Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 4 éve

Problémás ügyfelek és időhiány okozzák a stresszt

images

Európai Munkavédelmi Ügynökség felmérése szerint bár Magyarországon még a fizikai munkavégzés nem megfelelő körülményeiből adódó helyzetek jelentik a legnagyobb munkahelyi kockázatot. A gépekkel vagy kéziszerszámokkal történő munka által képviselt baleseti veszélyt a cégek 53 százaléka, a fárasztó vagy fájdalommal járó testhelyzeteket 50 százaléka, a járművekkel történő munkavégzés során fennálló baleseti kockázatot pedig 45 százalékuk nevezte meg kockázati tényezőként.

Hangsúlyt kap a stressz

Ugyanakkor a munkahelyi kockázatok sorában egyre jobban előtérbe kerül a negatív stressz, mint például a problémás ügyfelekkel, páciensekkel való munkakapcsolat, amely immár a magyar munkáltatók 44 százalékánál előforduló munkavédelmi kockázat.

Bár sokat hangoztatott alaptétel, hogy az ügyfélnek mindig igaza van, olykor a saját ép eszünk és a folyamatos ügymenet érdekében néha szembe kell szállni a vevővel. Persze nem mindegy, hogy hogyan.

Belül van a gond

„Európában már a munkahelyek közel 60 százalékánál okoz gondot a nehézkes ügyfelek kezelése, mely megelőzi a balesetek, illetve a váz- és izomrendszeri megbetegedésekhez vezető fizikai munkakörülmények jelentette kockázatokat. A személyes konfliktus mint stresszfaktor elsősorban az oktatásban, humánegészségügyben, valamint a kereskedelemben, a szállításban, az élelmiszeriparban és a vendéglátóiparban, vagyis a szolgáltatási szektorban van jelen, ahol az emberi tényezők, a személyes kapcsolattartás kiemelt feladat” – mondta Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának vezetője.

A problémás ügyfelek kezelésén túlmenően, az adott munkára vagy feladat megoldására rendelkezésre álló idő szűkössége okozza a legtöbb stresszt a magyar munkahelyeken. Az időhiányt a felmérésben megkérdezett magyar munkáltatók 29 százalékánál jelölték meg stresszforrásként, jellemző módon az építőiparban és a közigazgatásban. Az, hogy a munkavállalók nem tudják befolyásolni a saját munkaritmusukat vagy munkafolyamataikat, a magyar cégek 14 százalékánál fordul elő (ezért is jó, ha a főnök néha szabadságra megy), leginkább a feldolgozóiparban; a hosszú, vagy rendszertelen munkaórák (14 százalék) a mezőgazdaságban dolgozók számára okoznak frusztrációt; az állás bizonytalansága (13 százalék), valamint a szegényes kommunikáció és a szervezeten belüli együttműködés hiánya (9 százalék) pedig az építőipari cégek dolgozóit stresszeli leginkább.

CSAK A BÍRSÁG MIATT SZÁMÍT
Az EU-OSHA felmérésének eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyek 85 százaléka munkavédelem kérdésével elsősorban a munkavédelmi felügyelőség bírságainak és szankcióinak elkerülése, illetve a jogi kötelezettségeknek való megfelelés miatt foglalkoznak. Jogkövető magatartásuk motiváló tényezőinek sorában ezután a szervezet jó hírének megőrzése (72 százalék), a munkavállalók elvárásainak való megfelelés (61 százalék) következik. A munkavédelemre értékteremtő tevékenységként, vagyis a termelékenység növelésének eszközeként pedig csak a cégek alig több mint fele (51 százalék) tekint.


Pedig az egészséges dolgozó tuti befektetés. Minél jobban érzi magát a dolgozó, annál hatékonyabban teljesít a munkahelyén.
Látjuk a problémát, de nem teszünk ellene

Felmérjük, de nem kezeljük a problémákat

A magyar munkáltatók 70 százaléka végez rendszeresen munkahelyi kockázatértékelést, vagyis ezen a téren nem vagyunk lemaradva az európai átlagtól, de a kockázatértékelés megléte a munkáltatóknál már nem mindig jár együtt a problémák megfelelő kezelésével és megoldásával. A magyar vállalkozások európai összehasonlításban ugyanis az utolsó helyen állnak abban a tekintetben, hogy rendelkeznek-e cselekvési tervvel a pszichoszociális kockázatok megelőzésére és kezelésére.

