Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 8 éve

Sikeres üzletasszonyból szerzetesnő - interjú Laura nővérrel

- Mielőtt belépett volna a Domonkos-rendbe, sikeres multinacionális karriert futott be. A Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat üzletkötőjeként, továbbá a Pepsi kereskedelem-fejlesztési menedzsereként dolgozott. Munkájának szerves része volt az állandó utazás: Indiától, Tajvanon keresztül, New Yorkig bejárta a világot. Hogyan látja így visszatekintve, mi vonzotta a közgazdaságtan és az üzleti élet felé?

- Extrovertált emberként mindig szerettem szervezni, intézni a dolgokat. Már fiatalkoromban is lételemem volt a nyüzsgő, változatos élet. Az iskolában ugyanúgy mentek a reál és a humán tárgyak is, kedvencem a matematika és a történelem volt, a közgazdaságtan pedig éppen mindkét területről építkezik.

- Mi szeretett volna lenni gyerekkorában? Szülei milyen pályára szánták?

- Nem volt különösebb elképzelésem, mindig az élet által éppen adott dolgokat szerettem, így például a zenét. Gyerekkoromban tíz évig zongoráztam, a tanárnőm konzervatóriumba szánt. Gépészmérnök édesapám pedig - látván a reáltárgyak iránti affinitásomat -, akár mérnöknek is elképzelt volna, de nem erőltette. Széles érdeklődési köröm szintézise lett a közgazdasági egyetem.

- Életének előző szakaszában is megmutatkozott az emberek iránti szeretete, és munkabírása, amely édesapjától eredeztethető, miként a vallás iránti fogékonysága is a neveltetésével függ össze. Azt olvastam, hogy amikor például a Pepsinél dolgozott, részlege híres volt a jó munkahelyi légkörről és igyekezett segíteni a rászorulókon, pl. elbocsátott idősödő kollégákat vett vissza maga mellé. Hogy fogadták ezt a főnökei?

- Nem bánták. Örültek, hogy jól mennek a dolgok részlegemen.

- Milyen vezető volt?

- Véleményem szerint "emberközpontú". Nemcsak az volt számomra fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljak az emberekkel, hanem az is, hogy egymással is jóban legyenek, és egy közösséget alkossunk. Ugyanakkor megköveteltem a precíz, pontos, jó minőségű munkát is. Megbíztam bennük, építettünk egymás munkájára, és igyekeztem jó példával elöl járni a jó munkavégzésre.

- Szerette ezt a multi életet?

- Igen, mert érdekes, embert próbáló, kreativitást követelő, változatos volt a munka. De mint végső cél, mint az életemet egyedül betöltő tevékenység, nem bizonyult elégségesnek.

- Ez az oka annak, hogy 17 évvel ezelőtt új életet kezdett Domonkos-rendi szerzetesnőként, és Baritz Saroltából Laura nővér lett?

- Igen, az életem kezdett kiüresedni, és egyre inkább foglalkoztatott, mi az életem értelme. A választ édesanyám betegsége kapcsán kaptam meg. Ápolása és a vele való minőségi együttlét során tudatosodott bennem, hogy a szeretet, a jó tettek értékesebbek, mint az utazás, pénz, nyüzsgés. A hitem is ebben az időszakban kezdett el érni, mélyülni, amely szintén segített megválaszolni ezt a kérdést. Végül minden a helyére került.

- Most is mozgalmas életet él, csak egészen más értékrend szerint. Mit lát a legnagyobb különbségnek a korábbi és a jelenlegi élete között?

- A korábbi életemben a másodlagos illetve a származékos dolgok, mint a nyüzsgő, pörgő, élményekkel teli élet került előtérbe, a lényeges értékek, mint a hit, szeretet, tartalmas kapcsolatok pedig háttérbe szorultak. A szerzetesi életemben megélt hitem és az engedelmességi fogadalmam által azonban ma már van egy iránytűm, amely megmutatja, mi az érték, s ehhez igazodnak a gyakorlati lépések, amelyek akár nyüzsgő, pörgő, élményekkel teli tevékenységek is lehetnek, de nem feltétlenül.

- Miben kamatoztatja a korábbi tapasztalatait szerzetesi életében?

- A közgazdaságtan köti össze a szerzetességem előtti és a mostani életemet. A tanulás a Budapesti Corvinus Egyetem doktori iskolájának képzésében folytatódik. A munkahelyi szervezési, vezetési tapasztalatokat pedig a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban szakirány szervezésekor és a szakfelelősi tevékenység gyakorlásakor tudom kamatoztatni.

- Az ön szervezésében indult el a "keresztény társadalmi elvek a gazdaságban" kurzus is, és rendszeresen tart előadásokat vállalkozóknak az erkölcs illetve az üzlet kapcsolatáról. Honnan jött a keresztény közgazdaságtani kurzus ötlete?

- Rómában ismertem meg egy angol domonkos rendi nővért és vele, a teológiával párosult közgazdaságtant. Ez az irányzat az egyház társadalommal, gazdasággal kapcsolatos alapelveit dolgozza fel számos mai szerző továbbgondolásában. Egy cél lebegett a lelki szemeim előtt, ezt a nézetet terjeszteni. Eleinte néhány neves szerző könyveit, publikációit jelentettük meg Magyarországon a Kindler József által vezetett Altern csoporttal karöltve, majd konferenciákat, előadásokat szerveztünk nekik. A hiánypótló képzést pedig a Sapientia Főiskola vezetésének "jó érzéke" hívta életre. A magyar képzés vázát a római Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) társadalomtudományi karán, Helen Alford dékán vezetésével megvalósult kurzus adta.

