Pánikban az iskolaszövetkezetek - Válasz a tanulmány cáfolatára
Nem a munkaerő-kölcsönző cégek állnak az iskolaszövetkezeteket bíráló tanulmány mögött, amely alapvetően nem is a rejtett munkaerő-kölcsönzés megállapítására irányult - reagált a tanulmányt koordináló Berta László újságíró a diákszövetkezetek "Dúl a harc a diákmunkásokért" című cikkünkben közölt vádjaira.
Miként arról a HR Portal beszámolt (Dúl a harc a diákmunkásokért, 2007. október 2.), a közelmúltban nyilvánosságra hoztak egy tanulmányt, amely szerint a diákszövetkezetek rejtett munkaerő-kölcsönzést folytatnak azzal, hogy a velük tagsági viszonyban álló diákmunkásokkal munkaszerződést, illetve megbízási szerződést kötve egy másik munkáltatónál foglalkoztatják őket. A Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Diákész) megkeresésünkre úgy vélekedett, hogy a tanulmány hátterében a munkaerő-kölcsönzők állnak, akik már hat éve próbálják megtörni az iskolaszövetkezetek egyeduralmát. A szervezet sérelmezte azt is, hogy a diákszövetkezeteket nem kérdezték meg a kutatók.
A tanulmányt koordináló Berta László újságíró viszont úgy véli, a Diákész véleménye sem szakmai, sem tudományos érvet, tényt nem tartalmaz, így szerinte ennek megfelelően is kell azt kezelni. Mint a szerkesztőségünknek eljuttatott levelében írja, a tanulmány célja a diákok foglalkoztatási helyzetének javítása, és nem a parttalan vita indítása volt, bizonyítja ezt az is, hogy a tanulmányt eljuttatták a Szociális és Munkaügyi Minisztériumba, valamint több szakmai fórumba. A diákszövetkezetekkel pedig azért nem vették fel a kapcsolatot a kutatók, mert egy független kutatócsoportnak a nyilvánossághoz kell fordulnia, hogy ezzel is hangsúlyozhassa különállását az érintett felektől - fogalmaz.
A felmérésben részt vevők számát (200 főt) keveslő megjegyzésre Berta László azt feleli, hogy a kérdőíves felmérés a felmért sokaság esetében megfelelő mintaelem számú volt. Különben sem állította senki, hogy a teljes diákszövetkezeti sokaságot mérte fel (ami egyrészt kivitelezhetetlen, másrészt felesleges lett volna), viszont a felmérésre kapott válaszok előrejelzik egy ennél akár sokkal nagyobb elemszámú lekérdezés tapasztalatait is - jegyezte meg.
Berta László továbbá hangsúlyozza, hogy a kérdőív nem a rejtett munkaerő-kölcsönzés megállapítására irányult. Ez utóbbi álláspont nem a kérdőívből, hanem a diákszövetkezetek által "alkalmazott" diákmunkások munkaszerződéseinek és ugyanezen diákoknak a szövetkezeti tagságukból eredő státusza közötti ellentmondás jogi szakvéleményben kifejtett megállapítása volt. Hogy nem a rejtett munkaerő-kölcsönzés kimutatására irányult, megragadható pl. abban, hogy azt mérte, milyen összefüggés van az ellátott munkakörök és végzett tanulmányok között. Ebből következik, hogy a számadatok ellen felhozott, ellenkező adatokkal egyébként alá nem támasztott vádak célt tévesztenek, mert nem a konkrét kutatási eredményt értékelik, hanem általában védik a diákszövetkezeti tevékenységet - fogalmaz levelében Berta László.
A tanulmány "munkaerő-kölcsönzésben rejlő nagyobb jogbiztonság és rendezettebb munkakörülmények" állítására adott választ szintén vitatja Berta László, szerinte ugyanis Simon Balázs a diákszövetkezetek rugalmasságának propagálásával próbálja elterelni a figyelmet az olyan kellemetlen kérdésekről, minthogy az iskolaszövetkezetek nem közvetíthetnék ki tagjaikat, vagyis a diákokat, és hogy feltételezhetően rejtett munkaerő-kölcsönzést végeznek.
Paraszt Imre, HR Portal
A tanulmányt koordináló Berta László újságíró viszont úgy véli, a Diákész véleménye sem szakmai, sem tudományos érvet, tényt nem tartalmaz, így szerinte ennek megfelelően is kell azt kezelni. Mint a szerkesztőségünknek eljuttatott levelében írja, a tanulmány célja a diákok foglalkoztatási helyzetének javítása, és nem a parttalan vita indítása volt, bizonyítja ezt az is, hogy a tanulmányt eljuttatták a Szociális és Munkaügyi Minisztériumba, valamint több szakmai fórumba. A diákszövetkezetekkel pedig azért nem vették fel a kapcsolatot a kutatók, mert egy független kutatócsoportnak a nyilvánossághoz kell fordulnia, hogy ezzel is hangsúlyozhassa különállását az érintett felektől - fogalmaz.
A felmérésben részt vevők számát (200 főt) keveslő megjegyzésre Berta László azt feleli, hogy a kérdőíves felmérés a felmért sokaság esetében megfelelő mintaelem számú volt. Különben sem állította senki, hogy a teljes diákszövetkezeti sokaságot mérte fel (ami egyrészt kivitelezhetetlen, másrészt felesleges lett volna), viszont a felmérésre kapott válaszok előrejelzik egy ennél akár sokkal nagyobb elemszámú lekérdezés tapasztalatait is - jegyezte meg.
Berta László továbbá hangsúlyozza, hogy a kérdőív nem a rejtett munkaerő-kölcsönzés megállapítására irányult. Ez utóbbi álláspont nem a kérdőívből, hanem a diákszövetkezetek által "alkalmazott" diákmunkások munkaszerződéseinek és ugyanezen diákoknak a szövetkezeti tagságukból eredő státusza közötti ellentmondás jogi szakvéleményben kifejtett megállapítása volt. Hogy nem a rejtett munkaerő-kölcsönzés kimutatására irányult, megragadható pl. abban, hogy azt mérte, milyen összefüggés van az ellátott munkakörök és végzett tanulmányok között. Ebből következik, hogy a számadatok ellen felhozott, ellenkező adatokkal egyébként alá nem támasztott vádak célt tévesztenek, mert nem a konkrét kutatási eredményt értékelik, hanem általában védik a diákszövetkezeti tevékenységet - fogalmaz levelében Berta László.
A tanulmány "munkaerő-kölcsönzésben rejlő nagyobb jogbiztonság és rendezettebb munkakörülmények" állítására adott választ szintén vitatja Berta László, szerinte ugyanis Simon Balázs a diákszövetkezetek rugalmasságának propagálásával próbálja elterelni a figyelmet az olyan kellemetlen kérdésekről, minthogy az iskolaszövetkezetek nem közvetíthetnék ki tagjaikat, vagyis a diákokat, és hogy feltételezhetően rejtett munkaerő-kölcsönzést végeznek.
Paraszt Imre, HR Portal
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?