Nyugdíjminimum: dermesztően alacsony összeg örökre?

A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj. (Ez az egyetlen különbség egyébként a teljes nyugdíj és a résznyugdíj között, ez utóbbinak ugyanis nincs minimumösszege, bármilyen alacsony is lehet. A résznyugdíjat az kaphatja, aki nem szerzett 20 év szolgálati időt – ami a teljes nyugdíjhoz szükséges legrövidebb tartam -, legalább 15 évi szolgálati időt azonban igen.)

A magyar nyugdíjmegállapítás kapcsán a nyugdíjminimumnak már régen nincs lényeges szerepe, hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett nettó havi életpálya-átlagkereset az esetek túlnyomó többségében sokszorosan meghaladja ezt az alsó határt, miközben a teljesített szolgálati évek száma átlagosan több mint 38 év Magyarországon. (Nem is beszélve a nők kedvezményes nyugdíjáról, amelynek igénybe vételéhez minimum 40 évi jogosító idő szükséges.)

A nyugellátások összegének helyzeti középértéke (a medián nyugdíj összege, vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok pontosan fele kevesebbet, pontosan fele pedig többet kap) 2023. szeptemberében 186.500 forint, míg az átlagnyugdíj (vagyis az összes nyugellátás összegzett forintértéke elosztva az öregségi nyugdíjasok számával) 208.500 forint. Így a nyugdíjminimumnak a medián nyugdíj a hat és félszerese, az átlagnyugdíj pedig közel a hét és félszerese.

Akinek az utóbbi 15 évben minimális (vagy annál is kisebb) nyugdíjösszeget állapítottak meg, az az esetek túlnyomó többségében Magyarországon kívül más államokban is szerzett nyugdíjjogosultságot, s a magyar nyugdíja csak pro rata temporis, azaz időarányos nemzetközi  nyugdíjrésznek számít az EU társadalombiztosítási koordinációs rendeletei vagy az adott állammal fennálló kétoldalú szociális biztonsági megállapodás szerint.

A nyugdíjrendszerben a nemzetközi nyugdíjmegállapítás esetein kívül a méltányossági eljárásokban volt szerepe a nyugdíjminimumnak, de 2023. január 1-jétől a kivételes  méltányossági nyugdíj, a méltányossági nyugdíjemelés és az egyszeri segély összege is konkrét összeghatárok között állapítható meg, e juttatások mértéke már nem függ a nyugdíjminimumtól.

Vajon miért nem emelkedik ez az összeg, ha a nyugdíjmegállapítás kapcsán már úgyis elveszítette a gyakorlati jelentőségét, miközben 2008. január 1. óta folyamatosan, 2015 óta különösen erőteljes mértékben nő a nemzetgazdasági nettó átlagbér és a minimálbér, ráadásul 2022-től az elszabadult infláció égeti minden olyan ellátás vásárlóerejét, amelyet nem kell rendszeresen emelni az infláció mértékével? 

Nyugdíjminimum 2023

A minimálbér 2008-ban 69.000 forint volt, ennek 41%-át tette ki a nyugdíj legkisebb összege, 2023-ban a minimálbér 232.000 forint, ennek már csak 12,3%-át teszi ki minimálnyugdíj. Ezt a növekedést figyelembe véve az öregségi nyugdíj legkisebb összegének idén már 95 ezer forintnak kellene lennie.

A nettó átlagkereset 2008-ban 122.267 forint volt, ennek 23%-át tette ki a nyugdíjminimum, míg 2023-ban (a legutóbbi KSH kereseti gyorstájékoztató szerint)  a nettó átlagkereset 376.900 forint, ennek már csak 7,5%-át teszi ki a nyugdíj legkisebb összege. Ezt a növekedést figyelembe vébe a minimálnyugdíjnak idén 87.400 forintnak kellene lennie.

Ráadásul a bérnövekedést a valorizációs szorzók is tükrözik. Ezekkel a szorzókkal a nyugdíjmegállapítás évét megelőző év nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez kell emelni a korábbi években elért kereseteket, hiszen nyilvánvaló, hogy azok értékét karban kell tartani, hogy a nyugdíjszámítás során reális, aktualizált - vagyis valorizált - összegben lehessen a kereseteket figyelembe venni. 

A 2008-ban elért keresetekhez 2023-ban 2,815-ös a valorizációs szorzó, vagyis a 2008-ban elért keresetek értékét közel háromszorosan kell figyelembe venni egy idei nyugdíjmegállapítás során. Így a 2008-ban megállapított 28.500 forintos nyugdíjminimumnak 2023-ban már 80.200 forintnak kellene lennie.

Az emelés elmaradásának egyetlen racionális indoka korábban az lehetett, hogy az öregségi nyugdíj megállapításán túl számos egyéb területen játszott fontos szerepet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, s ezek összesített költségvetési hatása már olyan számottevő volt, hogy annak érdemi növelése mindenképpen komoly mérlegelést igényelt volna.

A nyugdíjminimum e szerepét azonban 2023. január 1-jétől megszüntették. A módosító törvény az indoklása szerint a társadalombiztosítási nyugdíjakhoz nem kapcsolódó ellátásokra, jövedelemhatárokra és egyéb összeghatárokra – a bírósági végrehajtásról szóló törvény kivételével – egységes viszonyítási alapot vezet be szociális vetítési alap elnevezéssel. A törvénymódosítás szerint 17 törvényben kellett átnevezni a nyugdíjminimumot szociális vetítési alapra. Örvendetes lenne ez a módosítás, ha a szövegéből nem maradt volna ki  két alapvető szám: a nyugdíjminimum és a szociális vetítési alap  összege. Ennek hiányában mindkét ellátás 28.500 forint maradt/lett...

A módosítás nyomán az öregségi nyugdíj legkisebb összegének különböző százalékos mértékei helyett a szociális vetítési alap különböző százalékos mértékeiben határozzák meg egyebek között a következő ellátások feltételeit és mértékét:  aktív korúak ellátása, ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás, továbbá az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díj, valamint az intézményi elhelyezésért fizetendő térítési díj feltételei körében szintén fontos szepet játszik a vetítési alap. A gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), a gyermeknevelési támogatás (gyet, főállású anyaság) és az anyasági támogatás összegét ugyancsak a szociális vetítési alap különböző százalékos mértékeiben határozza meg a családok támogatásáról szóló törvény. A baleseti táppénz összeghatárait szintén a vetítési alap mértékében határozzák meg. A gyermekvédelmi törvényben rengeteg ellátás és juttatás feltételei között szerepel a szociális vetítési alap összegének különböző százalékos mértéke, egyebek között a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a gyermektartásdíj-előleg, a gyermek otthonteremtési támogatása, a gyám pénzbeli ellátása, a hivatásos gondnok díjazásának mértéke függ ettől.

Az a módosítás, amelynek révén leválasztottak az öregségi nyugdíj minimális összegéről minden olyan ellátást, amelyet a nyugdíjrendszeren kívül kell nyújtani, és ezeket az ellátásokat a szociális vetítési alaphoz rendelték, valóban örvendetes, pontosabban az lehetne, ha az ennek nyomán "felszabadult" nyugdíjminimum összegét megfelelően karbantartanák. Az egyszeri korrekciót követően az elszabadult infláció kockázata miatt alapkövetelmény, hogy mind a nyugdíjminimum, mind a szociális vertítési alap összege  inflációkövető legyen, vagyis minden évben legalább ugyanolyan mértékben nőjön, mint a nyugdíjak összege. Erről egyelőre nincs semmilyen előterjesztés...

Dr.Farkas András
NyugdíjGuru News
www.nyugdijguru.hu

Nyitókép: Frantisek Krejci képe a Pixabay-en