Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 12 hónapja

Kereskedelmi vezetőből szerzetesnő

Lehet igazságos, mértékletes, hasznos a gazdaság, és az azt működtető pénz, ha erkölcsös a mód, ahogy azt kezelik. Baritz Sarolta Laura, domonkos szerzetesnő, aki egykor a Pepsi magyarországi leányvállalatának kereskedelem-fejlesztési menedzsere volt, most olyan, újszerű gazdasági konstrukciót mutatott be, amely alapján már egy sor, felelősen gondolkodó és cselekvő vállalat állította át a működését. A puszta profitmaximalizálás társadalmi hasznosság nélkül kártékony. Ugyanakkor az erkölcsi alapokon nyugvó cégek tőzsdei értékét nem rontja le a közjóért való cselekedet.

A mai, hétköznapi közbeszédben nincs helye egymás mellett a pénznek és a kereszténységnek, illetve, Baritz Sarolta Laura meghatározása szerint az „örök életnek”. „A rendtársaimat kérdeztem ennek a két fontos fogalomnak a kapcsolódásáról, és mindenki tűzről és vízről, azaz egy összeilleszthetetlen szópárról kezdett beszélni. A másik kapcsolódás pedig még furább. Egy idősebb hívő kezdett el egy nagyon buzgó, sok jót tevő fiatalemberről beszélni, akinek az az egy gyengéje van, hogy bankban dolgozik.” - sorolta Laura nővér azokat a konkrét példákat, amikor a pénz és a kereszténység viszonya megjelenik a mindennapokban, és amelyből jól látszik, hogy a szemléletváltás területén is van még mit tenni.

A profit segítségével erényes életet is élhetünk

A közgazdász szakember, aki - többek közt - a Corvinus Egyetemen is tanít, két évvel ezelőtt éppen abból írta a PhD-jét, hogy a mostani, csődre futtatott gazdasági modell helyett van másik út, ami sikeresebb lehet az egyének és a társadalom egészének egyaránt. Mindig itt volt ez a modell, csak voltak olyan időszakok az emberiség történelmében, amikor háttérbe szorult. A 2008-as pénzügyi válságot okozó kapzsi, pusztán tőkefelhalmozó időszak is ilyen környezetet jelentett.

De most Ferenc pápa is meghirdette az úgynevezett „inkluzív” gazdaság szükségességét, amely nem jelent mást, mint a legszegényebbek bevonását a világgazdaság folyamatába.

A „Pénzből érték” című Képmás-estek sorozatnak a legutóbbi előadásán éppen azt mutatta be Laura nővér, hogy a fejlett nyugati világ gazdasági gondolkodásának történetében az erényetika hosszabb korszakokat ölelt át, mint a haszonközpontúság. „Firenzei Szent Antonin, aki domonkos rendi szerzetes és - mai fogalmaink szerint - közgazdász volt, már egyenesen azt írta le, hogy a profitszerzésnek az erényekkel és valami jó céllal kell összekapcsolódnia, amelyen keresztül az örök dicsőséghez juthatunk el.”

Baritz Sarolta LauraHa változik az ember gondolkodásmódja, értékrendje, akkor megváltozik a ráépülő struktúra is

Baritz Sarolta Laura közgazdasági kutatásainak gyakorlatilag az a következtetése, hogy az egyén gondolkodása hat a körülötte lévő környezeti berendezkedésre is. „A gazdasági rendszer elemeit tekintve a legvégsőbb elem maga az egyén. Éppen ezért a változtatást az emberrel, az emberi értékrenddel kell kezdeni, a struktúra változtatásával együtt, mivel a struktúra is visszahat az egyénre” - mondta a domonkos rendi szerzetes.

Ez azonban klasszikus, társadalomtudományi vita tárgyát képezi. Mi az első: a struktúra, vagy az egyén? A pénzügyi rend, a gazdasági rend olyan strukturális elemei a társadalomnak, amelyek társadalmi nyomást gyakorolnak az egyénre, és kényszerítik a valamilyen irányú cselekvésre. A modern szociálpszichológia néhány nagyja, Aronson, Allport is ezt az elméletet vallották. Ugyanakkor olyan, neves közgazdászok, pszichológusok, mint Bandura, Muzslai, illetve Ryan és Deci viszont az egyéni erkölcsnek, a felelősségnek és a szabadságnak a cselekvést végső soron meghatározó volta mellett tették le a voksukat.