A magyar munkahelyek mindössze 19 százalékának van cselekvési terve a munkahelyi stressz és a stressz káros következményeinek kezelésére, míg a legfejlettebb munkavédelmi kultúrával rendelkező Egyesül Királyságban az intézmények 60 százaléka rendelkezik ilyen procedúrával. Még nagyobb eltérést mutat a munkahelyi megfélemlítés vagy zaklatás lehetséges eseteinek kezelésére vonatkozó eljárás megléte: Magyarországon a munkáltatók mindössze 9 százaléka rendelkezik ugyanis ilyen esetekre vonatkozó cselekvési tervvel, míg a szigetországban ez az arány már 90 százalék. A munkahelyi fenyegetés, bántalmazás vagy támadások eseteinek kezelésére itthon csak a cégek ötöde (21 százalék), míg az Egyesült Királyságban szinte valamennyi intézménye (92 százalék) fel van készülve.

„Az ESENER-2 felmérés eredményei jól mutatják, hogy a pszichoszociális tényezők kezelését nagyobb kihívásnak, komolyabb feladatnak tartják az intézmények, mint más munkavédelmi kérdéseket, hiszen a munkahelyek fele jelezte, hogy nincsenek információik vagy eszközeik e problémakör hatékony kezeléséhez” – mondta Balogh Katalin, az EU-OSHA nemzeti fókuszpontjának vezetője, hozzátéve: „Foglalkozás-egészségügy szakorvos, valamint általános munkavédelmi szakember az uniós átlagnál szerencsére nagyobb számban van jelen a magyar intézményeknél.

Nem merünk beszélni róla

Arra, hogy mi okoz nehézséget a munkavédelmi problémák kezelésében, az európai vállalatok legnagyobb részt (41 százalék) a jogi kötelezettségek bonyolultságát nevezték meg. Magyarországon majdnem fele annyian vélik így (23 százalék), a bürokrácia mégis az első helyen számon tartott akadály a válaszolók körében. Mivel uniós szinten minden tagállamra ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, a különbség a nemzeti szintű eltéréseket jelzi, valamint a nemzeti jogszabályok jelentőségére világít rá.

A pszichoszociális kockázatok kezelésének fő akadálya, hogy hiányzik a hajlandóság a probléma nyílt megbeszélésére. A pszichoszociális kockázatok azonban ugyanazon elvek alapján kezelhetők, mint minden más munkahelyi egészségvédelmi kérdés.

A munkavédelem, azon belül is a pszichoszociális kockázatok kezelése a munkáltató feladata, amit nagyban segíthet az aktív munkavállalói részvétel, a munkavállalói képviseletek különböző formái. Magyarországon ezek az uniós átlagnál jóval kisebb arányban vannak jelen: míg munkavédelmi bizottság az unió intézményeinek 21, addig itthon a vállalatok mindössze 2,6 százalékánál működik.

A FELMÉRÉSRŐL
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 36 ország (köztük 28 uniós tagállam, 6 csatlakozásra váró ország, valamint Norvégia és Svájc) közel 50.000 munkahelye, köztük 1.500 magyar vállalat munkatársainak megkérdezésével mérte fel, hogyan kezelik a különböző méretű vállalkozások a gyakorlatban a munkavédelem, ezen belül is elsősorban az új és újonnan felmerülő olyan pszichoszociális kockázatokat, mint a stressz és annak kiváltó okait. Az Ügynökség ESENER (European Survey of Enterprises on New and Emerging Risks) felmérését a TNS Piac- és Közvélemény-kutató Intézet végezte 2014 nyarán és kora őszén, a legalább öt vagy annál több munkavállalót foglalkoztató állami és magánszervezetek, valamint vállalkozások megkérdezésével.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Országos munkavédelmi kampány indul az építőiparban

Az építőipari cégek, illetve az ágazatban dolgozók munkavédelmi tudatosságának fokozása érdekében kétéves, országos tájékoztató kampányt... Teljes cikk

Országos munkavédelmi kampány indul az építőiparban

Az építőipari cégek, illetve az ágazatban dolgozók munkavédelmi tudatosságának fokozása érdekében két éves, országos tájékoztató kampányt... Teljes cikk

Névre szóló termosz az Audinál

Két hete kezdte felvenni a kapcsolatot az autopro.hu a hazai autógyárakkal, hogy megtudják, hogyan védik munkavállalóikat a nagy hőségtől. Teljes cikk