esetleg egy nyári kiegészítés) egyszerűen alkalmatlan a nyugdíjak vásárlóértékének évközi karbantartására, ezért célszerű lenne áttérni a havi, de legalább a rendszeres negyedéves nyugdíjemelés gyakorlatára - teszi hozzá a nyugdíjguru.
Szerinte a jelenlegi helyzetben például átlagosan 1,7-1,8 százalékkal kellene emelni a nyugdíjakat minden hónapban, s ha az inflációs várakozás 20 százalék fölé futna, akkor az emelés mértékét is ennek megfelelően kellene meghatározni.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon