Problémás ügyfelek és időhiány okozzák a stresszt

Európai Munkavédelmi Ügynökség felmérése szerint bár Magyarországon még a fizikai munkavégzés nem megfelelő körülményeiből adódó helyzetek jelentik a legnagyobb munkahelyi kockázatot. A gépekkel vagy kéziszerszámokkal történő munka által képviselt baleseti veszélyt a cégek 53 százaléka, a fárasztó vagy fájdalommal járó testhelyzeteket 50 százaléka, a járművekkel történő munkavégzés során fennálló baleseti kockázatot pedig 45 százalékuk nevezte meg kockázati tényezőként.

Hangsúlyt kap a stressz

Ugyanakkor a munkahelyi kockázatok sorában egyre jobban előtérbe kerül a negatív stressz, mint például a problémás ügyfelekkel, páciensekkel való munkakapcsolat, amely immár a magyar munkáltatók 44 százalékánál előforduló munkavédelmi kockázat.

Bár sokat hangoztatott alaptétel, hogy az ügyfélnek mindig igaza van, olykor a saját ép eszünk és a folyamatos ügymenet érdekében néha szembe kell szállni a vevővel. Persze nem mindegy, hogy hogyan.

Belül van a gond

„Európában már a munkahelyek közel 60 százalékánál okoz gondot a nehézkes ügyfelek kezelése, mely megelőzi a balesetek, illetve a váz- és izomrendszeri megbetegedésekhez vezető fizikai munkakörülmények jelentette kockázatokat. A személyes konfliktus mint stresszfaktor elsősorban az oktatásban, humánegészségügyben, valamint a kereskedelemben, a szállításban, az élelmiszeriparban és a vendéglátóiparban, vagyis a szolgáltatási szektorban van jelen, ahol az emberi tényezők, a személyes kapcsolattartás kiemelt feladat” – mondta Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának vezetője.

A problémás ügyfelek kezelésén túlmenően, az adott munkára vagy feladat megoldására rendelkezésre álló idő szűkössége okozza a legtöbb stresszt a magyar munkahelyeken. Az időhiányt a felmérésben megkérdezett magyar munkáltatók 29 százalékánál jelölték meg stresszforrásként, jellemző módon az építőiparban és a közigazgatásban. Az, hogy a munkavállalók nem tudják befolyásolni a saját munkaritmusukat vagy munkafolyamataikat, a magyar cégek 14 százalékánál fordul elő (ezért is jó, ha a főnök néha szabadságra megy), leginkább a feldolgozóiparban; a hosszú, vagy rendszertelen munkaórák (14 százalék) a mezőgazdaságban dolgozók számára okoznak frusztrációt; az állás bizonytalansága (13 százalék), valamint a szegényes kommunikáció és a szervezeten belüli együttműködés hiánya (9 százalék) pedig az építőipari cégek dolgozóit stresszeli leginkább.



Pedig az egészséges dolgozó tuti befektetés. Minél jobban érzi magát a dolgozó, annál hatékonyabban teljesít a munkahelyén.
Látjuk a problémát, de nem teszünk ellene

Felmérjük, de nem kezeljük a problémákat

A magyar munkáltatók 70 százaléka végez rendszeresen munkahelyi kockázatértékelést, vagyis ezen a téren nem vagyunk lemaradva az európai átlagtól, de a kockázatértékelés megléte a munkáltatóknál már nem mindig jár együtt a problémák megfelelő kezelésével és megoldásával. A magyar vállalkozások európai összehasonlításban ugyanis az utolsó helyen állnak abban a tekintetben, hogy rendelkeznek-e cselekvési tervvel a pszichoszociális kockázatok megelőzésére és kezelésére.

A magyar munkahelyek mindössze 19 százalékának van cselekvési terve a munkahelyi stressz és a stressz káros következményeinek kezelésére, míg a legfejlettebb munkavédelmi kultúrával rendelkező Egyesül Királyságban az intézmények 60 százaléka rendelkezik ilyen procedúrával. Még nagyobb eltérést mutat a munkahelyi megfélemlítés vagy zaklatás lehetséges eseteinek kezelésére vonatkozó eljárás megléte: Magyarországon a munkáltatók mindössze 9 százaléka rendelkezik ugyanis ilyen esetekre vonatkozó cselekvési tervvel, míg a szigetországban ez az arány már 90 százalék. A munkahelyi fenyegetés, bántalmazás vagy támadások eseteinek kezelésére itthon csak a cégek ötöde (21 százalék), míg az Egyesült Királyságban szinte valamennyi intézménye (92 százalék) fel van készülve.

„Az ESENER-2 felmérés eredményei jól mutatják, hogy a pszichoszociális tényezők kezelését nagyobb kihívásnak, komolyabb feladatnak tartják az intézmények, mint más munkavédelmi kérdéseket, hiszen a munkahelyek fele jelezte, hogy nincsenek információik vagy eszközeik e problémakör hatékony kezeléséhez” – mondta Balogh Katalin, az EU-OSHA nemzeti fókuszpontjának vezetője, hozzátéve: „Foglalkozás-egészségügy szakorvos, valamint általános munkavédelmi szakember az uniós átlagnál szerencsére nagyobb számban van jelen a magyar intézményeknél.

Nem merünk beszélni róla

Arra, hogy mi okoz nehézséget a munkavédelmi problémák kezelésében, az európai vállalatok legnagyobb részt (41 százalék) a jogi kötelezettségek bonyolultságát nevezték meg. Magyarországon majdnem fele annyian vélik így (23 százalék), a bürokrácia mégis az első helyen számon tartott akadály a válaszolók körében. Mivel uniós szinten minden tagállamra ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, a különbség a nemzeti szintű eltéréseket jelzi, valamint a nemzeti jogszabályok jelentőségére világít rá.

A pszichoszociális kockázatok kezelésének fő akadálya, hogy hiányzik a hajlandóság a probléma nyílt megbeszélésére. A pszichoszociális kockázatok azonban ugyanazon elvek alapján kezelhetők, mint minden más munkahelyi egészségvédelmi kérdés.

A munkavédelem, azon belül is a pszichoszociális kockázatok kezelése a munkáltató feladata, amit nagyban segíthet az aktív munkavállalói részvétel, a munkavállalói képviseletek különböző formái. Magyarországon ezek az uniós átlagnál jóval kisebb arányban vannak jelen: míg munkavédelmi bizottság az unió intézményeinek 21, addig itthon a vállalatok mindössze 2,6 százalékánál működik.