Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 2 hete

Szakképzésből egyetemre?

Sokféle megoldással kísérletezik a kormányzat, az egyetemi és a vállalati oldal, hogy minél vonzóbbnak állítsák be a szakmunkásképzést. A legelterjedtebb elképzelés most a diplomaszerzés leegyszerűsítése, hogy ezzel is könnyítsék a szakképzésben végzők számára diploma megszerzését. A duális képzés „multis mulatság”, a kkv szektor szinte teljesen kimarad belőle. Multinacionális vállalatok azonban nemcsak a duális felsőoktatásra mutattak be jó példát, hanem arra is, hogyan lehet az középszintű szakmaoktatást „behívni” a szervezethez. Hiszen nem várható el a szaktanártól, hogy ugyanolyan naprakész legyen a tudása, mint a gyárban dolgozó szakembernek.

Az iskola és a munkahely együtt felelős a jövő szakemberének képzéséért

Ugyanazzal a problémával találkozott az autóipari beszállítással foglalkozó, közel 1600 fős munkavállalói állománnyal bíró FAG Magyarország Ipari Kft., mint sok más, termelő vállalat. A helyi szakképző iskolákból nem érkezett olyan utánpótlás, amely az alapkészségek tekintetében megfelelően beállítható volt a termelésbe. Ezért - a korszak előtt haladva - már 10 évvel ezelőtt elindították a tanműhely programjukat. Ezt fejlesztették azóta úgynevezett „Schaeffler Akadémiá” - vá. Mostanra a kilencedikestől a felnőttek képzéséig sokféle szinten oktatnak diákokat. Közel 120 hallgatója van ma már ennek a tanintézménynek.

A műszaki területben rejlő szépség megismertetése a legfontosabb cél

Azt is felismerték, hogy nem elég a képző intézményekben ott lenni, már az általános iskolába „be kell tennie a lábát” annak, aki a jövő munkavállalóját meg akarja szerezni. Szabó Péter, a cég ügyvezetője arról is beszélt az Euroskills-2018 Konferencián, amikor a képzéssel kapcsolatos tapasztalatait sorolta, hogy a legfontosabb törekvésük a műszaki vonal megszerettetése a gyerekekkel. „ A céget megismertetjük a diákokkal, de azt, hogy kiből válik dolgozónk, sok minden dönti el. A legfontosabb azonban az, hogy a műszaki tevékenységben rejlő sok-sok szépséget lássák ezek a tanulók, és ennek ismeretében tudjanak pályát választani.”

A különböző korosztályoknak sokféle szolgáltatást nyújt a Schaeffler Csoport hazai leányvállalata. A kilencedikesek elsősorban a vállalati kultúrával ismerkednek meg, illetve a szakképzésük alatt a lehető legmagasabb szintű képzést kapják meg. Azért, hogy érdekeltek legyenek ezek a gyerekek a magas minőségű munkában, már középiskolásként ösztöndíjat kapnak. „Akár havi 100 ezer forintot is hazavihet egy kiválóan teljesítő diák!”- hívta fel a figyelmet erre a fontos tényezőre az ügyvezető. Már az első pillanattól valós munkát végeznek, értékteremtő tevékenységet folytatnak a tanulóik.

Szabó PéterSzabó Péter, a FAG Hungary ügyvezetője
A tanár-kérdést Szabó Péter is stratégiainak tartja. „Olyan oktató foglalkozzon a gyerekekkel, aki maga is motivált, és mind szakmailag, mind emberileg példát tud mutatni.” Maguk is megtapasztalták, hogy mit is jelent az, amikor a gyerek által a tanműhelyben megtanultakat szinte nem is értette az oktató. „Soha nem fogja tudni utolérni az iskolai oktató a technikai felkészültségben a napi szinten a legmodernebb eszközökkel, módszerekkel dolgozó szakembert, és viszont. A kiváló szakember nem tudja úgy megfogni, olyan mértékben hatni a diákra, mint az oktatója.” Éppen ezért egyfajta kombinációra van szükség abban a tekintetben is.