II. János Pál pápa írt a bűn és az erény struktúráiról, amely hasonló gondolatokat tartalmaz. Ha ezen a „szemüvegen” keresztül nézünk az egyén és a társadalmi környezet egymásra hatására, akkor megállapítható, hogy minden cselekedet az „emberi személy szabadsága miatt felruházódik egyéni felelősséggel”. Amit semmilyen szerkezet nem tud hatástalanítani. Egyéni döntéseink súlyával egyénként kell szembe néznünk.

De - és ezt a nővér kiemelte - a döntéseink mindemellett állandó kölcsönhatásban állnak a környezeti struktúrával. A struktúra hatása az egyénre számottevő.

Az erkölcs mércéjével is mérhető a gazdaság

Két gazdasági paradigma modell körvonalazható a fejlett nyugati világ gazdaságtörténete során, az erényetikai, illetve az utilitarizmuson (haszonelvűségen) alapuló haszonközpontú modellek. A másodikban az erkölcs csak egy eszköz a gazdaság működtetésében, a haszon maximalizálás céljának eléréséhez. Csak a hasznosulásán keresztül viszonyulnak hozzá a gazdasági élet szereplői. Nincs rá feltétlenül szükség.

Az erényetikai paradigmában azonban a teljes gazdaságot átöleli, körbefonja az erkölcs. A gazdasági tevékenységben célként szerepel. A gazdaság célja itt a közjó megvalósítása. „Az erkölcs ebben a fajta gazdasági működésben előnyt élvez az anyagi javak előtt. Ha behelyettesítjük az erkölcsöt az igazságosság, a mértékletesség, vagy a méltányosság fogalmával, egyből képet kapunk arról, milyen más a kétféle- akár szervezeti - működés”.

Az erényetikai gondolkodás már az ókorban jellemezte a gazdasági életet. Platónnál, Arisztotelésznél fontos utalásokat lehet erről olvasni. A középkorban uralkodó paradigmája volt a gazdaságnak, olyan tudós képviselőkkel, mint Aquinói Szent Tamás, Firenzei Szent Antonin, és a skolasztikus írók. Emblematikus korszaka volt az itáliai un. „Civil gazdaság” a XV-XVIII században, majd a haszonközpontú paradigma (angolszász politikai gazdaság) XVIII. századi főárammá válása mellett visszatért az Egyház társadalmi tanításában. A XX. század végén pedig olyan, új képződményekben lehet ezt a paradigmát megtalálni, mint a II. világháború utáni NSZK-ban a szociális piacgazdaságban, vagy a - főleg Nyugat-Európában - erős civil társadalom működésében, illetve az úgynevezett Alternatív közgazdaságtan elemeinél.

„Jóvá” válhat a pénz

Attól függően, hogy milyen utat jár be a pénz, honnan jön, és mit kezdenek vele, számtalan utat térképezett fel Laura nővér. Az Ókorban is megkülönböztettek olyan pénz-utat, amikor az áru értékesítéséből befolyó pénzt újra befektették, fialtatták. Illetve, a pénzt a reálgazdasági forduló nélkül, felhalmozták, és úgy képződött rajta nyereség.

Aquinói Szent Tamás is meghatározta a „jó profitot”, amikor a profit erényes cselekedettel jön létre, s jó célt szolgál, de „turpitudo”-nak (körmönfontság, ravaszság) nevezi, ha motivációja a nyereségvágy, a kapzsiságból, mohóságból való felhalmozás.

A kora középkori keresztény gondolkodók elítélték a kamatot, mivel akkor az uzsora volt a jellemző, de ez a XV. századtól változott, amikor a ferences rend létre hozta a „Monti di pieta” (Montes pietatis, a „kegyesség halma”) intézményét. Ezek jelzálogkölcsönző bankok voltak, amelyek mérsékelt kamatra adtak hitelt szegényeknek. Itt tehát nem a meggazdagodás volt a célja a banknak, hanem konkrétan a szegények segítése. A mérsékelt nyereség jó cél alapján jött létre.

Az érték- hierarchia és a háromdimenziós gazdaság

A klasszikus görög filozófiában is már megjelenik az értékek hierarchikus szemlélete. A hierarchia legalján állnak az anyagi javak, mint eszközök, s a hierarchia csúcsát jelenti k az intellektuális és az erkölcsi értékek.

Aquinói Szent Tamásnál - az erényetikai paradigmában - szoros kapcsolat van az anyagi javak („hasznos jók”), az erkölcsi értékek („erkölcsi jók”) és a kellemeset, gyönyörködtetést jelentő „gyönyörködtető jók” között: mindegyik „jó”, de más-más jellemzővel. A hasznos „jó” -k (javak, értékek) eszközök, az erkölcsi „jó” -k elsőbbséget élveznek a többi „jó” előtt, s a gyönyörködtető „jó” kíséri a többi „jó” -t. Ellentétben a hedonizmussal, ahol a „gyönyörködtető jó”, a” kellemes” elérése a végső cél.

