OMMF: nem vész el, csak átalakul?
Mi lesz a munkavédelemmel és az irányításával?
Kedvezőtlen hatással van a munkavédelmi helyzetre, hogy a gazdasági válság és a profitéhség miatt több cég csökkentette ezirányú költségeit. A helyzeten tovább ront a karbantartásra egyre inkább jellemző kiszervezés, a különösen az építőiparra jellemző több szintű alvállalkozói lánc, miként a felügyelőségeken rendelkezésre álló létszám is. - Nem lehet biztosítani a rendszeres ellenőrzést, ha egy megyére három felügyelő jut - nyomatékosította Nesztinger Péter, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkavédelmi elnökhelyettese egy, a napokban megrendezett munkavédelmi konferencián.
Tavaly 96 halálos munkahelyi baleset történt, amely több, mint 2009-ben, de kevesebb, mint 2008-ban. A "javulás" hátterében azonban az építőipar visszaesése áll - oszlatta el a kétségeket Mandrik István, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldal képviselője. A munkáltatók képviselője felszólalt a szervezett keretek között folyó stratégiai irányba tartó érdekegyeztetés, a nemzeti munkavédelmi stratégia szükségessége mellett. Ugyanakkor nem túl bizakodó a munkavédelmi helyzetet illetően. Ennek oka valószínűsíthetően az OMMF szétdarabolásáról felröppent hír.
Egy fél évvel ezelőtti terv értelmében, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetet (OMFI) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatba (ÁNTSZ), a munkaügyi főfelügyeletet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba (NAV), a munkavédelmi felügyeletet pedig a Foglalkoztatási Hivatalba olvasztják be. A munkáltatók nem tartják jónak a szervezet szétaprózódását, sokkal szerencsésebbnek tartanák, ha egyben maradna a szervezet - mondta Mandrik István.
A HR Portal a munkavédelmi konferencián úgy értesült, hogy egészen másképp alakul az OMMF jövője. Bár egyben marad az OMMF, de beleolvad a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatalba - ennek neve még képlékeny - az OMFI-val, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel, és a Foglalkoztatási Hivatallal együtt. Informátorunk szerint ez jobb lesz, mert egyben marad a rendszer, egyben maradnak a megyéknél a közigazgatási ügyek. Ez azonban az OMMF-nél létszámcsökkenést fog eredményezni, ami tovább ront a munkavédelmi helyzeten.
Forrás: KSH/MTI- sajtóadatbank
A karbantartással kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA, The European Agency for Safety and Health at Work) a 2010-2011. évre európai kampányt hirdetett a biztonságos karbantartás feltételeinek teljesülésére. A kétéves kampánnyal igyekeztek felhívni a figyelmet a karbantartás kockázataira, illetve a munkáltatói kötelezettségekre. Az Európai Unió statisztikája ugyanis igen beszédes.
A munkavállalók hat százaléka foglalkozik karbantartással, ugyanakkor a munkabalesetek 15-20 százaléka, a halálos balesetek 10-20 százaléka köthető ehhez a tevékenységhez. 2006-ban 18 karbantartással összefüggő halálos munkabaleset történt hazánkban, amely az összes bejelentett munkabaleset 17 százalékát tette ki. Ez az arány megegyezik az uniós átlaggal, és ezen a téren sajnos nem történt javulás. Tavaly ugyanis 3376 karbantartáshoz köthető, három napon túl gyógyuló munkabaleset jutott az OMMF tudomására, amely az összes bejelentett munkabaleset szintén 17 százalékát tette ki.
- Bár ez az arány még mindig magas, és jelzi, mennyi teendőnk van még ezen a téren, a bolgár 49 százalékos arányhoz képest jóval kedvezőbbnek tűnik - mondta Nesztinger Péter.
Miért veszélyes a karbantartás?
- A karbantartói munkát végzők fokozott veszélynek vannak kitéve, mert nem rutinszerű, hanem folyamatosan változó feladatot végeznek, sokszor különleges, nem szokványos munkakörülmények között, állandóan változó a munkakörnyezetben, rendszertelen munkaidőben, készenlétben, több műszakos munkarendben. Tovább nehezíti munkájukat, ha nem állítják le a technológiát, és így a karbantartónak egy mozgó folyamatba kell beavatkoznia. Ugyanakkor, ha a munka miatt kell leállítani a technológiát, akkor pedig az rájuk nehezedő időkényszer miatt nagy a nyomás. Mostanában egyre elterjedtebb a karbantartás kiszervezése, amely kommunikációs problémát okoz - sorolta a karbantartói munka veszélyeit Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont képviseletében. Minden ágazat érintett a szélesen értelmezett fogalom, a munka átalakulása miatt, ezért különösen fontos kommunikálni kockázatait.
Borhidi Gábor, az NGTT Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldal képviselője a kampánnyal kapcsolatban kiemelte, az államnak is szerepe van sikeressége, hatékonysága szempontjából. - Ha a kampány végezetével nem változik semmi, akkor minden vissza fog állni a régi kerékvágásba. Örülnék neki, ha a beérkezett véleményeket figyelembe vennék, elemzéseket készítenének, és ezek alapján jogszabályokat alkotnának, mert akkor nyerne értelmet a kétéves kampány - fogalmazott.
A cégek kilencven százaléka szabálytalan
Az OMMF a kampányhoz kapcsolódva 2010. október 27-e és 2011. augusztus 31-e között vizsgálta a karbantartási folyamatok egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeinek teljesülését. A célvizsgálat azokra a területekre irányult, ahol gyakoribb a karbantartás és súlyosabb a veszélyforrás. Ilyen például az építőipar, feldolgozóipar, gépipar, vegyipar, mezőgazdaság. A felügyelők kiemelten ellenőrizték azokat a munkahelyeket, ahol korábban karbantartással kapcsolatos hiányosságot tapasztaltak, vagy több karbantartáshoz fűződő baleset történt, ahogy a kifejezetten e feladatra specializálódott cégeket is.
A vizsgálat nagy hiányosságokat tárt fel. A munkavédelmi felügyelők az 1173 karbantartással járó tevékenységet végző munkáltató 89 százalékánál tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot, és ami a karbantartást illeti, 33,5 százalékuk nem készített megelőzési stratégiát a karbantartási folyamatokra, így azok tervszerű és időben történő elvégzésére lehetőség sem adódott. E tevékenységet végző munkavállalók 71 százaléka esetén állapították meg a szabálytalan körülmények közötti foglalkoztatást.
Egyes tevékenységek nem csupán közvetlen balesetveszéllyel, hanem a munkavállalók egészségének később jelentkező, ám hosszabb, akár élethosszig tartó megromlásával járhatnak. Ilyen például a vegyi anyagoknak való kitettség, amit az ellenőrzött munkáltatók 41 százalékánál tapasztaltak a felügyelők, de tartós károsodással járhat a magas zajszint is, ami 43 százalékuknál volt fellelhető a karbantartási tevékenységek vizsgálatakor. A cégek egytizedénél nem volt rendben a karbantartást végzők védőberendezése.
A karbantartásnak két típusa van, a megelőző, melyet időben, tervszerűen végeznek, és a nagyobb kockázattal járó helyreállító karbantartás, amikor a meghibásodást követően kezdődik meg a javítás. Részben a vállalkozások romló gazdasági helyzete miatt inkább az utóbbi a jellemzőbb - mondta Nesztinger Péter, hozzátéve: rosszabb esetben ezek a műveletek is el-elmaradnak, így csupán a "rommá hajtás" veszélyes és nem is túl gazdaságos megoldásával találkoznak a felügyelők.
Továbbá a munkáltatók 13 százaléka nem végezte el a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartását. A hatóság munkavédelmi elnökhelyettese szerint az adat realitását megkérdőjelezi, hogy az a munkáltatói nyilatkozaton alapul, véleménye szerint ez az érték a valóságban magasabb. Ráadásul már csak azért sem megnyugtató ez a szám, mert olyan eszközökről van szó, amelyek összességében több ezer munkavállaló biztonságára, és nem utolsó sorban termelőképességére vannak hatással.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a cégek 10 százalékánál hiányzott a munkavédelmi oktatás, 6,5 százalékánál pedig az időszakos munkakör-alkalmassági vizsgálat. - Bár atz előbbi arányszám önmagában nem tűnik túl magasnak, a kockázatokat figyelembe véve igen nagy veszélyforrás lehet, ha valaki nem kap arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az adott feladatot milyen módon kell elvégeznie.
Az ellenőrzött cégek munkavállalóinak 3 százaléka nem viselt védőeszközt. - Ez az arány 30-40 százalék körül mozgott évekkel ezelőtt, úgyhogy ez nagy fejlődés - emlékeztetett Borhidi Gábor. Kiemelte: a munkavédelmi helyzet alakulásában jelentős szerepe van annak, hogy 400 ezer kisebb cégnél munkavédelmi képviselő hiányában nincs biztosítva a védelem és az ellenőrzés.