- Erkölcs és üzlet nem egymásnak ellentmondó fogalmak?

- Luigino Bruni és Stefano Zamagni Civil Economy című könyvében világosan kifejti, hogy az értékközpontú gazdaság - Arisztotelész oikonómia fogalmától kezdve az olasz polgári humanizmus civil gazdaságán át egészen Adam Smith koráig - egy olyan emberképre épült, amely az "egész ember" kifejezéssel írható le. Itt az erkölcs, eszmei értékek integráns részei voltak a szűk értelemben vett gazdasági tevékenységnek. Tehát a csereszerződéses kapcsolatok kiegészültek az un. reciprocitás (kölcsönösség), nagylelkűség, ingyenesség, bizalom elvével, s a két szféra együtt alkotta a gazdasági aktust. A hit tételei által meghatározott erkölcsi rendszer pedig segített megkülönböztetni a jót a rossztól. A mai modern világunkban azonban a "redukált" ember dominál, akit kizárólag az önös érdeke hajt és a másik embert eszközként használja céljai eléréséhez. Az erkölcs mellékes, Isten pedig nem szerepel ebben az értékrendben.

A fenntarthatósággal kapcsolatos mérések egyébként igazolják, hogy az úgynevezett "etikus" vállalatok, bankok részvényárfolyamai nem rosszabbak az átlagos részvényértékeknél, sőt, a kliensek preferálják azt a céget, ahol biztonságosabb, kiszámíthatóbb, átláthatóbb az üzletmenet, ahol őket is partnerként kezelik.

- Mint említette, beteg édesanyja ápolása közben alakult át értékrendje. Már nemcsak a jó csapatot és kihívásokat látta a munkahelyén, hanem a kiégett vezetőket, tönkrement házasságokat. Mindkét világot megtapasztalva bizonyára jobban rálát, mi a legnagyobb baj a munka világában, miért nem boldogok az emberek, miért nem találják meg az élet értelmét?

- Fontos kiemelni, hogy nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi, értékrendi válság is dúl a világban. A hit által adott objektív és közös igazodási pontok a hit magánszférába űzésével megszűnnek. A szubjektív és relatív megközelítések elidegenítik az embereket egymástól. Azzal ugyanis, hogy számtalan úgynevezett "értékrend" él egymás mellett kaotikussá és bizonytalanná válik az élet. Nincs biztos paradigma, ami szerint élhetnénk. Míg a filozófiában használatos "objektív értékrendben" a hierarchia alján helyezkednek el a materiális, anyagi értékek, s a tetején az intellektuális és erkölcsi értékek, ma épp az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Ha csak magam körül forgok, és csak azzal foglalkozom, hogy nekem mi a jó, soha nem találok rá életem igazi értelmére, az önzés ugyanis kizárja azt. Szent Ágoston Vallomások című könyvében nyomon követhetjük, hogy talált rá a kiégett és élete értelmét vesztett Ágoston igazi boldogságára Istenben. Az emberek rátalálhatnak Istenre a tételes hiten keresztül, s rátalálhatnak életük értelmesnek talált mozzanataiban, a családban, egy közösségben, önmagukon túlmutató tettekben, értelmes munkában, hivatásban is. A pénz szükséges ezen "felsőbb" értékek eléréséhez, de az csak egy eszköz, az anyagi javak (Aquinói Szent Tamás terminológiájával: "hasznos javak") között is az utolsó: az eszközök eszköze, a szolgák szolgája.

- Mit javasol a multinacionális vállalatok dolgozóinak, vezetőinek, HR-eseinek, hogyan váljanak sikeressé és egyúttal boldoggá is?

- Kövessék, amit a józan eszük mond a csendben, szemtől szemben önmagukkal, lehántva magukról minden befolyást, megfelelni vágyást. A lelkük mélyén meg fogják találni azt, amire természetük is hajtja, amikor nyugodtan tükörbe tudnak nézni. Lehet, hogy ez nem az azonnali sikerhez vezető út lesz, de a siker folyomány, és nem cél. Akkor értékes, ha érték hozta létre. A boldogság is következmény, egy út előzi meg.

  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Jön a talent sherpa - a HR legfontosabb trendjei (1.)

“A gyorsan változó környezet sokkal nagyobb kihívást jelent a HR számára, mint egy esetleges gazdasági válság” - mondta Szűts Ildikó, az... Teljes cikk

Leszámolás 5 vállalati játékosítási tévhittel

A vállalati tréningek játékosításával kapcsolatban gyakran tévhitek képződnek az emberekben. A Games for Business csapata cikkében ezekre a... Teljes cikk

Lehetőség vagy probléma? - attól függ, minek tekintjük a változást

A HR, ahogy a gazdasági környezet és a munkaerőpiac, folyamatos változásban van. Azt már nagyjából tudjuk, hogy a változás üteme folyamatosan... Teljes cikk