A „Háromdimenziós gazdaság” modellje a fentieken alapszik. Itt a gazdálkodás célja az „erkölcsi jó” -k szférájába tartozó értékek megvalósítása, a gazdaság alapvető javainak segítségével. A közjó, a társadalmi felelősség, a bizalom, a szolidaritás, a kölcsönösség, a mértékletesség, az igazságosság, vagy akár a környezet rekreációs értékének a megőrzése ilyen cél, amiért érdemes dolgozni. és amelyek megvalósulásához az alapvető gazdasági tényezők, mint tőke, marketing, pénzügyek, pénz, profit, eszközül szolgálnak.

Aquinói Szent Tamás szerint, ha a pénzt jó motiváció alapján, jó célra használom, akkor jóvá válik, ha rossz célra, akkor rosszá. A 2008-as válság, amely nemcsak gazdaságokat, szervezeteket tett tönkre, hanem rengeteg ember életét is ellehetetlenítette, a kapzsi pénzkezelés miatt alakulhatott ki. A végső cél akkoriban a pénz megszerzése lett, az erkölcs szinte „partvonalon kívülre” került.

„Ha a profit maximalizálása a gazdálkodás végső célja, amely minden mást eszköznek tekint ehhez, korlátok nélkül, akkor célt tévesztettünk. Ha eszközül szolgál, akkor sok, hasznos tevékenységet tudunk általa véghez vinni” - mondta a nővér.

Lehetőségek: társadalmi vállalkozások

A profitmaximalizálás kora lejárt - a Laura nővér által idézett Fodor István, (az Ericsson egykori elnöke) - szerint. Mára kimutathatóan a legnagyobb cégek közül is néhányan elkezdtek máshogyan gondolkodni a szervezeti célokról, emberi tényezőről. Mostanra elmondható az is, hogy széles skálája alakult ki az érték alapon gondolkodó szervezeteknek. Ezek között is kiemelkedő jelentőséggel bírnak a társadalmi vállalkozások, az un. etikus szervezetek, és a non profit szervezetek.

Már nem mindenható a hagyományos, for-profit vállalati forma, amit az ettől eltérően működő vállalatok nem rosszabbul teljesítő tőzsdei indexe is jól mutat. „Olyan kérdésekről kell ma egy-egy vezetőnek, menedzsmentnek döntenie, hogy vajon milyen legyen a profittal kapcsolatos attitűdje. Optimalizálni, vagy maximalizálni szeretné-e a nyereséget? A profit képződjön minden áron, vagy korlátokkal?” - tette fel a kérdést a domonkos szerzetes.
Follow hrportal_hu on Twitter

Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás?

Meddig kell, hogy terjedjen a cég iránti lojalitás? Meddig szól a munkaidő? Szabadság alatt is köteles a munkavállaló felvenni a céges telefont, vagy elintézni egy sürgős munkát? Triviálisnak tűnhet a kérdés, ám amint a továbbiakból kiderül, mégsem az. A munkaidő témájáról beszélgettünk Rumpf Nikolettával, az euCSOPORT marketing és kommunikációs vezetőjével. tovább..

További cikkek
Új vezetők a Lapcomnál

Új vezetőket nevezett ki a Bors, a Kisalföld és a Délmagyarország napilapok élére a Lapcom Zrt., valamint új szakember tölti be a stratégiai... Teljes cikk

Új vezető a Telenor HR-divíziójának élén

November 1-től HR igazgatóként Kiss Judit irányítja a Telenor Magyarország humánerőforrás divízióját. Elődje, Németh Zoltán HR... Teljes cikk

Visszatért a képernyőre az M1 pityókás riportere

Letelt három hónapos képernyőről való eltiltása Bencze Péternek, az M1 riporterének - írja a HVG. Teljes cikk

Letartóztatta a rendőrség az Agrokor volt vezetőit

Nagyszabású akcióban letartóztatta a rendőrség Horvátország legnagyobb magántulajdonú vállalata, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor volt vezetőit Teljes cikk

Új hotelmenedzser a The Ritz-Carlton Budapest élén

Engelbrecht Kinga személyében új hotelmenedzsert neveztek ki a budapesti The Ritz-Carlton élére, aki a szállodaigazgatói posztot is betölti az új... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár