Job hugging és társai: meddig szajkózzuk még a HR marketingdumát?

A cikk az angol HR buzzwordök (pl. „job hugging”, „quiet quitting”) kritika nélküli átvételét bírálja a magyar szakmai közegben, rámutatva, hogy ezek gyakran régi jelenségek újracsomagolását jelentik, vagy hazai kontextusban értelmezhetetlenek, csupán a tanácsadói versenytermékek.

Végigvezeti a munkáltató-munkavállaló kapcsolatok fejlődését a 19-20. századi „fidelity” (hűség/engedelmesség) fogalmától a „loyalty” (lojalitás/kitartás) Kádár-kori értelmezésén át (mely sokszor mobilitási lustaságon alapult) a rendszerváltás utáni „szervezeti elkötelezettségig”, majd napjaink „munkavállalói elköteleződés” (employee engagement) koncepciójáig.

Kiemeli, hogy még a magas elkötelezettségi mutatók sem garantálják a maradást, hiszen az alkalmazottak lehetnek elkötelezettek, de nem lojálisak, elégedettek, mégis munkahelyet váltók, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Az írás arra ösztönzi a HR szakembereket, hogy a külföldi „marketingduma” és buzzword bingo helyett saját, helyi viszonyokra adaptált, proaktív és stratégiai megoldásokat dolgozzanak ki a sikeres munkaerő-megtartás és people management érdekében, „Think globally, act locally” elven, a saját játékukat játszva.