Akiben van „interface”, az akár egyből a szakképzésből mehet az egyetemre

Évtizedes vita folyik arról, hogy kinek-melyik pályautat kell, vagy lehet bejárnia. „Aki jól tanul, az menjen egyetemre, aki meg gyengén teljesít a középiskolában, az marad a szakképzés szintjén. Ez azonban sokaknak nem jó, nem rugalmas, és a személyes fejlődést sem támogatja” - kezdte a véleményének a kifejtését Dr. Charaf Hassan. Pedig a két irány nem egymással ellentétes, hanem akár ki is egészítheti egymást. Jelenleg olyan, mintha nem is lenne összerendezve a két rendszer, pedig egymást kiegészítenie kellene a két folyamatnak, nem pedig komplementerei egymásnak. „Ma a szakképzésbe járó fiatalok megítélése sok esetben vegyes, ami nem jó irányt mutat. Az a kedvező folyamat, amikor azok a fiatalok, akikben van „interface”, minél egyszerűbben tovább tanulhatnának a szakmai végzetség megszerzése után.”

Erre meg is van az akarat, mert a professzor szerint már kész van a tanterv egy bizonyos duális képzéssel összekötve működő, üzemmérnöki szintű diploma megszerzésének lehetővé tételére a szakiskolában végzettek számára. A 3 éves, érettségire épülő képzésből két évig tanteremben, egy évet meg a termelőüzemben fognak azok a fiatalok eltölteni, akik például későn érők, és nem biztos, hogy kifejezetten a középiskolában képesek voltak célul kitűzni egy egyetemi továbbtanulást. Nyilván nem minden egyetem alkalmas erre a képzési formára, és ugyanez fordítva is igaz: „Ne a legnehezebbnek mondott intézményeket, és szakokat ajánljuk ennek a forradalmi képzésnek az elindítására”.

A legfontosabb a 21. századi iskolák megteremtése

A sokféle kérdésre, amit a beszélgetésben Pölöskei Gáborné kihallott, egyértelművé tette a számára, hogy rendszerszinten kell a választ megadni. Szerinte a költségvetés és a szabályzói környezet már megteremtődött, most már csak össze kell hangolni a sokféle érdeket. Ami a helyettes államtitkár szerint az egyik leglényegesebb kérdés, hogy megteremtődik-e az a fizikai környezet, amely alkalmassá válik a modern képzésre. Digitalizált, módszereiben modern, 21. századi iskolákat szeretne most a kormányzat teremteni. Ennek az iskolateremtő programnak az első „fecskéi” már Győrött és Miskolcon megtekinthetők. De a 10 éves programnak ezek csak az első lépései.

A szakmai fejlesztésnek egyszerre kell a szakmai beltartalommal és HR kérdésekkel foglalkozni, Pölöskei Gáborné szerint. A tananyag készítésekor óhatatlanul felmerült kérdésként, hogy mi az a tartalom, ami hiányzik, és mi az, ami elhagyható. A pedagógusokról szólva a helyettes államtitkár szerint őket mindenképpen be kell engedni a vállalatok kapuin. Még akár kreditpontokat érő képzési rendszer segítségével is meg kellene ezt lépni. De ugyanezt fordítva is el kell indítani, a vállalati szakemberek előtt is meg kell nyitni az iskola kapuit, mert csak így indul el a párbeszéd.

A multik előjogává vált a duális szakképzés

Dr. Ábrahám László a duális képzés egyik legnagyobb kihívásának azt érzi, hogy mivel a kkv-k világában kevés az a munkakör, amellyel dolgoznak, nem tudják kellő számban és arányban bevonzani a duális képzésben részt vevő tanulókat, hallgatókat. Szinte csak a jól szegmentált szakmacsoportokkal dolgozó multinacionális vállalatok sajátja lett a duális képzés, ami gondot jelent a kkv-k versenyképessége szempontjából.

Egy érdekes felvetésre, miszerint Dél-Koreában a diploma csak a szakképesítéssel együtt szerezhető meg, Pölöskei Gáborné azt a felvetést mondta, miszerint ezzel kapcsolatban idehaza is tárgyalások folynak a felsőoktatási államtitkársággal. A cél jelenleg az, hogy a szakgimnáziumokba járóknak ne egyszerre kelljen érettségizni és egy komplex OKJ-s szakvizsgát letenni. „Az előrehozott technikusi vizsga bemenetelt adhatna az egyetemekre” - árulta el a kormányzati szándékot az azt megjelenítő beszélgetőpartner.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Szakképzésből egyetemre?
2. oldal - Akiben van „interface”, az akár egyből a szakképzésből mehet az egyetemre