A munkavédelmi felügyelők a munkahelyek egy százalékánál állapították meg az áramütésveszélyt. Tekintettel ezen veszély halálos kimenetelére, ez még így is sok - mutatott rá Nesztinger Péter.
Az ellenőrzések eredményeként 3000 határozat született és 10 000 intézkedést történt. A felügyelők 2000 esetben felfüggesztették a munkát a közvetlen balesetveszély miatt, amely 4300 dolgozót érintett. És jó néhány esetben szankciót vont maga után a szabálytalanság.
A karbantartási feladatok ellátására több módszert alkalmaznak a hazai munkáltatók, ugyanakkor az olyan, régebben hagyományosnak tekintett megoldások, mint például a nagyobb üzemek, intézmények TMK (tervszerű, megelőző karbantartó) egységei szinte teljesen eltűntek. Szerepüket a különféle ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó külső vállalkozások, szervizszolgálatok végzik, de van, ahol csak a kieső megrendelések miatti kényszerleállások idejét szánják rá a saját kezűleg végzett karbantartási feladatokra. Az egyik napról a másikra élő vállalkozásoknál jellemző, hogy a karbantartás-javítás területén csak "tűzoltást" végeznek, annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy hosszú távon ez a drágább megoldás.
A karbantartás szinte minden gép, készülék, műtárgy esetében szükséges a biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő üzemeltetés érdekében, amit jól mutat az ellenőrzések alkalmával vizsgált eszközök sokfélesége is. Ellenőriztek a felügyelők sűrített levegővel működtetett légkalapácsokat, fúrógépeket, hegesztő, forrasztó eszközöket, de felületkezelésre való csiszoló, polírozó, vagy oldószerrel, szemcseszórással működő eszközöket is.
Forrás:Havariapress
A KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. számos munkavédelmi és munkaszervezési problémával találta szembe magát a Margit híd felújítása során. A kilenc főből álló, különféle szakmérnöki diplomával rendelkező dolgozók alkotta munkavédelmi szervezetét képviselő Palotás Gábor kifejtette: a KÖZGÉP konzorcium vezetőként felelt a különböző szakmákban tevékenykedő 72 alvállalkozóért, négyszáz munkavállaló munkájáért, épségéért, ami nem volt egyszerű feladat.
Készítette: Friedl Ferenc
A KÖZGÉP a szakmai támogatást mindehhez megadta. A munkavédelmi koordinátor felelt egyebek között azért, hogy a területre csak azok az alvállalkozók léphettek be, akik rendelkeztek kockázatértékeléssel, bizonyították, hogy minden dolgozójuk be van jelentve, hozták a munkavállalók időszaki alkalmassági orvosi vizsgálatról szóló papírját, és a dolgozók alapoktatáson való részvételét igazoló bizonylatokat.
Szakmai kihívások
Forrás: Margit híd sajtóiroda
Munkavédelmi szempontból igen jelentős problémát jelentett az ólomexpozíció, ami lángvágás, hegesztés során a régi festékekből szabadult fel. 21 millió forintot fordítottak csak arra, hogy az ólom ne okozzon foglalkozási megbetegedést, ehhez maszkokat, szűrőket biztosítottak. A KÖZGÉP közvetlen környezetében 40 főnél állapítottak meg magasabb expozíciós értéket. Őket más munkahelyre helyezték át. A faállványozás miatti tűzveszélyre is fel kellett készülniük. Hat esetben történt tűzeset a munka során. A lakosság és a média részéről felmerülő kiemelt figyelem tovább fokozta a rájuk nehezedő nyomást.
Kiemelt veszélyforrást jelentett a állványépítés, daruzás, leesés elleni védelem, tűzveszély, időjárás. Leesés miatt két nagyobb baleset történt, hat tűzeset volt és harminc kisebb sérülés történt.
Kedvezőtlen hatással van a munkavédelmi helyzetre, hogy a gazdasági válság és a profitéhség miatt több cég csökkentette ezirányú költségeit. A helyzeten tovább ront a karbantartásra egyre inkább jellemző kiszervezés, a különösen az építőiparra jellemző több szintű alvállalkozói lánc, miként a felügyelőségeken rendelkezésre álló létszám is. - Nem lehet biztosítani a rendszeres ellenőrzést, ha egy megyére három felügyelő jut - nyomatékosította Nesztinger Péter, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkavédelmi elnökhelyettese egy, a napokban megrendezett munkavédelmi konferencián.
Tavaly 96 halálos munkahelyi baleset történt, amely több, mint 2009-ben, de kevesebb, mint 2008-ban. A "javulás" hátterében azonban az építőipar visszaesése áll - oszlatta el a kétségeket Mandrik István, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldal képviselője. A munkáltatók képviselője felszólalt a szervezett keretek között folyó stratégiai irányba tartó érdekegyeztetés, a nemzeti munkavédelmi stratégia szükségessége mellett. Ugyanakkor nem túl bizakodó a munkavédelmi helyzetet illetően. Ennek oka valószínűsíthetően az OMMF szétdarabolásáról felröppent hír.
Egy fél évvel ezelőtti terv értelmében, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetet (OMFI) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatba (ÁNTSZ), a munkaügyi főfelügyeletet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba (NAV), a munkavédelmi felügyeletet pedig a Foglalkoztatási Hivatalba olvasztják be. A munkáltatók nem tartják jónak a szervezet szétaprózódását, sokkal szerencsésebbnek tartanák, ha egyben maradna a szervezet - mondta Mandrik István.
A HR Portal a munkavédelmi konferencián úgy értesült, hogy egészen másképp alakul az OMMF jövője. Bár egyben marad az OMMF, de beleolvad a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatalba - ennek neve még képlékeny - az OMFI-val, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel, és a Foglalkoztatási Hivatallal együtt. Informátorunk szerint ez jobb lesz, mert egyben marad a rendszer, egyben maradnak a megyéknél a közigazgatási ügyek. Ez azonban az OMMF-nél létszámcsökkenést fog eredményezni, ami tovább ront a munkavédelmi helyzeten.
Forrás: KSH/MTI- sajtóadatbankA karbantartással kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA, The European Agency for Safety and Health at Work) a 2010-2011. évre európai kampányt hirdetett a biztonságos karbantartás feltételeinek teljesülésére. A kétéves kampánnyal igyekeztek felhívni a figyelmet a karbantartás kockázataira, illetve a munkáltatói kötelezettségekre. Az Európai Unió statisztikája ugyanis igen beszédes.
A munkavállalók hat százaléka foglalkozik karbantartással, ugyanakkor a munkabalesetek 15-20 százaléka, a halálos balesetek 10-20 százaléka köthető ehhez a tevékenységhez. 2006-ban 18 karbantartással összefüggő halálos munkabaleset történt hazánkban, amely az összes bejelentett munkabaleset 17 százalékát tette ki. Ez az arány megegyezik az uniós átlaggal, és ezen a téren sajnos nem történt javulás. Tavaly ugyanis 3376 karbantartáshoz köthető, három napon túl gyógyuló munkabaleset jutott az OMMF tudomására, amely az összes bejelentett munkabaleset szintén 17 százalékát tette ki.
- Bár ez az arány még mindig magas, és jelzi, mennyi teendőnk van még ezen a téren, a bolgár 49 százalékos arányhoz képest jóval kedvezőbbnek tűnik - mondta Nesztinger Péter.
Miért veszélyes a karbantartás?
- A karbantartói munkát végzők fokozott veszélynek vannak kitéve, mert nem rutinszerű, hanem folyamatosan változó feladatot végeznek, sokszor különleges, nem szokványos munkakörülmények között, állandóan változó a munkakörnyezetben, rendszertelen munkaidőben, készenlétben, több műszakos munkarendben. Tovább nehezíti munkájukat, ha nem állítják le a technológiát, és így a karbantartónak egy mozgó folyamatba kell beavatkoznia. Ugyanakkor, ha a munka miatt kell leállítani a technológiát, akkor pedig az rájuk nehezedő időkényszer miatt nagy a nyomás. Mostanában egyre elterjedtebb a karbantartás kiszervezése, amely kommunikációs problémát okoz - sorolta a karbantartói munka veszélyeit Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont képviseletében. Minden ágazat érintett a szélesen értelmezett fogalom, a munka átalakulása miatt, ezért különösen fontos kommunikálni kockázatait.