A legfontosabb útravalóul mind a két fél számára azt üzente az ügyvezető, hogy az iskolák ne féljenek „zaklatni” a vállalatokat, akik ki vannak éhezve a munkaerőre. Hiszen csak ebből a párbeszédből lehet konstruktív megoldás.

Elhivatott tanárokkal lehet jó eredményt elérni a szakképzésben is

A gyakorlatorientált képzés fejlesztése, a digitalizáció beépítése és az „Ipar 4.0” -nak nevezett automatizáció kihívásainak kezelése volt a témája annak a kerekasztal beszélgetésnek, amely igyekezett a legszélesebb körben megszólítani minden szereplőt. Ott ült, többek közt Dr. Ábrahám László a National Instruments (NI) Hungary Kft., ügyvezető igazgatója, aki a vállalati megközelítést, Pölöskei Gáborné Innovációs és Technológiai Minisztérium, Szakképzésért és Felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a kormányzati megközelítést, Dr. Charaf Hassan a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ( BME) - Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének Tanszékvezetője, aki egyben egyetemi tanár is, és a felsőoktatási megközelítést jelenítette meg.

Az NI ügyvezetője meglehetősen éles kritikát megfogalmazva indította el a beszélgetést. Szerinte, ami a legnagyobb hiányosság, az a forrás a mai szakoktatás terén. Magyarország eddig is GDP-arányosan kevesebbet fordított a képzésre, és most ezt a hátrányt kellene sokszorosan ledolgozni. A képzés technológiájának szerinte úgy kellene felépülnie, hogy a mostani képzési centrumoknak alapkompetenciát kellene fejleszteni, és a dualitást csak a képzési időszak legvégére kellene meghagyni. „Először tanulja meg a tanuló azt, hogy melyik végét kell a forrasztópákának a hálózatba dugni, és csak utána jöjjön ki a termelésbe” - mutatott rá a vezető egy fontos elvárásra.

Dr. Ábrahám László szerint a szakoktató képzésnél dől el minden a szakképzésben is. Sok esetben elavult az a tudás, amit ezek a szakoktatók birtokolnak, és bizony náluk is előfordul az az eset, amikor az üzemből hozott technológia nem feldolgozható az iskolai keretek közt. „ A középiskolai tanárokat motiválni kell, amihez csak egy összetevő a bér. Követelményekre is szükség van, hogy emelkedhessen a színvonal” - tette hozzá a cégvezető.

A digitalizáció ezen a téren nagyot tud lendíteni a fejlődésen. A „Big Data” segítségével nyilván lehet tartani azt, hogy aki valamelyik iskolát elvégezte, az mit is kezdett a tudásával. Ez tiszta képet mutat egy-egy intézmény hatékonyságáról.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Szakképzésből egyetemre?
2. oldal - Akiben van „interface”, az akár egyből a szakképzésből mehet az egyetemre
Follow hrportal_hu on Twitter

Sürgősen javítani kellene az oktatás minőségét

Növelni kell az oktatásra szánt forrásokat minden területen - hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke. Dr. Ábrahám László szerint nem elég a tanárok fizetésének versenyképessé tétele, szakképzési centrumokat kellene fejleszteni, továbbá egyre több digitális eszközt kellene az oktatásba bevonni.tovább..

További cikkek
Cenzúrára utasított, távozott a közmédiából

Munkaadója figyelmeztetésben részesítette, de igyekezett kisebbíteni a felelősségét. Pedig a szlovák közmédia rádiós hírosztályának vezetője... Teljes cikk

A feldolgozóiparban dolgozó kkv-kat segítenék a mintaprogramban

A feldolgozóiparban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások (kkv) technológiai és digitalizációs fejlesztését szolgálja az Ipar 4.0 mintagyár... Teljes cikk

Növelné a nők számát a vezetésben az UniCredit

Az pénzintézet célja, hogy 2022-re 20 százalék legyen a nők aránya a felső vezetésében. A vállalás része a bank sokszínűségi cselekvési tervének. Teljes cikk

Harmadszor lett családbarát munkahely a MAVIR

Az előző két év sikeres pályázata után harmadszor is Családbarát Munkahely lett a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. Teljes cikk

Marad az ingyenes oktatás a Corvinuson - ígéri a miniszteri biztos

A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár