Orbánék nyertek a legtöbbet a minimálbér emelésein

Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta radikális változtatásokat eszközölt az adórendszerben, aminek mára egy tisztán egykulcsos, "egyszerű" rendszer lett az eredménye: nincs progresszivitás semmilyen szinten és tételben. Ez azonban a minimálbéresek esetében csak minimális előnyöket hozott, hiszen, ahogy azt korábban megírtuk, miközben 2010-hez képest a bruttó 33,3 százalékkal növekedett, a nettó bér mindössze 6,6 százalékkal. Emögött egyértelműen az adójóváírás kivezetése áll, mely pont az alacsony keresetűek, így a minimálbéresek számára jelentett sokat. Bár egyidejűleg az egykulcsos adó bevezetésével esetükben is mérséklődött valamennyit a személyi jövedelemadó kulcsa, összességében nem nyertek annyit a vámon, mint amennyit veszítettek a réven.

Ez a fentebb említett, bruttó és nettó minimálbér eltérő növekedése mellett más téren is szembeszökő változás történt. Ha nagyon sarkosan szeretnénk fogalmazni, akkor azt mondhatnánk, a kötelező minimálbér-emelések szinte csak az államnak hoznak pluszbevételt. Pedig a legújabb kormányzati kommunikáció egyik pontja szintén a minimálbér változásával van összefüggésben, mellyel alátámasztják: Magyarország jobban teljesít. A kormányzati propaganda szerint "Magyarországon a kormányváltás óta 24 500 forinttal nőtt a minimálbér", amivel nem is nagyon lehet vitatkozni, hiszen 2010-ben 73 500 forint volt a legkisebb kötelező bér, idén pedig már 98 ezer. Az viszont jócskán árnyalja a képet, hogy a 2012-ben elrendelt majdnem 20 százalékos minimálbér-emelésre az adórendszer átalakítása (adójóváírás kivezetése) miatt volt szükség.

Utóbbi pedig azzal is együtt járt, hogy jóval többet kénytelen a minimálbérért foglalkoztatott az állam kasszájába fizetni a munkabéréből. Míg ugyanis 2010-ben a 73 500 forintos bruttóból 13 264 forint ment az államnak, vagyis 18 százalék, idén ez az összeg már 33 810 forint, ami azt jelenti, hogy a bruttó 34,5 százalékát vonja el az állam adó és járulék formájában. A változás: 155 százalékos növekedés.

Munkaadói oldalon ugyanakkor ennyire drasztikus változások nem történtek: egy minimálbéres foglalkoztatása nominálisan "csak" 33,3 százalékkal kerül többe idén, mint 2010-ben, a bruttó béren felül jelentkező költség pedig változatlanul 28,5 százalék 2010 óta.

Ha összeadjuk az állam kasszájába kerülő munkaadói és munkavállalói járulékokat, és a bruttó bérhez viszonyítjuk, akkor az látható, hogy a minimálbéresek esetében a teljes állami elvonás aránya (adóék) a 2010-es 36,2 százalékról 49 százalékra emelkedett. Ennél viszont érdekesebb, hogy míg az Orbán-kormány hatalomra kerülése évében még 34 212 forintot került az állami kasszába egy minimálbéres dolgozó után, idén ez az összeg már 61 740 forint. Vagyis 80,5 százalékos a növekedés mértéke - miközben a dolgozó csupán 6,6 százalékkal visz haza többet, hiába emelkedett drasztikusan a bruttó minimálbér.

Bár a 2014-es minimálbérről egyelőre még a konkrét bértárgyalások sem kezdődtek meg, ha feltételezzük, hogy az MSZOSZ által javasolt 104 ezer forintról születik megállapodás, akkor 2010-es bázishoz viszonyítva 13,1 százalékos lesz a nettó növekedése, az állami elvonások esetében pedig 91,5 százalékos lehet az emelkedés mértéke.

Székely Sarolta
mfor.hu