Borhidi Gábor, az NGTT Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldal képviselője a kampánnyal kapcsolatban kiemelte, az államnak is szerepe van sikeressége, hatékonysága szempontjából. - Ha a kampány végezetével nem változik semmi, akkor minden vissza fog állni a régi kerékvágásba. Örülnék neki, ha a beérkezett véleményeket figyelembe vennék, elemzéseket készítenének, és ezek alapján jogszabályokat alkotnának, mert akkor nyerne értelmet a kétéves kampány - fogalmazott.
A cégek kilencven százaléka szabálytalan
Az OMMF a kampányhoz kapcsolódva 2010. október 27-e és 2011. augusztus 31-e között vizsgálta a karbantartási folyamatok egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeinek teljesülését. A célvizsgálat azokra a területekre irányult, ahol gyakoribb a karbantartás és súlyosabb a veszélyforrás. Ilyen például az építőipar, feldolgozóipar, gépipar, vegyipar, mezőgazdaság. A felügyelők kiemelten ellenőrizték azokat a munkahelyeket, ahol korábban karbantartással kapcsolatos hiányosságot tapasztaltak, vagy több karbantartáshoz fűződő baleset történt, ahogy a kifejezetten e feladatra specializálódott cégeket is.
A vizsgálat nagy hiányosságokat tárt fel. A munkavédelmi felügyelők az 1173 karbantartással járó tevékenységet végző munkáltató 89 százalékánál tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot, és ami a karbantartást illeti, 33,5 százalékuk nem készített megelőzési stratégiát a karbantartási folyamatokra, így azok tervszerű és időben történő elvégzésére lehetőség sem adódott. E tevékenységet végző munkavállalók 71 százaléka esetén állapították meg a szabálytalan körülmények közötti foglalkoztatást.
Egyes tevékenységek nem csupán közvetlen balesetveszéllyel, hanem a munkavállalók egészségének később jelentkező, ám hosszabb, akár élethosszig tartó megromlásával járhatnak. Ilyen például a vegyi anyagoknak való kitettség, amit az ellenőrzött munkáltatók 41 százalékánál tapasztaltak a felügyelők, de tartós károsodással járhat a magas zajszint is, ami 43 százalékuknál volt fellelhető a karbantartási tevékenységek vizsgálatakor. A cégek egytizedénél nem volt rendben a karbantartást végzők védőberendezése.
A karbantartásnak két típusa van, a megelőző, melyet időben, tervszerűen végeznek, és a nagyobb kockázattal járó helyreállító karbantartás, amikor a meghibásodást követően kezdődik meg a javítás. Részben a vállalkozások romló gazdasági helyzete miatt inkább az utóbbi a jellemzőbb - mondta Nesztinger Péter, hozzátéve: rosszabb esetben ezek a műveletek is el-elmaradnak, így csupán a "rommá hajtás" veszélyes és nem is túl gazdaságos megoldásával találkoznak a felügyelők.
A megelőzésre fog fókuszálni a következő európai kampány
A következő kétéves (2012-2014) kampány a megelőzésre fog fókuszálni, amelyre a felkészülés már megkezdődött. "Egészséges munkahelyek: dolgozzunk együtt a kockázat megelőzéséért" - így lehet magyarra fordítani a kampány címét, amelynek alcíme "vezetői elkötelezettség és munkavállalói részvétel", bár még a hivatalos magyar fordítás nem történt meg - tájékoztatott Balogh Katalin.
A következő kétéves (2012-2014) kampány a megelőzésre fog fókuszálni, amelyre a felkészülés már megkezdődött. "Egészséges munkahelyek: dolgozzunk együtt a kockázat megelőzéséért" - így lehet magyarra fordítani a kampány címét, amelynek alcíme "vezetői elkötelezettség és munkavállalói részvétel", bár még a hivatalos magyar fordítás nem történt meg - tájékoztatott Balogh Katalin.
Továbbá a munkáltatók 13 százaléka nem végezte el a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartását. A hatóság munkavédelmi elnökhelyettese szerint az adat realitását megkérdőjelezi, hogy az a munkáltatói nyilatkozaton alapul, véleménye szerint ez az érték a valóságban magasabb. Ráadásul már csak azért sem megnyugtató ez a szám, mert olyan eszközökről van szó, amelyek összességében több ezer munkavállaló biztonságára, és nem utolsó sorban termelőképességére vannak hatással.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a cégek 10 százalékánál hiányzott a munkavédelmi oktatás, 6,5 százalékánál pedig az időszakos munkakör-alkalmassági vizsgálat. - Bár atz előbbi arányszám önmagában nem tűnik túl magasnak, a kockázatokat figyelembe véve igen nagy veszélyforrás lehet, ha valaki nem kap arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az adott feladatot milyen módon kell elvégeznie.
