OÉT: a munkavállalói oldal elutasította a korkedvezményre vonatkozó módosítást

Borsik János, a munkavállaló oldal szóvivője munkavállaló-ellenesnek nevezte a javaslatot. Nosztrai Judit, a munkáltatói oldal részéről szükségesnek tartotta, hogy indokolt esetben a munkáltatók mentesüljenek e többlet járulék fizetése alól.

A korkedvezményről szóló vitában Borsik János azt is kifogásolta, hogy a most tárgyalt törvénymódosítás a járulékfizetők mentességére vonatkozik, azaz a jogosultságok megszüntetésére, miközben azzal nem foglalkozik a tervezet, hogy miként lehet bekerülni a jogosultak közé. A kormánnyal 1997 óta vitáznak a korkedvezményé ügyéről és még ma sincsenek pontos adatok arra, hogy jelenleg mennyi dolgozó veszi igénybe ezt a lehetőséget - nehezményezte a szakszervezeti vezető.

Az idén január 1-jétől már hatályos törvénymódosítás szerint az egészségre ártalmas, fokozott terhelést jelentő munkakörökben nem jár automatikusan a korkedvezmény, ezért a kedvezményért az ilyen munkakörökben dolgozókat foglalkoztató munkáltatóknak többletjárulékot kell fizetni. Ezeknek a munkáltatóknak nem 21 százalékos nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségük van, hanem 34 százalékos. Igaz, hogy a felkészülés érdekében az idén még teljes mértékben átvállalja a költségvetés ezt a fizetési kötelezettséget az adott munkáltatóktól, jövőre már csak 75 százalékos mértékben, ezt követően 50, majd 25 százalékban. 2011-ben viszont már teljes egészében az adott munkáltatóknak kell kifizetni ezt a többletjárulék összegét.

Az új szabályozás kialakítása során a kormányzat úgy érvelt, hogy ne valamennyi járulékfizetőre terheljék a korkedvezmény évenkénti 15-20 milliárd forintnyi költségét. Csak azok a munkáltatók fizessék meg többletjárulékkal ezt, akik ilyen munkakörben foglalkoztatnak. Ez ösztönzést jelenthet arra is, hogy műszaki fejlesztéssel, technológiai korszerűsítéssel mielőbb megszüntessék az ilyen munkaköröket. A korkedvezmény ugyanis nem jelent tényleges megoldást az ilyen munkakörökben foglalkoztatottaknak.

Borsik János a vitában szólt arról is, hogy nemcsak azoknak kellene lehetőséget adni, hogy kikerüljenek a rendszerből, akiknél korszerűsítések vagy más fokok miatt már nem jelent fokozott igénybevételt az adott munkakör. Lehetőséget kellene adni további olyan munkakörök, a rendszerbe kerülésére is, amelyeknél ezek a fokozott igénybevételt jelentő körülmények a korkedvezményes munkakörökre vonatkozó, jelenlegi lista összeállítását követően állnak fenn. A jelenlegi listában 14 munkaköri csoport és 840 munkakör szerepel. Több munkakörnél viszont már nem indokolt a korkedvezmény, más munkaköröket viszont indokolt lenne a listába venni.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a többműszakos munkarendben dolgozók például a rendszertelenség miatt olyan igénybevételnek vannak kitéve, amely szerintük szintén indokolná a korkedvezményt. A szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak, hogy most csak a listáról való kikerülés lehetőségéről határozzon az Országgyűlés, a listára való felkerülés ügyét pedig csak 2010-ig kell kidolgozni.

A szakszervezetek kifogásolták azt is, hogy a törvényjavaslat nem ad kellő jogorvoslati lehetőséget a mentesítésről szóló határozat ellen. Azt nem tartják jogorvoslati lehetőségnek, hogy a hatósági eljárásban kizárt fellebbezés helyett a hatósági határozat ellen bírósági felülvizsgálat kérhető. Ilyen esetekben, amikor a munkavállalótól megvonják a korkedvezmény lehetőségét nincs idő kivárni a hosszadalmas bírósági eljárást. Borsik János hangsúlyozta: fenntartják igényüket arra, hogy a munkáltatóknak már a mentesítési kérelem megfogalmazása előtt legyen kötelező konzultálni a helyi szakszervezettel, munkavédelmi képviselővel.

A kormányzati oldal részéről Forgó Györgyné, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani törvénytervezet lehetőséget ad a munkáltatóknak a járulékfizetésből való kikerülésre, ahol az nem indokolt viszont a korkedvezményes körbe való bekerülés szabályait viszont alapos előkészítéssel, konszenzussal kívánják majd elfogadni.