Nyugdíjas munkavállalókra van szükség az egészségügyben

2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között. Az amúgy szakemberhiánnyal küzdő és sok idős dolgozót foglalkoztató egészségügyet különösen érzékenyen érintette az intézkedés, ezért a kormány lehetőséget adott arra, hogy egyénileg kérjen mentességet minden egyes orvosnak, nővérnek az a kórház, szakrendelő, amely nélkülözhetetlennek ítéli meg az illető munkáját. A kérelmeket a szaktárcához kell benyújtani, amely azután a Miniszterelnökségre továbbítja azokat, a végleges döntés ott születik.

A Magyar Idők kérdésére a Miniszterelnökségen elmondták: az elmúlt négy évben, tehát a kormányhatározat hatályba lépése óta összesen majdnem 5400 kérelmet nyújtottak be az egészségügyi intézmények nyugdíjaskorú dolgozó továbbfoglalkoztatására. Ebben ugyanakkor vannak átfedések, a mentesség ugyanis maximum három évre szól, így azok közül, akik 2013-ban az elsők között kapták meg az engedélyt, három évvel később jelentős számban kérték azt újra.

A kérelmek döntő többségét, ötezret meghaladó beadványt támogatott a kormány, és alig valamivel több, mint háromszáz az elutasított továbbfoglalkoztatási igények száma. Arra azonban a lap nem kapott választ, hogy milyen arányban támogatták orvosok, illetve szakdolgozók továbbfoglalkoztatását. Míg az előbbiek esetében gyakorlatilag száz százalékos a nyugdíj mellett dolgozni vágyók jogszabály alóli mentesítése, addig a szakdolgozóknál rosszabb ez az arány.

Így tudják a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaránál is, amelynek alelnöke, Babonits Tamásné óriási problémának tartja, hogy a mai napig nem vették ki az ágazat egészét a kényszernyugdíjazási szabály alól. A szakdolgozóknál gyakorlatilag okafogyottá vált az intézkedés, mert évről évre egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a fiatalok sem választják tömegével az egészségügyet, miközben még munkaképes és dolgozni akaró ápolók, műtősnők, asszisztensek távoznak kizárólag a jogszabály miatt az állami egészségügyből, és mennek el sokszor a magánszférába vagy más ágazatba - érvel az alelnök.

A kötelező nyugdíjazás alóli mentesség ráadásul egyáltalán nem vonatkozik az amúgy is egyre nehezebben pótolható, mert piaci viszonyok között lényegesen jobban megfizetett gazdasági-műszaki személyzetre, így a lakatosra, festőre, asztalosra - teszi hozzá. Miközben, ezt már a statisztikák mutatják, szakmunkásból legalább akkora a hiány az országban, mint orvosból és ápolóból.

A lap úgy tudja, az egyre égetőbb humánerőforrás-gondok miatt a szaktárcánál is azt szeretnék elérni, hogy a szakrendelői asszisztenseket, illetve a nem egészségügyi végzettségű kórházi, rendelői dolgozókat is visszafoglalkoztathassák az intézmények. A nyugdíjaskorú, de a kormányhatározat alól mentességet kapott egészségügyi dolgozóknak egyébként átmenetileg nem folyósítják a nyugdíjat, ők a jövedelemkiesés ellentételezésére az ellátásuk összegének megfelelő kompenzációban részesülnek a központi költségvetésből.

Magyar Idők