Az ellenőrzött cégek munkavállalóinak 3 százaléka nem viselt védőeszközt. - Ez az arány 30-40 százalék körül mozgott évekkel ezelőtt, úgyhogy ez nagy fejlődés - emlékeztetett Borhidi Gábor. Kiemelte: a munkavédelmi helyzet alakulásában jelentős szerepe van annak, hogy 400 ezer kisebb cégnél munkavédelmi képviselő hiányában nincs biztosítva a védelem és az ellenőrzés.
A munkavédelmi felügyelők a munkahelyek egy százalékánál állapították meg az áramütésveszélyt. Tekintettel ezen veszély halálos kimenetelére, ez még így is sok - mutatott rá Nesztinger Péter.
Az ellenőrzések eredményeként 3000 határozat született és 10 000 intézkedést történt. A felügyelők 2000 esetben felfüggesztették a munkát a közvetlen balesetveszély miatt, amely 4300 dolgozót érintett. És jó néhány esetben szankciót vont maga után a szabálytalanság.
A karbantartási feladatok ellátására több módszert alkalmaznak a hazai munkáltatók, ugyanakkor az olyan, régebben hagyományosnak tekintett megoldások, mint például a nagyobb üzemek, intézmények TMK (tervszerű, megelőző karbantartó) egységei szinte teljesen eltűntek. Szerepüket a különféle ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó külső vállalkozások, szervizszolgálatok végzik, de van, ahol csak a kieső megrendelések miatti kényszerleállások idejét szánják rá a saját kezűleg végzett karbantartási feladatokra. Az egyik napról a másikra élő vállalkozásoknál jellemző, hogy a karbantartás-javítás területén csak "tűzoltást" végeznek, annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy hosszú távon ez a drágább megoldás.
A karbantartás szinte minden gép, készülék, műtárgy esetében szükséges a biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő üzemeltetés érdekében, amit jól mutat az ellenőrzések alkalmával vizsgált eszközök sokfélesége is. Ellenőriztek a felügyelők sűrített levegővel működtetett légkalapácsokat, fúrógépeket, hegesztő, forrasztó eszközöket, de felületkezelésre való csiszoló, polírozó, vagy oldószerrel, szemcseszórással működő eszközöket is.
Forrás:HavariapressA KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. számos munkavédelmi és munkaszervezési problémával találta szembe magát a Margit híd felújítása során. A kilenc főből álló, különféle szakmérnöki diplomával rendelkező dolgozók alkotta munkavédelmi szervezetét képviselő Palotás Gábor kifejtette: a KÖZGÉP konzorcium vezetőként felelt a különböző szakmákban tevékenykedő 72 alvállalkozóért, négyszáz munkavállaló munkájáért, épségéért, ami nem volt egyszerű feladat.
Készítette: Friedl FerencA KÖZGÉP a szakmai támogatást mindehhez megadta. A munkavédelmi koordinátor felelt egyebek között azért, hogy a területre csak azok az alvállalkozók léphettek be, akik rendelkeztek kockázatértékeléssel, bizonyították, hogy minden dolgozójuk be van jelentve, hozták a munkavállalók időszaki alkalmassági orvosi vizsgálatról szóló papírját, és a dolgozók alapoktatáson való részvételét igazoló bizonylatokat.
Szakmai kihívások
Forrás: Margit híd sajtóirodaMunkavédelmi szempontból igen jelentős problémát jelentett az ólomexpozíció, ami lángvágás, hegesztés során a régi festékekből szabadult fel. 21 millió forintot fordítottak csak arra, hogy az ólom ne okozzon foglalkozási megbetegedést, ehhez maszkokat, szűrőket biztosítottak. A KÖZGÉP közvetlen környezetében 40 főnél állapítottak meg magasabb expozíciós értéket. Őket más munkahelyre helyezték át. A faállványozás miatti tűzveszélyre is fel kellett készülniük. Hat esetben történt tűzeset a munka során. A lakosság és a média részéről felmerülő kiemelt figyelem tovább fokozta a rájuk nehezedő nyomást.
Kiemelt veszélyforrást jelentett a állványépítés, daruzás, leesés elleni védelem, tűzveszély, időjárás. Leesés miatt két nagyobb baleset történt, hat tűzeset volt és harminc kisebb sérülés történt.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?